Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-105

86 105. országos ülés májas 26-án, szombaton. 1888. a maga részéről elkövetné azt a hibát, hogy mondjon valami tervet, szavaztasson meg a t. ház által valami nagy munkát, a melynek költsége és eredménye felett ma műszakilag tisztában nincs. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Hiszen megmondottam a múlt alkalommal, hogy liquidálni fogom a Tiszát, alphától-omegáig műszakilag; de ehhez idő, türelem és munka kell. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Azt a szemrehányást tette Pap Elek képviselő ur, hogy neki egy combinatióra van szüksége, a mely felöleli az egész Tisza-völgyét. De hogy lehet azt a combinatiót máskép ma felállítani, mint a hogy felállítottam? Constatáltam azt, hogy mily helyzetben van a Tisza egyes szakaszain s levontam abból a következtetést és azt mondottam, hogy a műszaki helyes eszme feldolgozása alapján concrét javaslatot fogok a t. ház elé terjeszteni. Egyebet helyesen, okszerűen mondanom nem volt szabad. (Helyeslés a jobboldalon.) Mert miért rángassam elő a műszaki adatokat? Hiszen százféle alakban feküdtek már azok a ház előtt. Hivatali elődeinknek mindegyike orientálta a t. házat bizonyos adatok közlése által. Én szándékosan nem ereszkedtem azok ismétlésébe és elégségesnek tartottam ily általánosságban nyilatkozni és szerény nézetem az, hogy: suaviter in modo, fortiter in re, ha lehet és ha a kormány ereje azt megengedi. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) De ép azért, mert nem voltam azon szerenesés helyzetben, hogy minden egyes részletet kimerítsek, az általam elmondottak különbözőképen commentáltattak. Én ugy vagyok meggyőződve, hogy csekély kivétellel, sok nézet igen közel áll egymáshoz. Hanem, t. ház, ismerve az embereket és viszonyokat, kénytelen vagyok egész őszintén megvallani, hogy a dolgok a gyakorlatban némileg máskép állanak, mint azt mi képzeljük. Előttem nem egy óhajtás áll igen illetékes oldalról mondva, annyiban, a mennyiben vagyoni érdekeltségről beszélek. Igen illetékes oldalról hangsúlyoztatott, hogy legjobb lesz e kérdésekben nem menni tovább, hagyni a dolgot, mert nekünk az a viz nem ártott, terményeink szépek lesznek utána, a földnek szüksége volt e vizre. Jellemző a Tisza völgye. Vannak, a kik félnek minden erélyes intézkedéstől, de ha baj vau, a kormány felé fordulnak és az első, a mit tesznek, az, hogy a kormányt szidják. Különféle nuanceban, még azon véleménynyel és azon nehezteléssel is találkoztam, hogy utóvégre valaki, a ki a Tisza-völgyén nem lakik, a Tiszavölgye ügyeinek intézése körül nem lehet hivatott. Vagy végül találkoztam olyanokkal, a kik azt a botorságot tették föl rólam, hogy azon kezdem, hogy leszólom az egész multat, növelem azon aggályokat, melyeket a vizszabályozás rendszere iránt a nemzetben táplálnak s azután ide állok és azt mondom a t. háznak, hogy most én vagyok azon férfiú, a ki meg fogom a kérdést oldani. E szerepre nem vállalkozom, de komolyan fogom fel szerény tehetségem keretében a kérdést és őszintén nyilatkozom. Nem azt mondtam a múltkor — és ebből sok ealamitás eredt és injuria követtetett el ellenem — hogy azt a rendszert, a melynek alapján nálunk in praxi végrehajtatott a szabályozás és árvédelem, minden részletéhen kifogástalanul végrehajtottnak tartom. Én ezt nem mondtam. Csak azt mondtam, hogy a töltésezési rendszert magát az árvédelemre és a folyam szabályozására legalkalmasabbnak tekintem. Elismertem, hogy történtek hibák, de azokért egyeseket okolni, vagy ellenszenvnek adni kifejezést bizonyos műszaki szolgálat ellen nem lehet. Magam is tudom, sokszor mily nehéz helyzetben vagyok az emberek türelmetlenségével és nem ritkán önzésével szemben. Ha hirtelen baj következik be, a legfontosabb tervek sürgős keresztülvitele kívántatik. Nincs idő a terv műszaki megítélésére; igy aztán egyes átmetszések fenékszélessége kevés és az átmetszés nem képződik. De hát — kérdik — miért nem eszközöltetett az átmetszés elegendő szélességben ? Mert nem adatott meg a költség, mely az átmetszésnek kellő méretekben való eszközlésére szükséges ; mert takarékoskodni kellett. Azt pedig nem kivánhatja senki., hogy a folyó teljes szélességében történjék az átmetszés, mert ez milliókba kerülne, a nélkül, hogy biztosítaná a sikert. Ez alapon — és ez a vita legfontosabb eredménye — constatálom, hogy itt a képviselőházban, eltekintve egyes nézetek kisebb eltérésétől, általánosan az a nézet fejeztetett ki, hogy a töltésezési rendszer a Tisza-menti árvédelem érdekében továbbra is fentartandó. És ez nagy előny, nagy megnyugvás. Kiegészítve, megtoldva, helyreigazítva, e rendszer meg fogja tenni a szolgálatot azon speciális viszonyok közt, melyekben a Tisza van és melyekre e rendszer leginkább ráillik. Bátor voltam már említeni, hogy foglalkoztunk a ministeriumban más rendszerekkel is. A belvizek kérdésére nézve már a múltkor mondtam, hogy annak rendezését igen fontosnak tartom. Nem akartam a csatornázásra kiterjeszkedni akkor, mert itt e kérdés egyáltalában nem hozatott fel. Az államnak a hajózható csatornák létesítése ellen nem volt kifogása; adott előmunkálati engedélyeket is. Sőt ez előtt 15—16 évvel — bizonyosan nem tudom — a csongrád-budapesti, illetőleg szeged-budapesti hajózható csatorna létesítésére a szerződés tényleg meg is köttetett, de a dolog a közbejött körülmények folytán elmaradt. Azóta ismételve adattak előmunkálati engedélyek, de a terep és vizfolyási viszonyok nehézségeivel a vál-