Képviselőházi napló, 1887. VI. kötet • 1888. október 17–deczember 1.
Ülésnapok - 1887-139
256 189. országos ülés november 56-án, hétfőn. 1888. birnak, bizonyos százalék ítéltetik a törvényjavaslatban az esetre, ha az azokat megillető váltságon felül magasabb jövedelem fog később az italmérési jövedékből eléretni, de igértetik ez oly módon, hogy az a bizonyos százalék csak az esetben fog kiadatni, ha a regale-váltságösszeg törlesztése és kamata fedeztetni fog a bevételből: akkor természetes, hogy elengedhétlen föltételnek tekintjük azt, hogy e városok befolyással bírjanak az ellenőrzésre és teljes tudomással bírjanak arra nézve, hogy mi az évi jövedelem, hova fordittatik és aliképen osztatik az föl az egyes városok között. (Derültség a jobboldolon.) Ennélfogva röviden azt vagyok bátor kifejezni, hogy mi köszönettel tartózank az államtitkár urnak azért, hogy nem hagyott bennünket kétségben az iránt, hogy miként ezéloztatik ezen ellenőrző bizottság szerveztetni, hogy a községek és városok ezen érdekei ezen ellenőrző bizottságnak a felügyelete alól teljesen ki lesznek véve és az ő érdekeik téliesen ki lesznek szolgáltátva a kormánynak. En igy értettem és igy is méltóztatott felszólalásában magyarázni ezen intézkedést. Ennélfogva én ragaszkodom Polónyi Gréza t. képviselőtársamnak indítványához és kérem a t. házat, hogy ebben az értelemben méltóztassék határozni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Következik Apponyi Albert gróf képviselő ur. Gróf Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem akarom folytatni azon vitatgatást, a mely ezen szakasznak különböző intézkedéseire nézve a t. házban folyt, csak a különböző indítványokkal szemben a magam álláspontját és adandó szavazatomat kívánom röviden indokolni. (Halljuk!) Ez az 1. §, tartalmazza tulajdonképen a jelenlegi törvényjavaslatnak eardinalis elvi intézkedését, tudniillik azt, hogy a létező italmérési jogok általánosságban mindenütt, a hol léteznek, megváltatnak és állami jövedékké változtattatnak át. Ha, t. ház, emlékezni méltóztatik az általános vita elején tartott felszólalásomra, akkor méltóztatik arra is emlékezni, a mit én akkor kijelentettem, Azt mondottam ugyanis, hogy különösen tekintettel az országnak financiális helyzetére és tekintettel arra, hogy azt a czélt, hogy ebből a műveletből az állam magának jövedelmi többletet szerezzen, magam is helyeslem és mert azt hiszem, hogy ez a ez él az általános állami jövedék behozatala által érhető el legbiztosabban: a törvényjavaslatnak ezen elvi alapjához hozzájárulok. Ha én ehhez hozzá nem járultam volna, a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául általánosságban sem fogadtam volna el. Ez, t. képviselőház, meghatározza elvi álláspontomat az Unger Alajos t. képviselőtársam által benyújtott indítványnyal szemben. (Halljuk.') Nagyon védelmezhető, nagyon megfontolandó és igen sok alapos érvvel támogatható az az álláspont. Magam is igen sokáig gondolkoztam felette, ne kelljen-e arra az álláspontra helyezkednem, hogy azok a községek, a melyek regale-tulajdonosok, legalább azok a nagyobb községek, mondjuk: a rendezett tanácsú városok, a melyeknél oly közállapotok feltételezhetők, hogy ott valóságos verseny van ezen iparnak terén is, aa j egész műveletből kivétessenek. Mondom, t. ház, ez az álláspont nagyon megvédelmezhető, sok helyes okkal támogatható. De, t. ház, ismétlem, ha én ezt az álláspontot akartam volna érvényesíteni, ha én erre akartam volna helyezkedni, az általános vitában érvényesítettem volna ezt és ha erre helyezkedtem volna, a törvényjavaslatot általánosságban a részletes vita alapjául sem lehetett volna elfogadnom. Azonban hosszas tanácskozás és megfontolás után magamévá tevén a törvényjavaslatnak azon elvi álláspontját, hogy a megváltás általános legyen s az állami jövedék lépjen az eddigi italmérési jogok helyébe, ezen általános álláspontnak consequentiáját a részletes tárgyalásnál is le kell vonnom és azért én a szakasz elvi intézkedéseit és a szakaszt magábanvéve is elfogadom. De, t. ház, mindjárt az általános vitánál kijelentettem, hogy egyetlenegy kivételnek, de csakis ennek jogosultságát érzem és belátom s ez a fővárosra nézve teendő kivétel. (Helyeslés balfelöl) Es ebben ez az ország korántsem képezne unicumot; sőt megvallom, unieumot képezne akkor, ha a fővárosra nézve kivételes intézkedés nem létesíttetnék. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Mert a mennyire én tudom, az európai államokban, legalább azoknak legtöbbjében, a hol hasonlók a viszonyok, a főváros ügyei mindenütt külön törvényhozási szabályozás tárgyátképezik. (Ugyvan! balfelöl.) S a fővárosnak egészen különleges viszonyai ezt a kivételt megengedik, (Helyeslés lalfelől) sőt parancsolják; (Ugy van! Ugy van! balfelöl) s a törvényjavaslatnak egész oeconomiája nem bontatik föl az által, ha. a fővárosra nézve kivétel statuáltatik; (Helyeslés balfelöl) nem is állanak annak útjában azon inconvenientiák, melyek az államtitkár ur előadása szerint a fővárosban az italmérési jog gyakorlata körül előfordulnak, mert hiszen senkisem mondta, és ezt ismételnem kell, miután azt ignorálni méltóztattak, hogy szabályozatlan maradjon a főváros területén az italmérési jog, hogy pure et simple az eddigi állapot tartassék fenn, senkisem mondta hogy az állam a, főváros területén beszerezhető nagyobb italmérési jövedelemben ne részesüljön, hanem csak az mondatik, hogy mindezen dolgok, ugy magának az italmérési ügynek szabályozása, mintáz államnak az ital mérési adóban való részesedése a főváros különleges
