Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.
Ülésnapok - 1887-117
280 117, orsiágos fllés június 12-én, kedden. 1888. Tisza-szabályozással szóba jött, sőt a Felduna szabályozásával is, mely már azóta javában munkában van. Ezzel kapcsolatban érintetett a Vaskapu szabályozásának kérdése is, bár ezen két Dunaszakasz egymástól távol esik, de mégis kereskedelmi politikai szempontból közel rokon és kapcsolatban áll. Hiszen ha kelet felé és kelet felől utat akarunk nyitni a kereskedelemnek, akkor természetesen szükséges az egész Duna-vonalat Magyarország területén minden tekintetben kisebb viz állás alkalmával is hajózhatóvá tenni. Ennélfogva ugy a felső, mint az alsó Dunán a szabályozás keresztülviendő. Vannak némelyek és — azok közé tartozom én is, régebb idő óta folytatott vizmérczei tanulmányaim következtében mérnökökkel, szakemberekkel értekezve — kik ugy vannak meggyőződve, hogy a tiszai árvizet jó részben a retorsio, a visszatorlás okozza. Tudom, hogy vannak, a kik nem tulajdonítanak ennek lényeges befolyást, de az ügy véglegesen eldöntve nincs, mert a technicusok egy része ezt erősen állítja, másik része csekély súlyt helyez rá. Lanfranconi, a kivel e kérdést tüzetesen tanulmányoztam és a ki a Vaskapu tanulmányozása tárgyában a minister ur által is eléggé méltatott tervet dolgozott ki, azt állította, hogy a Tisza-torkolat visszatorlása a Duna némely vízállásánál a vizmércze szerint egész Szolnokig érezhető. A volt közlekedésügyi államtitkár ur, Hieronymi Károly, a ki szaktekintély mérnöki téren, ezt tagadásba vette, de — hivatkozhatom a ház naplóira és irataira — azt concedálta, hogy a visszatorlás Csongrádig érezhető, midőn a Duna vízállása magas, a Tiszáé pedig alacsony. Erre hivatkozom, mint a t. többséghez tartozó szakértőnek a házban tett nyilatkozatára. Ezen nyilatkozat, hozzávéve más szakértők nyilatkozatait is, elég arra, hogy e kérdést szem elől ne téveszszük, midőn az Alföld biztosításának kérdése forog szóban, kapcsolatban a Tisza-szabályozással és az örökké megújuló árvizekkel. Ezen kérdés pedig összeköttetésben áll a Vaskapu szabályozásának kérdésével. Meg vagyok győződve, hogy a Sztenka, Tachtalia, Izías, Kozla, Dojke és a Vaskapu akadályainak műszaki elhárítása következtében a Duna folyó mélyítésével a tiszai árvizek legalább az alsó Tiszára vonatkozólag enyhülni fognak, a mennyiben a viz a Vaskapun gyorsabban fog átömölhetni. Azonban ez, mint több oldalról említtetett, nem elég arra, hogy az árvízveszély elháríttassék, mert ez csak kis százalékban fogja azt csökkenteni. De van egy másik kérdés, mely e szabályozási munkálatokkal összefügg és főleg erre vonatkozólag óhajtanám, ha t. minister ur nyilatkozni szíveskednék. Nevezetesen a szabályozás a sziklák robbantása, csatornák ásása által körülbelül Moldova-Bányánál fog megkezdetni, vagyis 19 kilométernyire a Sztenka sziklától. Vannak jeles vizmérnökök, kik a tiszai árvizek javítását, eltekintve a csatorna-rendszertől és a töltésezéstcl, az által akarják eszközölni, hogy a Tisza-torkolatot rendezik és a Tisza-torkolatnál létező homokzátonyokat elhárítják, melyek Titeltől körülbelül Moldova-Bányáig terjednek és legalább én nem értesültem szakmunkákból arról, hogy ezen homokzátonyok sziklák felett lennének és hogy kevesebb erővel ne volna létesíthető a kotrási munkálat, mint a minőt a sziklarobbintás igényel, szóval a Moldova-Bánya és a Tisza torkolata közötti akadályok elhárítása kevesebb költségekkel járna, mint a Vaskapu szabályozása, miután ott földdel, homokkal, tehát kotró gépekkel lehet dolgozni és robbantásokat nem kell eszközölni. Ennek következtében azt bátorkodom kérdezni a t. minister úrtól, hogy nem látná e idejét annak, hogy ezen munkálattal kapcsolatban, mint a mely úgyis Moldova-Bányánál veszi kezdetét, nem volna-e szükséges és czélszerű, sőt hasznos a tiszai árterek szempontjából és az árvízveszély elhárítása czéljából, hogy egyúttal a Tisza torkolatának ügye is napirendre vétetnék, valamint a Moldova-Bánya és Titel közötti elhomokosodott részekben csatorna vájassék, mely egyszersmind hajózási szempontból is nagyon előnyös volna. Másodszor pedig a Tisza torkolata delta ággal vitetnék a Dunába, miután azt mindnyájan tudjuk, hogy a Tisza torkolata derékszög alakban vág a Dunába s ezért a Duna magas vízállása alkalmával veszedelmet idéz elő és a retorsiót nagyon előmozdítja. Szóval a Tisza torkolata az árvizek elhárítása czéljából javítandó, szabályozandó és azt hiszem, mindenki el fogja ismerni azon munkálat sürgősségét, hogy kapcsolatban a Vaskapu szabályozásával, egyúttal az ily közel eső területen a Tisza torkolata is szabályozandó akár egy delta vágása által a mostani torkolat mellé, akár pedig a Titeltől Moldováig terjedő homokzátonyok kotrása által. Különben, t. ház, egyébre kiterjeszkedni fölöslegesnek tartom, miután a ház legnagyobb része egyértelemben van arra nézve, hogy ezen munkálat keresztülvitele az előadott tekinteteknél fogva létesítendő és gróf Károlyi Sándor t. képviselőtársam is elfogadta azt elvileg és elvtársai is szükségesnek ismerik a munkálatot s csakis pénzügyi szempontokból vetettek fel aggályokat. Tehát egyáltalában véve senkit sem hallottam, ki határozottan ellenezné a munkálat keresztülvitelét s ezért nincs szükség bővebb fejtegetésekre. A törvényjavaslatot részemről is elfogadom. (Helyeslés.) Orbán Balázs: T. ház! A ki csak némileg ismeri a vizi közlekedés roppant előnyeit, bizonynyal nem ellenezheti az Al-Dunánál, nevezetesen a Vaskapunál való hajózási akadályok elhárítását
