Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-117

117. országos ülés junins 12-én, kedden. 1888. 285 kétség, sem kétértelműség fenn nem forog. De terminushoz ennek a kötelezettségnek teljesítése nincs kötve és igy vagy azt kell mondani, hogy már eddig is vétettünk az elvállalt kötelezettség ellen, midőn azt rögtön nem teljesítettük, vagy azt kell mondani, hogy azon időnek bevárása, midőn Magyarország ennek a tervnek keresztülviteléhez észszerűen hozzáfoghat, nem képezi az elvállalt kötelezettségnek megsértését. Én vagyok oly féltékeny a nemzet által elvállalt kötelezettségek pontos teljesítésére nézve, mint bárki más ebben a t. házban, üljön az akár az ellenzék, akár a kormánypárt padjain, akár magán a kormányon. De, t. képviselőház, épen ebből kiindulva, annak, hogy ez az ország elvállalt kötelezettségét minden időben pontosan teljesítse és soha azok bármelyikének eleget tenni képtelenné ne váljék, annak nélkülözhetlen előfeltételéül pénzügyi bajainknak orvoslását tekintem. Az erre való czélirányos, következetes, minden tényezőt felhasználó törekvés az, a mi financiális és közgazdasági téren nemcsak a nemzet anyagi érdekeinek, de a nemzeti becsület sértetlen megóvásának is alapját és nélkülözhetlen feltételét képezi. (Ugy van! balfelöl.) És azért minden javaslatot e consequenter alkalmazott pénzügyi, szempont világításánál kell nézni. Ez a pénzügyi szempont in thesi el van fogadva a kormány által, el az egész t. ház által. Ez a pénzügyi szempont igy hangzik: a beruházásoknak terén minden feltétlenül és sürgősen nem szükséges, minden elodázható költséget el kell odázni. Az elv helyes; ki volt mondva, el van fogadva. Csakhogy igen sok esetben a gyakorlati alkalmazásban megfeledkezünk ez elvről és azt mellőzzük. Hiszen példákat tudok erre felhozni, Hiszen ott van az a szerencsétlen országház építése, a mely a kimondott elvnek daczára tovább folyik. Ott vannak azok a százezrek, a melyeket a Lloyd subventiójára szavaztunk meg. Ott van, t. képviselőház, az az ellentállás, a melylyel találkoztunk a múlt évben a delegatióban, midőn a szárazföldi hadsereg felnövekedett kiadásaival szemben a politikai helyzetben rejlő indicatiók alapján a tengerészeti kiadások duzzadásának iparkodtunk gátat vetni. T. ház! Az elv tehát ki van mondva, de az elvről a gyakorlati alkalmazásban minduntalan megfeledkezünk. És ha ez elvet vaskövetkezetességgel fenn nem tartjuk, akkor a pénzügyi rendezés művét keresztülvinni lehetetlenné fog válni és akkor igenis veszélyeztetve fog lenni a nemzeti becsület arról az oldalról, hogy minden elvállalt kötelezettségünknek mindenkor pontosan eleget tegyünk. Azt mondja ugyan az indokolás, azt mondja az előadó ur és t. barátom gróf Zichy Jenő is : reméljük, hogy a czélbavett munkálatok az állami költségvetés megterheltetése nélkül lesznek keresztülvihetők valami külön pénzügyi művelet által. Meglehet, hogy a minister ur e tekintetben még határozottabban fog nyilatkozni. Hát erre megmondta a választ előre t. barátom, gróf Károlyi Sándor. Legyen (.lőttünk az a pénzügyi terv, melynek alapján e munkálat az állam megterheltetése nélkül keresztülvihető és mi megszavazzuk. (Helyeslés balfelöl.) Vagy bizonyos, hogy azt el lehet érni és akkor mutassák be a módot, hogyan lehet elérni. Vagy bizonytalan önök előtt is: akkor ne biztassanak vele és engedjék meg, hogy mi, kik azon elvhez, hogy az állam-költségvetést minden nem feltétlenül szükséges, elodázható megterheltetéstől meg kell kímélni, hogy — mondom - - mi, kik ez elvhez mereven és vaskövezetességgel akarunk ragaszkodni, megtagadjuk hozzájárulásunkat a törvényjavaslattól addig, mig arra nézve biztonságban nem vagyunk, hogy az az állam megterheltetésével nem fog járni.^ Én azt hiszem, hogy ez világos álláspont és hogy ez egy oly álláspont, a melylyel csak következetesek maradunk azon alapelvhez, melynek sértetlensége felett őrködni ellenőrzési kötelességünk egyik ágának tartjuk, (Élénk helyeslés a báloldalon) a mely alapelvet a kormány is felállított, a többség is elfogadott, de a melytől — sajnos — a gyakorlatban minduntalan, a jelen esetben is eltérünk, ugy, hogy azt akár fel se állítottuk volna. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Én tehát, ismétlem, miután a feladatot sem szerződési szempontból, sem Magyarország közgazdasági szempontjából olyannak, a melynek okvetlenül épen a mostani időben kell keresztülvitetni, nem tartom; miután arra nézve, hogy az legalább a legközelebbi időkben az állami költségvetést nem fogja-e terhelni, semmi biztosítékunk, mint a kifejezett jó reménység, nincs, a jelen körülmények között nem vagyok hajlandó a törvényjavaslathoz hozzájárulni, kivéve, ha ezen aggodalmakra megnyugtatást nyernék, de nem általános, bizonytalan biztatásokban, hanem fontos számításokban; mert ez esetben a törvényjavaslathoz hozzájárulnék. Ezen álláspontot ajánlom a t. ház figyelmébe. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnöki T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy röviden egy-két megjegyzést tegyek azokra, a melyek itt a vita folyamán felhozattak. (Halljuk! Halljuk/) T. ház ! Gróf Apponyi Albert t. képviselő ur méltóztatott constatálni, hogy ezen tárgyhoz ma többen magasabb szempontból, bizonyos exaltatióval szóltak és méltóztatott egyúttal elismerni, hogy lehet exaltatiónak helye, lehet lelkesedni