Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-149

106 149. országos ülés deezember 7-én, pénteken. 1888. lehet hozni. E mellett szól az, hogy az gyakorlatban van. De fentartom azt, a mit korábban mondottam és épen t. képviselőtársam szavaiból igyekezem bebizonyítani, hogy a franczia rendszer sokkal vexatoriusabb. Mert hogyan lehet szerinte a százalékokat megállapítani? Abból, a mint a franczia rendszerben van, hogy a korcsmáros kiteszi az árúkat s a pénzügyi közeg megnézi, hogy melyikből mennyit adott el. Ki lesz tlZ H.Z üzletember, a ki szívesen veti alá magát annak, hogy ellenőriztessék az, mit ad el s mily áron? Szederkényi Mndor: Hisz kiegyezhetnek ! Láng Lajos előadó I Nem arról van szó, hanem a rendszerről. Ha valakinek a pinczéjét s árúraktárát vizsgálják meg, sokkal kisebb a secatura, mint ha azt nézik meg, mily áron adja el borait. Tessék megkérdezni bármely korcsmárost vagy üzletembert, hogy nem fog-e nekem igazat adni; mert abban van az üzlet titka. Szederkényi Nándor: A 49. §-nál találkozunk ! Láng Lajos előadó: Arra is hivatkozott t. képviselőtársam, hogy Francziországban ő szerinte az adó nem oly nagy, mint nálunk. Nem fogok egyes kiszakított adatokra hivatkozni, hanem arra, hogy mennyi a boradó összege Franczia országban. Az előttem levő kimutatás szerint, melyet León Say, volt franczia pénziigyminister adott ki — tehát elég nagy tekintély — az országos boradó 136 millió franc, a mihez több mint 70, majdnem 80 millió franc pótadó jő, tehát a bort Francziaországban közel 210 millió frank sújtja. A fogyasztást átlag 30 millió hektoliterre teszik, tehát az átlagos adó 7 franc hektoliterenkint, nem Parisban magában, hanem egész Francziaországban. Ily körülmények közt tehát arról beszélni, hogy Francziaországban a boradó csekélyebb, mint nálunk, nem lehet. Tessék akárkit megkérdezni, a ki pénzügyi kérdésekkel foglalkozott, be fogja ismerni, hogy vexatoriusabb s az adót jobban kihasználó rendszer sehol sincs, mint Francziaországban. Szalay Iliire: Szívesen cserélnék Francziaországgal! Láng Lajos előadó: T. képviselőtársam az ellentéteket s az igazságokat illetőleg még azt is felemlítette, hogy mily arány van a bor és a szesz közt, azt mondván, hogy a szesznél 15 kr. vétetik fokonkint, ellenben a bornál sokkal több, tudniillik 30 kr. Nem szabad elfeledni, t. képviselő ur, hogy nem ez az egyetlen adó, a mely a bort és a szeszt terheli, hanem azt combinálni kell a többi adókkal. A mig ugyanis a bor általában véve fogyasztási adó fejében 1 frt 35 krt fizet a legkisebb községben, addig a szeszt hektoliterenkint 35 frt terheli. Tehát mikor az egyiket csak 1 frt 35 krnyi adó, a másikat 35 í'rtuyi adó terheli, nem szabad e két dolgot teljesen egy mérték szerint megítélni akarni. Ezek után kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt, a hogy van, elfogadni, mert azt, a mit Wíttmann János t. képviselő ur ajánlott, nemcsak hogy keresztülvihetőnek nem tartom, de sok esetben nagy kellemetlenségekre vezetőnek. Azt pedig, a mit Szederkényi Nándor t. képviselő ur indítványozott, oly természetűnek tartom, a mi sokkal vexatoriusabb eljárással terhelné a borelárusítókat, mint ama rendszer, mely itt javasolva van. (Helyeslés jobbfelől.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Azokhoz csatlakozva, a miket a t. előadó ur elmondott és a franczia rendszer zaklató voltát illetőleg nem akarva egyes részletekbe bocsátkozni, csak pár rövid megjegyzésem van. (Halljuk!) Első megjegyzésem az, hogy Francziaországban magában, a mint én tudom, épen azért, mert az érték szerinti megadóztatás a közegeknek oly részletekbe menő beavatkozásával jár, a mit ott sem szeretnek, igen nagy mozgalom indult meg abban az irányban, hogy az megváltoztassák. Ez tehát olyan valami dicsőséges állapot nem lehet, (ügy van! jobbfelől.) Ez az egyik. A másik, a mit meg kívánok jegyezni, az, hogy a t. képviselő urak a túloldalon azt mondták, hogy a többség megbotránkozott, vagy felzúdult egy felszólalásnál. Hát, t. ház, nem; hanem az mégis furcsa, ha valaki azt mondja, midőn a bortermelést védi, hogy ez a törvényjavaslat a bortermelést elpusztítja, továbbá azt mondja, hogy az a nézet, hogy a többség mindig oly törvényt hoz, mely csak neki használ, másnak árt. Bocsásson meg a t. képviselő ur, a többség között is vannak bortermelők, (Igaz! ügy van! jobbfelől) ha tehát ez a törvényjavaslat a szőlőtermelőknek árt, akkor csakugyan nem lehet olyasmi, a mi a többség tagjainak használna. (Helyeslés, ügy van! jobbfelöl.) Tehát nem felindulás volt részünkről, hanem nevettünk — beismerem — nevettünk azért, mert nevetségesnek találtuk az állítást. (Helyeslés és derültség jobbfelől.) A mi különben magát a kérdés érdemét illeti, csak egyet vagyok bátor a t. előadó ur által mondottakhoz hozzá tenni, a mit, ha jól vettem ki, a t. előadó ur ez alkalommal nem említett, bár máskor már mondta. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő urak mindig agy veszik fel a dolgot, mintha ezen behozandó adó egészen meghagyva a bortermelést eddig nyomott minden más terhet, újabb teherrel sújtaná azt. Ebben nagy illusio van; mert eddig a kicsinyben való eladást és ennélfogva a bortermelést nyomta a regalehaszonbér, mely most megszűnik. (Ügy van! jobb-