Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-129
48 129- »PSí4ges ülés november 12-én, hétfőn. 1888. a mely komolyan akar convertálni, a mire Roszner képviselő úr hivatkozott, hogy Angliában és máshol hogy eonvertálnak. Sehol sem eonvertálnak igy. Angliában azt mondják : eddig fizettünk 3%-ot, ezentúl fizetünk 2Vü%-ot, a kinek nem tetszik, annak beváltják kötvényeit. De nálunk azt mondják, mint. egy oly ember, a ki a legnagyobb mértékben szorultságba jött, hogy uraim, hitelezők, eddig fizettünk nektek tőketörlesztést, ezt engedjétek el s fizetjük ezentú! a kamatot s egy minimális törlesztést. T. ház! Azt mondják, hogy mégis egy bizonyos nyereséget el fogunk ez által érni, mert hiszen akArmiképen fog végrehajtatni a converisó, el fogjuk érni azt, hogy mig eddig csak a kamat maga 5% volt, ezentál a kamat a törlesztéssel együtt fog kitenni 4 vagy 47*7° ot. Én legalább ugy értelmeztem a törvényjavaslat szövegét, hogy a kamat és a törlesztés együtt fogja azt kitenni. (Fölkiáltások szélső balfelöl; „Csak a kamat!") Ha csak a kamat, akkor t. ház, ez oly alant áll minden kritikán alul, hogy itten kamatmegtakarításról beszélni egyáltalában nem is lehet. Én, t. ház, fölvettem még azon esetet is, (Halljuk! Halljuk!) hogy ezen 47»-ban benne van a törlesztés és a kamat és próbáltam mint egyszerű számtani problémát megoldani, hogy mennyi lesz hát ebből a tőketörlesztés és mennyi a kamat. T. ház ! A számítás azért nem egyszerű, mert nem tudjuk először, hogy hány esztendőről van szó, mert a pénzügyi bizottságban a ministerelnök ur kilátásba helyezte, hogy az arany-kötvényekre talán 80 lesz a törlesztési év, a másikra 75. Nem tudjuk a számítást megtenni egész positivitással azért sem, mert nem ismerjük az árfolyamot, de arra nézve még is tájékozódhatunk, hogy állampapírjainknak van bizonyos hitelük, melyben azokat a pénzvilág részelteti, ezen hitelnek keretén belül kell tehát maradnunk és ahhoz kell alkalmazkodnunk. Van azután egy adatunk és ez az, hogy az ezentúl való megtakarításaid tudniillik. melylyel az évenkint fizetendő összeg kevesebb lesz, mint eddig volt, 13.090,000 forint. Ezen föltételek mellett minden elgondolható módon megtettem a számítást külön-külön és a következő adatokat nyertem. (Halljuk! Halljuk!) Ha 47°-osak lesznek a kötvények és 75 esztendeig fog tartani a törlesztés, akkor ebből a 47°-ból 21 krajczár megy törlesztésre, ellenben 3 forint 79 krajczár a kamat; ha pedig 47*7* osak lesznek a kötvények, akkor 75 év mellett 16krajczár lesz a törlesztés, 80 év mellett pedig 13 krajczár a törlesztés, a többi mind kamat. Ha tehát, t. ház, ugy volna is a dolog, mint a hogy én azt értelmeztem, hogy a 4 illetőleg 47 s 7»-ban ugy a kamat, mint a tőketörlesztés nem foglaltatik, akkor nem kell magunkat azon illusiónak adni, hogy itt valami tekintélyes kamatmegtakarítás történik, mert akkor is ugy áll a dolog, hogy ebből a 47»-ból legfeljebb 17 — 20 krajczár képviseli a kamatmegtakarítást, a mennyiben ez magát az évi törlesztést jelzi. T. ház! Ha már mostan ezen adatok mellett tekintetbe veszszük az árfolyamot, mely esetleg elérhető lesz, nagyon természetes, hogy maga a tőke is emelkedvén, ezen kamatmegtakarítás annál kisebbé fog válni és még ezen minimális néhány krajczárt sem fogjuk elérhetni. Mert a mellett, hogy kamatmegtakarítás nincs, nagyon jól keresztül lehet vinni azt, hogy ezen 13.090,000 forint évenkint megmaradjon. Sőt azt gondolom, hogy e megoldásnak egyáltalában nagyon tág tere van, hogy igen sok oly módot gondolhatunk, mely mellett ez elérhető s a 13.090,000 forint mégis megtakarítható. Vegyük fel t, ház, azt a módot, hogy 47*%-os annuitás lesz ; ha csak 90-ért adják el a papirokat, a mi körülbelül 57»-nak felelne meg, már akkor a kamat és törlesztés tenne együtt 5 forintot s akkor az állam évenkint fizetne annuitásban nem kevesebbet, mint 14.690,000 forinttal kevesebbet, mint a mennyit most fizet. De még akkor is, ha ezen papirokat nem többel, csak 88 árfolyamon lehetne értékesíteni, a 13 millió forint megkerül s tőkében elvesztünk 12 millió forintot; s ha még ezt is hozzászámítjuk, akkor a kamat és évi törlesztés évenkint 5 forint 11 krajczárt tenne, mert nagyon természetes, ha 88 árfolyamon adunk el papirt és fizetünk érte 47»7«-ot, ez 100 forintra átszámítva tesz 5 forint 11 krajczárt. Ha azt mondjuk, hogy ebben benne van a törlesztés, akkor vonjuk le belőle a törlesztést, 16 krajczárt; következőleg 5 krajczárban fog nyilvánulni az egész kamatmegtakarítás. Már most ha azt veszszük, hogy összesen 5 krajczárt takarítunk meg legjobb esetben a kamatnál, akkor kérdem, szabad-e ezen törvényjavaslatról azt mondani, hogy ennél <dső sorban a kamatreductio is tekintetbe veendő, mint ahogy az előadó ur mondotta? (Közbeszólások a ssélso baloldalon: Nem! Nem!) De tovább megyek, még azon 5 krajczár megtakarítás is — mert hiszen méltóztatik tudni, hogy ezen kötvényeknek egy nagy része eddig adót fizetett, ezen túl pedig egész adómentes lesz — illusoriussá lesz a valósághoz képest; vagyis szemben állunk azon ténynyel, hogy az állam kamatreductiót elérni nem fog, vagy a legjobb esetben, azaz még akkor is, ha valamely rendkívüli árfolyam mellett értékesíttethetnének ezen papírok, oly minimális lesz a kamatreductio, hogy amellett tekintetbe véve azon nagy hátrányokat, melyekkel a reductio járni fog, ezt elfogadni nem lehet. (Igás! Ugy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hátrányokról beszéltem, t. ház. (Halljuk! Halljuk! a szélső' baloldalon.) Itt először is azzal
