Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-141

300 141. orszásos ülés november 28-án, szerdán. 1888. gett beterjeszteni a következő módosítványt. (Ol­vassa,) : „Azon rendezett tanáesú városoknál, melyek kimutatják, hogy az 1848 előtt, de az 1836: XII. t,-cz. kihirdetése után magokat a földesúri hatóság alól örökváltsági szerződéssel megváltván, az ital mérési jogot is pénzen szerezték meg, de nem az 1848 : Xll-ik, hanem az 1868: XXXIII. törvény­ezikkek által semminemű kártalanításban nem ré­szesültek, az italmérési jog megváltásának alap­jául az 1887. évi zárszámadásokban kimutatott egész jövedelem minden kezelési költség levonása nélkül szolgál, a megváltás alapjául szolgáló jö­vedelemhez lévén számítandó azon érték is, melyet a közczélú — művelődési, jótékonysági —intéze­teknek ingyen adott italmérési jog képvisel." Vagyok bátor módosítványomat elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Horváth Gyula: T. ház! Teljes készséggel teszek magam is tanúságot mind a mellett, mit előttem szólott t. barátom Szentes városára vonat kozólag felhozott. Én magam is épen ugy isme­rem ezen ügyet és ismétlem, készséggel teszek a mellett tanúságot, a mit t. barátom erről a város­ról mondott. Mindenki kénytelen belátni, hogy vagy szerencsétlen tévedés forog fenn, vagy pe­dig elmulasztatott ezen ügynek felhozatala annak idejében és hogy ha valamely város, a melynek jövője ezen kérdéssel össze van kötve, minden alkalmat felhasznál arra, hogy igaz és alapos jogát érvényre juttassa: ezt sem azon városnak, sem az ő képviselőjének senki rossz néven venni nem fogja, sőt ellenkezőleg mindenki ezt elisme­léssel fogadni tartozik. Azonban t. barátom elis­merte, hogy az a kérdés maga, a melyben Szentes városának sérelme fekszik, ebben a törvényben el nem intézhető. És én a magam részéről nem mon­dok le az orvoslás reményéről. Mert ha akár a törvényhozás, akár a kormány belátja, hogy az az előtti törvényhozás, hogy az előbbi kormány tévedett és ha — mert készséggel elismerem azt is, hogy a városok legfontosabb életérdekeit kép­viselik Magyarországnak ma és fogják képviselni a jövőben is — ha, mondom, e tévedés egy város­nak életérdekeit veszélyezteti, meggyőződésem szerint ugy a törvényhozásnak, mint a kormány­nak a maga utján, a maga módján és a maga ide­jében kötelessége leend ezen hibát helyrehozni. Én azonban, épen azért, mert meg vagyok győ­ződve, hogy ugy a törvényhozás, mint a kormány, annak idejében és annak módja szerint Szentes városának valódi sérelmét igyekezni fog repa­rálni, jelenleg ezt a kérdést nem tartom a jelenleg szőnyegen levő nagy kérdéssel eonnexióba hozha­tónak, (Helyeslés jobbfelől) a melynek keretében Tors Kálmán t. képviselőtársam módosításával a kérdést megoldani igyekszik; mert ha állanak mindazok, a miket ő elmondott, hogy egy nagy jogsérelem történt Szentes városával, akkor magát ezen jogsérelmet kell reperálni s nem lehet he­lyette egy kevésbé értékes és kevésbé használható kis dolgot adni. Én ezt egészen külön választandó kérdésnek tartom. Abba a distinctióba azonban belemenni hajlandó nem vagyok, hogy egyik vagy másik városnak, egyik vagy másik községnek kü­lön viszonyai tekintetbe vétessenek, mert akkor azután rá kell térnünk egyes egyéneknek más egyénekkel szemben való különleges, a közérdek­kel talán nem is összeegyeztethető helyzetének figyelembe vételére. (Helyeslés a jobboldalon.) Én egynemű, egy természetű intézkedéseket óhajtok fölvétetni e törvénybe, a melyek az ország min­den városára nézve irányadók legyenek. És ha egyik vagy másik városnak fennálló sérelmei kü­lön orvoslást igényelnek, azokat, ha szükséges törvényhozási utón, ha pedig lehetséges, közigaz­gatási úton kívánom és óhajtanám orvosoltatni. Mindezeknél fogva, t. ház, én a t. barátom által benyújtott módosításhoz, minthogy az egy külön kivételt alkotna, úgyszólván egy városra nézve, a magam részéről hozzá nem járulhatok. De ahhoz az eszméhez és azon irányhoz, melyet Ő repiesentált itt, a mely szerint egy megesett jog­sérelmet a törvényhozás vagy kormány által kivan orvosoltatni, ugy annak idején, mint most is, teljes készséggel hozzájárulok. (Helyeslés jobb­felől.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs fel­jegyezve; ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Láng Lajos előadó: T. ház! Azok után. miket Horváth Gyula t. képviselőur elmondott, én megjegyzéseimetigen rövidre szabhatom. (Halljuk') Teljesen egyetértek vele abban, hogy két ennyire különböző dolgot egymással összekeverni nem lehet. Nem lehet feladatom ma a felett ítéletet mondani, mennyiben felel meg mindenben a való­ságnak az, hogy Szentes városa a régibb dolgok­ban, az örök válts ágnál, illetőleg az úrbéri kárpót­lásnál rövidséget szenvedett-e vagy nem. Ez nem oly egyszerű kérdés, a mely felett hirtelenében dönteni lehetne. De ha teljesen elfogadom is t. kép viselőtársam állításait, az kétségtelen, hogy annak a dolognak a megítélése egészen más szempont alá esik. mint az utóbbinak a mérlegelése. Ha abból az okból, mert valahol egy vagy más tekin­tetben igazságtalanság követtetett el, itt most kivételes intézkedéseket akarnánk csinálni, olyan veszedelmes lejtőre jutnánk, hogy minden egyes esetre nézve eltérő dispositiókat kellene felállít i­mmk. (Helyeslés johbfelől.) Én tehát kérem, méltóztassék Tors Kálmán képviselő ur indítványának mellőzésével a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés jobbfelől)

Next

/
Oldalképek
Tartalom