Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-101
101. országos ülés május 12-én, szomlbatoii. 1888. 27 Ennélfogva a jegyzőkönyvi kivonat kinyomatik, kiosztatik és tárgyalás s jelentéstétel végett a közgazdasági bizottsághoz ntasittatik. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén bejelentve, Lőrinczy György képviselő ur, ki mint biráló bizottsági tag vizsgálat megejtésével lett megbízva, fogja a szabálszeríí esküt letenni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa az eskümintát). Lőrinczy György (letesd az esküt). Elnök: Következik az indítvány- és az interpellatiós könyv felolvasása. Szathmáry György jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpellatiós könyvben a következő bejegyzés foglaltatik. Május 12-én, Ivánka László, a perjámos-varjasi helyi érdekű vasút tárgyában, a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez. Elnök: A képviselő ur az ülés végén megteheti interpellatióját. Következik a napirend: a 7-iksorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Szathmáry György jegyző (olvassa): Székesfehérvár sízabad királyi város közönsége előfordult panaszos esetre való hivatkozással oly intézkedések megtételét kéri, melyek által az egyes községek önkényes eljárásából eredő terhek megfizetése miatt más hatóságok zaláfásoknak kitéve ne legyenek. Gajári Ödön előadó: T. ház! Székesfehérvár szabad királyi város közönsége egy előfordult esetből kiindulva, feliratában rámutat azon visszásságra, a mely előállhat közsegélyre szorult egyének segélyezéséből, ha ez más községben történik. Ez által ugyanis az illetékes községre tetemes teher h áramol hátik, mely tehernek előállására nézve az illetékes község, mely azt végeredményében fizetni kénytelen, semmiféle befolyással nem lehet. E visszásságok megszüntetése ezéljából kéri a törvényhozást oly intézkedések megtételére, melyeknél fogva ily esetek jövőben elő ne fordulhassanak. A kérvényi bizottság, tekintettel a felhozott concret esetre, a mely a maga rendje és módja szerint törvényesen elintéztetett, a feliratot csakis ezen általános szempontból vette birálat alá. Tudva van az, hogy a törvényhozás a szegényügyre vonatkozólag azon elvet állította fel és szentesítette, melynél fogva minden község közsegélyre szoruló szegényeit saját helyi viszonyaihoz képest eltartani tartozik. Ez elvnek a gyakorlati életben való alkalmazásában kétségtelenül viszonosság keletkezik az egyes községek közt. Az ezen viszonosságból származó érdekösszeütközések elmellőzése nem törénhetik más utón, mint helyes és megfelelő szabályrendeleti intézkedések | I utján, a mely szabályrendeleteket a községek és törvényhatóságok a szegényügyre vonatkozólag a törvény rendelkezése szerint alkotni tartoznak. E szabályrendeletek ellenőrzése és ott, a hol ily szabályrendeletek nem léteznek, azok megalkotásának elrendelése a belügyi administratio köréhez tartozván, a kérvényi bizottság határozati javaslata a következő : „Kiadatik a belügyministerinm vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli ministernek." (Helyeslés a jobboldalon.) Törs Kálmán jegyző: Madarász József! Madarász József: T. képviselőház! Én a kérvényi bizottság t. előadójához azon kérdést vagyok kénytelen intézni, hogy először kapott-e a bizottság a belügyministeriumnak ez ügyben kiadott rendeletére nézve felvilágosítást azon irányban, hogy a törvény világos szavakban kifejezett rendeletétől eltérőleg Székesfehérvár városát rendelte elmarasztaltatni a Nagy-Márton községe által kiadott 151 írtban, igen vagy nem? Második kérdésem az, hogy a kérvényi bizottság a kérvénvt a belögyminister úrhoz kívánván utasittatni, tüzetesen tárgyalta-e azt a kérdést, hogy ez ügyben szükséges-e akár szabályrendelet, akár törvényhozás utján intézkedmi? E két kérdésre nézve vagyok bátor felvilágosítást kérni. Az esetben, ha a felvilágosítás ki fog elégíteni, nem kérek többé szót; ha pedig ellenkező véleményen lennék, kérem a t. házat, hogy azután érdemileg nyilatkozhassam. Gajári Ödön előadó: T. ház! Már bevezető felszólalásomban ráutaltam arra, hogy a kérvényi bizottsága concret eset felülvizsgálatába annak természeténél fogva nem bocsátkozhatott és a belügyministeriumtól semmiféle felvilágosítást nem kért, minthogy az ily ügyek elintézése végérvényesen a belügyministerinm hatásköréhez tartozik. A mi magát az általánosságban tett panaszt illeti, vagyis hogy megfelelő intézkedések történjenek, e panaszt a bizottság igenis mérlegelte és itt figyelembe kellett vennie a bizottságnak a létező törvényes alapot. A törvény a szegényügyet teljesen az önkormányzat hatáskörébe utalta. Ugy a községi törvényben, mint a törvényhatóságokról szóló törvényben erre nézve világos intézkedések foglaltatnak. A szegényügyre nézve általánosságban az az elv van felállítva, hogy oly esetekben, a hol a társadalmi segély nem elegendő a közsegélyre utaltatnak, az illetékes község tartozzék azoknak ellátásáról gondoskodni. Ez elven belül a törvényhatóságok és községek megfelelő szabályrendeletet tartoznak alkotni. Már most, ha ily szabályrendelet létezik és meg is tartatik: akkor az ily controversiák, érdekösszeütközések, mint a minő a jelen esetben fenforog, könnyebben lesznek elintézhetők, mint ez a mostani, a hol esetleg ily szabályrendelet Inján a belügyminister tisztán ifi
