Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-104

i>>4. országos Ülés inájtts ÍS-ín, pénteken. I88S, 79 menyeknek, ha csak még egyéb módokhoz nem nyúlunk s a többek közt recipienseket nem fogunk felállítani. Török-Becsén, t. ház, mi a belvizek miatt sokat szenvedtünk, mert a belvizeket levezetni a töltések miatt nem birtuk. Ennek folytán belvizrendező társulattá alakultunk, az érdekeltség kiszámította, hogy a belvíz nagyobb kárt okoz, mint a levezetésre szükséges költség. Az alföld geológiai fekvése egyforma mindenütt, ugyanis a mélyebben fekvő talaj értékesebb, mint a magasabban fekvő terület, a mely rendszerint legelőnek használtatik; ezekről a víz lefolyik és elönti az alacsonyan fekvő földeket, ennélfogva mi kényszerülve voltunk a műszaki méretek szerint megépíttetni a csatornáinkat és a hozzávezető mellékágakat s mégis szükségessé vált a zsilipek felállítása, nehogy a felső szikes és csekélyebb értékű területekről a viz az értékesebb tóföldeket elöntse. Ugyanez áll az egész alsó Tisza-völgyre nézve a föld értékének hasznosítását illetőleg. Poroszországra hivatkozott a t. minister ur, hogy ott az Elba nagyobb károkat okozott mint nálunk a Tisza. Az, hogy összegekben nagyobb kárt okozott, természetes, mert ott nagyobb a cultura, mint nálunk az alföldön; de az Elbán kivül más folyónál Poroszországban nem volt árviz. Mi az árviz oka az Elbánál ? Ugyanaz, a mi nálunk. Ugyanis a Böhnierwald-ot nagyrészt kiirtották és az Elba Csehországban a felső részen ugy van szabályozva mint a Tisza, hogy sietteti a viz lefolyását, a mely azután letódul és ott természetesen nagy károkat okoz. Poroszország az ellen nem képes ugy védekezni, mint mi a Tiszánál, mert az Elba felső része más országokban van, mig a Tisza országunk hegyeiből ered és az országban végződik. Nem akarom a t. ház szives türelmét hoszszasabban igénybe venni. (Halljuk!) A t. minister ur hivatkozott arra, hogy a Tiszánál nagyobb szorulatok nem léteznek. Engedelmet kérek, ez sem áll egészen. Titelnél Eudolfgnad alatt ugyanis van egy már régebben épült töltés, mely szorul atot képez és vizduzzadást okozott, melyet mi, közvetlenül a szorulat felett levő érdekeltség, régen észleltünk. A mi társulatunk saját költségén .elküldötte mérnökét ezen szorulat felmérésére s itt van kezeim között a térkép. Ott a Tisza 130 öl széles és azon kell az összes víznek lefolyni. Már Paleocapa terve szerint is 400 öl szélességűnek kellett volna ott is lenni, az akkori vízmennyiséget számítva, melyet ő alapul vett; de azóta a víztömegek még szaporodtak is s mégis olyan nagy szorulat van ott lenn. E térképet 1882-ben vétettük fel és felküldöttük a tiszai központi társulathoz^ mely azt a közmunka és közlekedésügyi ministerhez tette át s én e napokban győződtem meg arról, hogy az a következő határozattal tétetett ad acta: „Miután a jövő évben ugy is szándékoltatik a tiszai töltések belebbezéséről törvény alkottatni, ez idő szerint ad acta tétetik." 1883 óta már öt év múlt el s igy talán nem lehet azt mondani, hogy a társulatok követnek el mulasztásokat. Bátor leszek, t. ház, még egyet felemlíteni. A Tisza mentén számtalan oly terület van, a mely bekerítve nincs, mivel a körülmények azt meg nem engedik, mert az átvágások következtében szigetekké váltak. Ezen területek ma majdnem improductivek annyiban, hogy minden 3-dik, 4*dik évben, ha el is kerittettek nyári töltésekkel, viz alá kerülnek. A nádat, mit e területek az előtt teremtek, kivakította s a legelőt elrontotta az iszapolás és igy egyedül csakis tavaszi vetés alá használhatók. Ma még ezen területek bírnak bizonyos értékkel, de ha állandóvá lesz a magas vizniveau, vagyis ha több izben az egymásután következő években ismétlődnek az árvizek, akkor ezen területek egészen Iwsználhatlanokká válnának. Volna egy lehetőség arra nézve, hogy a hol ugy is a töltések szondátokat képeznek, a hátak inegett történjék a vonalozás és ugy, mint a Eajna mellett is, necsak ártér és véglegesen mentesített területek, hanem félig mentesített területek is legyenek. Csakhogy ezeknek nagyobb terjedelembeu nem 100,000 hold, hanem esetleg 4—500,000 holdnak kellene lenniök azért, hogy felváltva/ turnusuk szerint minden második vagy harmadik árviz után árasztathassanak el, minek folytán ezek is reeipienst képeznének és hozzájárulnának a vizszin süly édeséhez. Ennek egy rendkívüli előnye volna. Maholnap ugyanis azon torontáli földek, melyek hajdan holdanként 12 métermázsa repezét is képesek voltak teremni, ma termőképességük felére reducálódtak. Miért ? Mert épen a laposabb részek a jobbak és a hol beszivárgás kisebb-nagyobb mértékben, különösen pedig a belvíz-szabályozás nem létesült, ott a földek nem hogy javultak, de romlottak. S ezeknek birtokosai ott rendszeres gazdálkodást nem űzhetnek, nem űzhetnek pedig azért, mert minden 3-ik, 4 ik évben belvíz által vannak tönkre téve s természetes dolog, hogy a rá következő évben igyekszik a birtokos abból hasznot venni és trágyázásra nem kerül a sor. Ily területeken tehát rendszeres gazdálkodás nem űzhető és a föld értéke csökken. Épen Asbóth képviselőtársam hivatkozott egyik czikkében a viznek értékesítésére: az isza polásra, azaz, hogy a vizet, mielőtt leengednők folyni, vegyük ki annak hasznát. Bátran hivatkozom an a, hogy azon improduetiv terület, ha szárazon marad, három-négyszer több termést ad, mint a mentesített terület. Mit állított maga a minister ur? Azt, hogy 393.000 hold lett árvizek által elborítva. Mi tűnik ebből ki ? Az, hogy a viz kére-