Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-142

332 142. •rszíig-os filósneTemlber §9-én, csütörtökön. 1888. előre bocsátása után nem fogja talán a t. ház rossz néven venni tőlem, ha — mindannak daczára, hogy volt az előttem szóló t. képviselő ur beszédében olyan, a miben nem osztozom — örömömnek adok kifejezést a fölött, a mit tőle hallottam. (Helyeslése!:.) Örömömnek adok kifejezést, mert látom benne a haza sorsát jövőben átveendő generatiónik jelzését. (Elérik helyeslés.) Látom abban az irányban, a mire igazán szükségünk van, abban az irányban — ismétlem — hogy ő is azt hangoztatta, a mit én évek óta sok megtámadás közepette hirdettem, hogy az államot megcsalni épen annyi, mint magánegyént megcsalni. (Élénk tetszés jőbbfelöl.) E szempontból ismételve üdvözlöm őt. (Egy hang a szélső baloldalon: Adó-elengedés!) Bocsánatot kérek, itt adó-elengedésről sem a t. képviselő ur nem beszélt, sem én; nem tudom tehát, hogy jöhet az ide. (Derültség jobbfelől.) Én, t. képviselőház, a kérdés jogi részének vitatásába nem bocsátkozom. Volt is alkalmam máskor róla nyilatkozni. Elmondtam azt is, mi volt az indoka, hogy a 2l-es bizottságban ez a módosítás elfogadtatott, de erre visszatérni mégis kötelességem. (Halljuk! Halljuk!) Először, a mi a ezélszerííséget illeti, ezélszerüségi szempontot láttam abban, hogy miután — hajói értettem a módosítványt, ez sem támadja meg azokat — már az eredeti javaslatban is meghajoltunk ezen kényszerűség előtt, hogy az eltitkolt adóalap daczára igen nagy összegeket adjunk ki törvényhatósági joggal biró és más városoknak, ne akarjuk épen ott, a hol ez pénzügyileg sokkal kevésbé fontos, megvonni a határt, mert a törvényjavaslatnak ez a része pénzügyileg, a pénzügyi czélszertíség szempontjából sokkal csekélyebb jelentőségű, mint a többi volt. (Helyeslés jobbfélól.) És a politikai czélszertíség szempontjából sem tartottam helyesnek, hogy — ámbár maga azon kihagyandó szakasz által nem nagyon sokan fognak is érintetni, különben erre majd szintén visszatérek — mind a mellett az a jelszó legyen kiadható, hogy „a városi lakosság irányában elnézték a hibát, mi irányunkban, egy másik osztály irányában pedig alkalmazták a szigort. (Igaz ! ügy van ! jobbfélól.) Ez volt a politikai czélszertíség szempontja. De, t. képviselőház, hogy vagyunk az általunk nem osztott és nem helyes nézettel szemben ? A mi az erkölcspolitikai hatás szempontjából elmondattatotfc, igaza van a képviselő urnak, hogy sajnos, ezen erkölcspolitikai szempontot szigorúan követni nem lehet. De vájjon, midőn mint ismétlem, ezen erkölcspolitikai szempont fenn nem tartható a nélkül, hogy hazánk nagy városait, községeit tetemesen megkárosítjuk, maga az erkölcspolitikai szempont is azután helyesebben fog-e ugy kifejezést nyeni, ha azt mondjuk, hogy a sokaknak elnéztük a hibát, de megmutatjuk, hogy mily szigorúak vagyunk, mert a keveseket megbüntetjük'? (Igaz! ügy van! jobbf elöl.) vagy pedig, ha sajnálva és pirulva bevalljuk, hogy visszaélés történt, de ha már nem mehetünk politikai indokból annyira, hogy e visszaélést mindenkinél egész szigorral megbüntessük, akkor egyforma eljárást gyakorolunk mindenkivel szemben, (Helyeslés jobbfelöl.) azontúl azonban igen helyesen —• ezért örülök a t. képviselő ur felszólalásának —• hangot adunk minél többen annak, hogy az államot ép ugy nem szabad megcsalni, mint a magánosokat. (Élénk helyeslés jobbfélól.) Ha ez a hang kifejeztetni és terjesztetni fog azok által is, kik midőn én még tavaly, mikor a dohánycsempészetről volt szó, azt mondtam és vitattam, hogy a tisztviselőnek kötelessége a csempészt ép ugy megbüntetni, mint mást, azt mondták, hogy én fmánczczá akarom lealacsonyítani a tisztviselőt; (Ugy van! jobbfélól. Mozgás balfelöl.) mondom,haagok belátták, mosta veszélyt, mely ezen tényekben áll és velünk hirdetni fogják az ellenkezőt: (Élénk helyeslés jobbfélól.) akkor ezen most felmerült szégyenletes jelenségnek meglesz a jövőben a haszna. Most pedig, ha nem tudunk teljes szigorral eljárni a sokak ellen, ne keressünk, t. képviselőház, abban előnyt, hogy midőn a sokakat nem mertük, vagy nem akartuk sújtani, mégis sújtunk egy kisebb részt. (Helyeslés jobbfélól.) Ezen szempontból fogadtam én el és ajánlom a Sl-es bizottság javaslatának szövegét. (Élénk helyeslés jobbfélól.) Ugron Gábor: T. ház! Előre kijelentem, hogy nekem semmi magán-regalém nincs ; daczára annak, mégis a szakasz védelmére emelem fel szavamat és csak a benne foglalt bírságok enyhítését volnék hajlandó elfogadni, de legkevésbé sem fogadhatom el a szakasz elvetését és az eredeti szerkezet visszaállítását. Igen jól fejtette ki Varasdy t. képviselőtársam, hogy nem lehet valakire más büntetést szabni, mint a mely fennállott akkor, mikor az illető a kihágást elkövette. Ezzel szemben azt hozza fel gróf Andrássy Gyula, hogy ő azt az elvet nem akarja sérteni; de mindenkitől oly alapon váltsák meg a jogot, a minőt bevallott. Ha ily elvet törvénybe igtatunk: hol lesz itt a megállapodás ? Akkor előállhat holnap az állam és azt mondhatja önöknek: catasteri jövedelmük ennyiben van megállapítva; tehát önöknek megfizetjük a catasterben megállapított jövedelmet és elveszszük a birtokukat! (Tetszés balfelöl.) Azt mondják, hogy nem gyakorolták azt az erényt, hogy megfizessék az államnak mindazt, a mivel neki tartoznak. Bocsánatot kérek, nekem az erényről egészen más fogalmam van. Én erénynek azt tartom, hogyha valaki kötelességén felük a nélkül, hogy arra bárminemű módon kényszeríttessék, saját nemes ösz-