Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.

Ülésnapok - 1887-141

141, országos ülés november 28 án, szerdán. 1888. 287 ható észrevételek, azon nyilatkozatának, hogy egyáltalában nem volt szándéka sem a kormány, sem a kormánypárt intentióit gyanúsítani, bizony­nyal csak helyes és én rám is megnyugfcatólag hathatott; de kénytelen vagyok felszólalni akkor, midőn beszéde végén azt következteti, mintha én az ő hazafiasságát gyanúsítottam volna. Engedel­met kérek, nagy különbség van — és épen teg­napi beszédemben is hangsúlyoztam — az egyes képviselő között, a ki helyzeténél fogva az egész ország financiális helyzetét és különösen valamely rendszabálynak pénzügyi hatását nem láthatja be ugy és más a helyzete a kormánynak. Az egyes képviselő formulázhat kívánságot, a nélkül, hogy a hazafiság ellen vétene, de azon kormány, a mely veszedelmeseknek látja annak pénzügyi követke­zései^ ha elfogadná, hazafiatlanságot követne el. (Helye slés jobbfelöl.) Így kérem értelmezni felszó­lalásomat. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Horvát Boldizsár t. képviselő nr fel­szólalása folytán kénytelen vagyok én is észrevé­telt tenni. (Halljuk! Halljuk!) Horvát Boldizsár t képviselő ur először azt mondta, hogy nem vétett a parlamenti illem ellen és mégis ugy tüntette fel a dolgot, mintha azért felelt volna ily modorban a t. roinisterelnök ur az ő beszédére. f En is constatálom, hogy a t. képviselő ur nem vétett a parlamenti illem ellen, mert különben én nem teljesítettem volna kötelességemet, ha azt el­hallgattam volna. (Helyeslés.) Viszont, ha a minis­terelnök ur, hazafiatlansággal vádolta volna a kép­viselő urat akkor bizonyosan én is megtettem volna arra észrevételemet. (Helyeslés.) Kérem egyébként a t. képviselő urakat, ne mél­tóztassanak minden válaszraily hosszúviszon választ adni; (Helyeslés a jobboldalon) mert hiszen különben is a discussio folyamán az ellenészrevételt a t. kép­viselő urak megtehetik, (Helyeslés a jobboldalon.) Következik a napirend : először az indítvány ­és interpellaíiós könyv felolvasása. Szathmáry György jegyző: Van sze­rencsém a t. háznak jelenteni, hogy sem az indít­vány , sem az interpellatiós könyvben újabb be­jegyzés nem foglaltatik, Elnök: Tudomásul szolgál. T. ház! Tegnap a 3. §-ra vonatkozó szava­zásban odáig haladtunk, a hol a Horvát Boldizsár t. képviselő ur módosítványa feletti szavazás kö­vetkezett volna. E módosítás szerint a 3. §. első bekezdésének 4-dik sora igy végződnék: „a kár­talanítás teljes összegét", azután pedig két új bekezdés következnék. E szerint tehát, minthogy maga a szöveg nem változik a módosítvány által, azt fogom kérdezni, vájjon elfogadja-e a t. ház Horvát Boldizsár képviselő ur módosítványát ? Előbb azonban méltóztassanak meghallgatni a módosítvány szövegét. Madarász József jegyző (olvassa): „Módo­sítvány a 3. §-hoz. A 3. §. első alineája a 4-ik sor következő szavaival végződjék: „A kártalanítás teljes összegét." Ezután a következő új alinea volna beszúrandó: „Városokban kártalanítási alapulnemesak azon jövedelem vétetik, mely az italmérési jogból a városi pénztárba befolyt, hanem a 2. §-ban foglalt feltéte­lek mellett mindazon jövedelem is, a melyet az ital­mérési jog gyakorlásából egyes polgárok húztak. A jogokért adandó kárpótlási tőke nem le­het kevesebb, mint azon vételár, a mely a gyök­jogokért a városi pénztárba annak idején befizet­tetett. " Ezek után új alinea gyanánt jönne a szakasz 1-ső alineájának vége, mely igy kezdődik: „Ha az adókivetés ellen Í886. decz. 31-ike előtt" stb. a szakasz többi része változatlanul maradna." Elnök : Kérdem tehát a t. házat, méltózta­tik-e Horvát Boldizsár most felolvasott módosít­ványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon t, képviselő urakat, kik el­fogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. A 3. §. 2-dik, 3-dik és 4-dik bekezdése meg­nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy azok elfogadtatnak. Hátra van a 2. §. végső bekezdése, mely füg­gőben tartatott mindaddig, míg a 3. §. intézke­dései el nem fogadtatnak. E végső bekezdésre vonatkozólag Horváth Lajos és Pap Elek kép­viselő urak adtak be módosításokat. Horváth La­jos t. képviselő ur módosítása szerint a bekez­dés második sorába e szavak után: „deczember 31-ig" e szavak iktatandók a szövegbe: „a tör­vényhatósági joggal felruházott és rendezett ta­nácsú városokra, mint jogi személyekre az 1884. évi január 1-től; 1888-ik évi. A mihez Pap Elek képviselő ur azt a pótmódosítást adta be, hogy belevétessenek a kivételbe a községek is. Kér­dem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 2. §. utolsó bekezdését a bizottság szövegezése szerint válto­zatlanul fentartani, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az fentartatik és e szerint természetesen mindkét módosítvány elesik. Következik a 4. §. Szathmáry György jegyző (olvassa). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Szathmáry György jegyző (olvassa az 5. §-t) Elnök: A 4. §., ha nincs észrevétel elío­gadtatik. Következik az 5. §. Szathmáry György jegyző (olvassa as 5-ik §-t). Szentkirály i Albert: Mielőtt módosítványo­mat bátor volnék beterjeszteni ezen szakaszhoz, elis­merem azt, hogy a mi e szakaszban czéloztatik, ma­gában véve helyes és a kormánynak van szüksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom