Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-103

U 103. országos ülés május 24-én, csütörtökön. IS88. Ezt csak azért bocsátottam előre, nehogy félreértessem, hogy miért szólaltam fel e kérdésben egész határozott részletességgel és miért kívánok e tekintetben tájékozást nyújtani. (Halljuk!) Ugy találom, t. képviselőház, hogy a dolgok valódi állásának a megítélése hiányzik. Azt tapasztalom, hogy a midőn szerencsétlenség éri az ország bármely részét, mindig felhangzik a sok tekintetben méltó panasz és elkeseredés. A nemzet nagy részének ezt a hangulatát nem egy helyen felhasználják, arra, hogy minden közelebbi indokolás nélkül, pusztán csak az esetleges következményekre utalva, bizalmatlanságot ébreszszenek a nemzetben a fennálló rendszer iránt, a melynek követése milliókba került az országnak. Hát, iház, be kell egészen nyíltan vallanom, hogy én a rendszert magát, mely a Tisza ármentesítése érdekében inauguráltatott, szerény nézetem szerint a leghelyesebbnek tartom (Mozgás a szélső hal felöl. Halljuk! jobbfelöl) és hogy azon körülményből, mely szerint e rendszer nem hajtatott végre minden egyes részletében, a mint azt tán a következmények szempontjából indokoltnak vagy szükségesnek tartottam volna, vagy hogy követtethettek és követtettek el hibák, melyeknek mindenesetre súlyos következményei vannak : az még nem jogosíthatott] volna fel arra, hogy magával a rendszerrel szakítsunk (Helyeslés a jobboldalon) és nem indokolta volna azt, hogy ezt a rendszert abba hagyva, más rendszerre térjünk át és ezen más rendszert fogadjuk el, a nélkül, hogy a dolgok mélyére tekintsünk. (Helyeslés a jobboldalon.) Igen jól tudom azt, t. ház, hogy egy bizonyos közvéleménynyel rendkívül kedvező parallel lépést tarthattam volna, ha arra az álláspontra helyezkedem vala, de megvallom őszintén, ezt lelkiismeretem tiltja (Tetszés) és nem állhatok ezen állásponton a nélkül, hogy igazságtalanságot kövessek el. (Helyeslés a jobboldalon.) A t. ház előtt is elmondatott és hivatottak valamint nem hivatottak részéről hírlapokban és egyébképen is rendesen az állíttatik, hogy az árvizi ealamitásoknak egymásutáni gyors bekövetkezése az elhibázott szabályozásnak a következménye. Én azt tartom t. ház, hogy azok a bajok — a melyeket majd ecsetelni fogok, nem a szabályozásnak, hanem annak a következményei, hogy a szabályozás még befejezve nincs (Helyeslés a jobboldalon) és hogy a szabályozásnak oly hézagai vannak, melyeket még ki kell töltenni, ki kell egészíteni. (Helyeslés a joV.oldalon.) T. ház! A Tisza-völgye és annak egész terjedelme a maga nemében specialitás. Minden egyes része okozati összefüggésben van egymással. Kétségkívül a legezéli rányosabb és legmegfelelőbb lenne, ha a nemzet rendelkeznék és rendelkezett volna azon nagy összegek felett, melyek árán a Tisza-völgy szabályozása egészében mielőbb végrehajtható lett volna. Mert végrehajtattak az idők folyamán igen jelentékeny munkálatok nagy áldozatokkal és erőfeszítéssel, de a mint az egész láncznak nem minden egyes szeme illett bele a nagy műbe: e bajnak következménye nemcsak az illető területre, de magára a Tisza völgyére is mindig nagy mértékben kihatott. (Tetszés.) Én tehát oda concludálok, hogy ezek a bajok, melyeket észlelünk, nem a végrehajtott szabályozás következményei, hanem igenis következményei annak, hogy a szabályozás végrehajtva és kiegészítve még nincs. (Ugy van! jobbfelöl.) Hát t, ház, ez igy áll s bátor vagyok most rövid történetét nyújtani annak, hogy tulaj donképen mi történt, mi hajtatott végre és reflectálni egyúttal arra is, a mi itt felhozatott, hogy gyorsan egymás után következő nagy árvizek sújtották az országot. (Halljuk!) T. ház! 1881 óta nagyobb árviz ezen ország területén, illetőleg a Tisza és mellékfolyói mentén — mert most csak a Tisza-völgyről beszélünk — az 1887. év folyamán volt. Még pedig a Temes és Béga-völgyön elöntött a viz összesen 93,340 catastralis holdnyi területet. A ki ismeri a Temes és a Béga helyzetét, az meg fogja engedni, hogy a Temes és Béga mentén bekövetkezett árvizek nem az ármentesítés következményei, hanem ellenkezőleg annak következményei, hogy a szabályozási müvek és a szabályozás maga teljes mértékében végrehajtva nincs. (Ugy van! jobbfelöl.) Hogy a Béga mentén önt ki az árviz, azon ne méltóztassék a t. ház csodálkozni. A Béga egyáltalában nincs berendezve árvédelemre. A Bégának egy jelentékeny része töltései közt birja medrét, mely medernek legkisebb magassága magasabb a természetes talajnál körülötte. Nagyon természetes, hogy ha e csatornába ömlik be nagyobb mérvű viz, mely csatorna, mint előbb említettem, ma még árvédelemre berendezve nincs, akkor a viz kiömlik és kárt okoz. Hogy ugy a Temes, mint a Béga, valamint az avval kapcsolatos vízrendszer teljes biztonsággal rendeztessék, erre nézve a kormány a tervek elkészítését elrendelte, de mert a kormánynak az az álláspontja, hogy addig tényleges végrehajtáshoz nem nyúl, mig teljes biztonsága nincs a felett, hogy az elkészült tervek tényleg megfelelnek-e a j viszonyoknak és hogy azon vidék biztonságára I fognak- e szolgálni, épen azért ezen tervek további megbirálása időt igényel. Ez idő alatt önként érthetőleg bizonyos bajok az idén is még következtek be, de ezeket senki sem fogja a szabályozás hibájának felróhatni. Bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat arra, hogy az 1882. évi XXVI. törvényezikk már is utasította a kormányt e kér-