Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-117

280 117, orsiágos fllés június 12-én, kedden. 1888. Tisza-szabályozással szóba jött, sőt a Felduna szabályozásával is, mely már azóta javában mun­kában van. Ezzel kapcsolatban érintetett a Vaskapu szabályozásának kérdése is, bár ezen két Duna­szakasz egymástól távol esik, de mégis keres­kedelmi politikai szempontból közel rokon és kap­csolatban áll. Hiszen ha kelet felé és kelet felől utat akarunk nyitni a kereskedelemnek, akkor természetesen szükséges az egész Duna-vonalat Magyarország területén minden tekintetben kisebb viz állás alkalmával is hajózhatóvá tenni. Ennél­fogva ugy a felső, mint az alsó Dunán a szabályozás keresztülviendő. Vannak némelyek és — azok közé tartozom én is, régebb idő óta folytatott vizmérczei tanul­mányaim következtében mérnökökkel, szak­emberekkel értekezve — kik ugy vannak meg­győződve, hogy a tiszai árvizet jó részben a retorsio, a visszatorlás okozza. Tudom, hogy vannak, a kik nem tulajdonítanak ennek lényeges befolyást, de az ügy véglegesen eldöntve nincs, mert a tech­nicusok egy része ezt erősen állítja, másik része csekély súlyt helyez rá. Lanfranconi, a kivel e kérdést tüzetesen tanulmányoztam és a ki a Vas­kapu tanulmányozása tárgyában a minister ur által is eléggé méltatott tervet dolgozott ki, azt állította, hogy a Tisza-torkolat visszatorlása a Duna némely vízállásánál a vizmércze szerint egész Szolnokig érezhető. A volt közlekedésügyi államtitkár ur, Hieronymi Károly, a ki szaktekintély mérnöki téren, ezt tagadásba vette, de — hivatkozhatom a ház naplóira és irataira — azt concedálta, hogy a visszatorlás Csongrádig érezhető, midőn a Duna vízállása magas, a Tiszáé pedig alacsony. Erre hivatkozom, mint a t. többséghez tartozó szak­értőnek a házban tett nyilatkozatára. Ezen nyi­latkozat, hozzávéve más szakértők nyilatko­zatait is, elég arra, hogy e kérdést szem elől ne téveszszük, midőn az Alföld biztosításának kérdése forog szóban, kapcsolatban a Tisza-szabá­lyozással és az örökké megújuló árvizekkel. Ezen kérdés pedig összeköttetésben áll a Vaskapu sza­bályozásának kérdésével. Meg vagyok győződve, hogy a Sztenka, Tachtalia, Izías, Kozla, Dojke és a Vaskapu akadályainak műszaki elhárítása követ­keztében a Duna folyó mélyítésével a tiszai ár­vizek legalább az alsó Tiszára vonatkozólag enyhülni fognak, a mennyiben a viz a Vaskapun gyorsabban fog átömölhetni. Azonban ez, mint több oldalról említtetett, nem elég arra, hogy az árvíz­veszély elháríttassék, mert ez csak kis százalékban fogja azt csökkenteni. De van egy másik kérdés, mely e szabályo­zási munkálatokkal összefügg és főleg erre vonat­kozólag óhajtanám, ha t. minister ur nyilatkozni szíveskednék. Nevezetesen a szabályozás a sziklák robbantása, csatornák ásása által körülbelül Moldova-Bányánál fog megkezdetni, vagyis 19 kilométernyire a Sztenka sziklától. Vannak jeles vizmérnökök, kik a tiszai árvizek javítását, elte­kintve a csatorna-rendszertől és a töltésezéstcl, az által akarják eszközölni, hogy a Tisza-torkolatot rendezik és a Tisza-torkolatnál létező homok­zátonyokat elhárítják, melyek Titeltől körül­belül Moldova-Bányáig terjednek és legalább én nem értesültem szakmunkákból arról, hogy ezen homokzátonyok sziklák felett lennének és hogy kevesebb erővel ne volna létesíthető a kotrási munkálat, mint a minőt a sziklarobbintás igényel, szóval a Moldova-Bánya és a Tisza torkolata közötti akadályok elhárítása kevesebb költségekkel járna, mint a Vaskapu szabályozása, miután ott földdel, homokkal, tehát kotró gépekkel lehet dolgozni és robbantásokat nem kell eszközölni. Ennek következtében azt bátorkodom kér­dezni a t. minister úrtól, hogy nem látná e idejét annak, hogy ezen munkálattal kapcsolatban, mint a mely úgyis Moldova-Bányánál veszi kezdetét, nem volna-e szükséges és czélszerű, sőt hasznos a tiszai árterek szempontjából és az árvízveszély elhárítása czéljából, hogy egyúttal a Tisza torkola­tának ügye is napirendre vétetnék, valamint a Moldova-Bánya és Titel közötti elhomokosodott részekben csatorna vájassék, mely egyszersmind hajózási szempontból is nagyon előnyös volna. Másodszor pedig a Tisza torkolata delta ággal vitetnék a Dunába, miután azt mindnyájan tudjuk, hogy a Tisza torkolata derékszög alakban vág a Dunába s ezért a Duna magas vízállása alkal­mával veszedelmet idéz elő és a retorsiót nagyon előmozdítja. Szóval a Tisza torkolata az árvizek elhárítása czéljából javítandó, szabályozandó és azt hiszem, mindenki el fogja ismerni azon munkálat sürgősségét, hogy kapcsolatban a Vaskapu sza­bályozásával, egyúttal az ily közel eső területen a Tisza torkolata is szabályozandó akár egy delta vágása által a mostani torkolat mellé, akár pedig a Titeltől Moldováig terjedő homokzátonyok kot­rása által. Különben, t. ház, egyébre kiterjeszkedni fölöslegesnek tartom, miután a ház legnagyobb része egyértelemben van arra nézve, hogy ezen munkálat keresztülvitele az előadott tekinteteknél fogva létesítendő és gróf Károlyi Sándor t. kép­viselőtársam is elfogadta azt elvileg és elvtársai is szükségesnek ismerik a munkálatot s csakis pénzügyi szempontokból vetettek fel aggályokat. Tehát egyáltalában véve senkit sem hallottam, ki határozottan ellenezné a munkálat keresztül­vitelét s ezért nincs szükség bővebb fejtegetésekre. A törvényjavaslatot részemről is elfogadom. (Helyeslés.) Orbán Balázs: T. ház! A ki csak némileg ismeri a vizi közlekedés roppant előnyeit, bizony­nyal nem ellenezheti az Al-Dunánál, nevezetesen a Vaskapunál való hajózási akadályok elhárítását

Next

/
Oldalképek
Tartalom