Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-144
374 144. országos ülés deezember 1-én, szomoatoii. 1888lan okiratokkal bebizonyítja több jogát: ily esetben az, hogy bíróság ítéljen-e, vagy administrativ közeg, körülbelül mindegy. (Zaj.) A második eset az, hogy valaki formailag helyesen bebizonyítja a maga több jogát, de lényegileg, a dolog érdeménél fogva, kétség fér hozzá, hogy vájjon a valódi, az anyagi igazság megvan-e a formai igazsággal együtt. Ily esetben a bíróság feszélyezve lenne, mert ő mindig tartozik magát a formai igazsághoz alkalmazni; ellenben az administrativ közeg inkább a valódi, a lényegi igazságot kutathatja és nincs annyira kötve a formai igazsághoz. Harmadik esetnek, t. ház, az gondolható, hogy a magánérdek tekintetében az állammal szemközt sok olyan követelés kivan érvényesülni, a mely teljességgel el nem fogadható. Ez esetben ismét mindegy, hogy milyen fórum ítél. (Derültség a báloldalon ) Tehát, t. ház, a dolognak főjelentősége akkor nyilvánul, ha valaki formailag képes az igazságot kimutatni, de annak érdeméhez kétség fér. És ez igen gyakori eset lesz és ily esetekben mindenesetre gyakorlatibbnak, megbízhatóbbnak tartom az administrativ hatóságot, mint a bíróságot. (Derültség a hal- és széhö baloldalon.) De én, t. ház, abból indulok ki, hogy az állam, vagy jobban mondva, ez esetben a pénzügyministerium azt mondja a regaletulajdonosoknak: »En hajlandó vagyok a regaletulajdönt megváltani, mert szükségem van rá, hogy azt az útból eltávolítsam, hogy az italmérési jogot az állam érdekében kellőleg kihasználjam ; hajlandó vagyok erre ilyen és ilyen feltételek alatt, de esak ugy vállalom magamra a felelősséget azért, hogy ebből az államra kár nem háramlik, ha az utolsó fórum, mely a főfelügyelet jogát gyakorolja, én magam 1 eszek. a (Helyeslés jobbfelöl.) Már most, t. ház, az a kérdés áll előttünk, elfogadjuk-e az ajánlatot ilyen feltételek alatt, igen, vagy nem? Én részemrőbelfogadom.(Helyeslés jobbfelöl.) Elfogadom, mert az egész törvényjavaslatból nagy pénzügyi és nemzetgazdasági hasznot ramélek és ha a pénzügyministerium csak e feltételek alatt képes ajánlatát fentartani, én viszont nem vonhatom meg a pénzügyministeriumtól azon támogatást, melyre neki szüksége van, hogy ezt a műveletet keresztülvigye s amely mellett egyedül képes a felelősséget magára vállalni. Tudom, azt is mondják, hogy gyanút fog maga ellen ébreszteni, hogy a pártoskodás vádjának teszi ki magát ez által. De hiszen, t. ház, ugyanezt halljuk akkor is, ha ez nem történik meg. Ezen végtére túl kell magát tennie annak, ki nyugott lélekkel, tiszta lelkiismerettel nyúl egy ügyhöz és azt legjobb lelkiismerete szerint intézi el. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek röviden azon indokok, melyek engem arra indítottak, hogy felszólaljak, ámbár nálamnál talán illetékesebbek szólhattak volna ezen szempontok kifejtésére. Én a 11. §-t ugy, a mint van, a bizottság szövegezése ! szerint egész nyugodt lélekkel megszavazom. (Helyeslés jobbfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház í Én ezen kérdéshez ez alkalommal igen röviden kívánok szólani. Meg fogom mindjárt mondani, miért? Azért igen röviden, mert indokaimat az általános vitában, melyben e kérdés igen nagy szerepet vitt, elmondtam; másoknak telhetik öröme benne ismétlésekbe esni, én ismételni az elmondottakat nem fogom, mert semmi olyant, a mi arról, hogy ezen intézkedés az adott viszonyok között helyes ne volna, meggyőzhetett volna, minden erős szavak daczára, nem hallottam. (Helyeslés a jobbóldalon.) Oly szerencsében részesültem, t. képviselőház, most, hogy két régi nyilatkozatom fel lett olvasva, de nem gondolom, hogy helyesen legyen ide applicálható ; mert én a birói függetlenséget soha meg nem támadtam s nem is támadom megmost sem. De nem hiszem, hogy olyan viszonyok fordultak volna még eddig elő, a melyekben az állam több, mint 200 millió forintnyi terheltetésnek teszi ki magát, mikor tehát annyira szüksége van egyfelől saját érdekeinek feltétlen biztosítására, másfelől pedig mind magának, mind pedig a megváltás, vagy kártalanítás keresztülvitele érdekében arra, hogy az ügy igen gyorsan s mentől előbb lebonyolittassék. (Igás! Ugy van! jobbfelől.) Nem vonom azt kétségbe, hogy jogi szemj pontból az állam érdekeit az ügynek a rendes bíróság elé való utasításával is lehetne biztosítani: erről biztosítom a t. képviselő urat, ki a „feltétlen" szóban, ugy látom, megütközött; de azt merem állítani, hogy az történnék ezen ügygyei is, a mi eddig minden váltsági ügygyei történt, hogy az évek hosszú sorára elhúzódnék, kárára a magánosoknak, kárára az államnak. (Igás! Ugy van! a jobboldaolon.) Nem hiszem, t. képviselőház, hogy helyes legyen itt, midőn egy az egész országban | annyiakat: községeket, magánosokat oly közelről í érdeklő ügyről van szó, akár az absolut korj szakban az úrbéri kártalanításnál követett eljárásra,. I akár a szőlődézsmaváltsági esetre hivatkozni. Mert lehet, hogy ott a formák correctebbek voltak; lehet, de hogy az eredmény olyan volt, a milyennel én ma az országot megkínálni nem merném,, az kétségtelen. (Helyeslés a jobboldalon.) Mert maga a szőlődézsmaváltság — igen jól tudják a t. képviselő urak — mily hosszasan húzódott és ugy lett elintézve, hogy — még mi-
