Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-132
84 132. országos !!lé« november 17-én, szombaton 1888. is; de nem tagadhatom, hogy azon rendelkezések tekintetében, a melyeket az előbb előadni szerencsém volt, a rendezett tanácsú városok helyzete kedvezőtlenebb. A bizottságnak különbséget kellett tennie a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városok között. Eltekintve attól, hogy a jog forrásai rendszerint mások a rendezett tanácsú városoknál, nem tagadható, miszerint a rendezett tanácsú városok zárszámadásai a ministerium által nem vizsgáltatnak felül. (Mozgás a bal- és szélsőbaloldalon. Hall jut! Halljuk ! jobbfelöl.) Nem tagadható, t. ház, az, hogy a törvényhatósági joggal felruházott városok az állami közigazgatást nagyobb mértékben és nagyold) áldozatokkal közvetítik, mint a rendezett tanácsú városok és nem tagadható az sem, hogy a inig a törvényhatósági joggal felruházott városok a törvényben névszerint fel vannak sorolva, addig a rendezett tanácsú városok törvényes rendelkezés nélkül is nagyközségekké átalakulhatnak és viszont a nagyközségek rendezett tanácsú városokká. T. ház! A bizottság méltányolja ugyan a rendezett tanácsú városok helyzetét, de a kártalanítási javaslat keretében legjobbigyezete daczára sem volt képes a rendezett tanácsú városok érdekében többet tenni, mint a mennyit tényleg tett, mert számos rendelkezései vannak a törvényjavaslatnak, melyek a rendezett tanácsú városoknak javára is esnek. Külön kell szólnom, t. ház, a zárt városokról és pedig két okból. Egyfelől azért, mert a zárt városoknál — s itt első sorban Budapest szerepel — nemcsak az ital-kimérő, de az is fizeti az italmérési adót, a ki saját borát fogyasztja. De másfelől az is áll, hogy zárt városoknál a vámvonalnál történvén a megadóztatás, az italmérési jövedék legnagyobb mértékben ezeknél lesz kihasználható. S ezért a törvényjavaslatban foglaltatik is oly intézkedés, mely a kormányt felhatalmazza, hogy újabb zárt városokat alakíthasson. A bizottság méltányolta a zárt városok ezen speciális helyzetét s ennek tulajdonítandó az, hogy mig a hor hektoliterének adóját nyiít helyeken 3 frtra emelte fel, addig zárt városoknál ezen adót meghagyta 2 frttal. Intézkedett továbbá a bizottság a kormánynyal egyetértőleg az iránt is, hogy zárt városoknál a participatio már 1890-től kezdődjék. Ezen participatiót, t. ház, a mennyiben a pénzügyi művelet sikerül, kicsinyelni egyáltalán nem lehet. Minél kevésbé használtatott ki valamely zárt városban az italmérési jog, annál nagyobb összeget fog ezen participatio képviselni s annál hamarább fog annak esete beállani; úgy hogy a viszonyok kedvező fejlődése mellett azt remélem, hogy a törvényjavaslat folytán nemcsak hogy a zárt városok nem lesznek arra utalva, hogy községi egyenes adóikat emeljék, de azon participatióban, melyet az imént körülírni bátor voltam, a községi háztartás fentartásának egy újabb és igen nevezetes forrására is fognak szert tenni. Ha, t, ház, előadtam azon intézkedéseket, melyeket a bizottság a törvényjavaslatban a különböző érdekek, a városok és községek szempontjából felveendőknek tartott: akkor kell jeleznem azt is, hogy mi az, a mit a bizottság az állam szempontjából vett fel azokon kivül, a mik már bennvoltak az eredeti törvényjavaslatban. Attól eltekintve, a mit már előbb kiemelni bátor voltam, hogy nyilt helyeken a bor hektoliterenként! adója 2 írtról 3 frtra emeltetik, a bizottság törülte a régi 58. §-t, mely szerint a jogosultak bizonyos feltételek bekövetkeztével a jelenlegi alapon és csak 20 D /« ráadásával az italmérési jognak 6 évre való bérbevételét követelhették. Intézkedett a bizottság az iránt is, hogy a megadóztatást a műbőr se kerülhesse ki, hogy a mtíbornak kedvezőbb helyzet ne biztosíttassék, mint a milyen a boré. Oly rendelkezést is vett fel a bizottság, hogy a közigazgatási albizottság tagjai ünnepélyes fogadalmat tartozzanak tenni, midőn ez ügyben eljárnak és kizárta annak lehetőségét. hogy a közvetlenül érdekeltek a kártalanítási eljárásban esküre bocsáthatók legyenek. Végül intézkedett a bizottság az iránt, hogy a közadók elsőbbsége biztosíttassék és hogy biztosíttassék az államkincstár joga akkor is, ha az italmérési jogot eladta és a vételárból még hátralék fennmaradt. Fiúméra nézve, t. ház, az ott fenforgó sajátszerű viszonyokat tekintve, különintézkedés szüksége merült fel. Azt az elvet, hogy egy jövedéki törvény a magyar szent korona minden részére egyaránt ki terjesztessék, itt vitiálni nem lehetett. A törvényjavaslatban tehát a bizottság szövegezése szerint az mondatott ki, hogy ezen törvény Fiúméra és kerületére nézve mindaddig hatályba nem lép, mig annak viszonyai az 1868:XXX. t.-czikk értelmében nem rendeztetnek. Külön intézkedés szüksége merült fel Horvát- és Szlavónországokra nézve is. Horvát- és Szlavonországok autonómiája értelmében ugyan a kártalanítási törvény megállapítása azon országok kizárólagos jogkörébe tartozik, de épen ezért intézkedni kellett az iránt, hogy a kártalanítás mérve nagyobb ne lehessen, mint az a jövedéki bevétel, melyet a jövedéki törvény alapján Horvát- és Szlavonországok fognak szolgáltatni. És ha a kártalanítás nagyobb összeget képviselne, akkor a többlet Horvát-Szlavonországok által legyen viselendő. Nemkülönben intézkedést kellett tenni aziránt is, hogy miután a kártalanítási javaslatokat Horvát- és Szlavonországok országgyűlésén külön kell tárgyalni, jövedéki törvény életbeléptetése Horvátés Szlavonországokat illetőleg 1890. Julius léig, mint maximalis határideig halasztható legyen.
