Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-99

ájns 8-án, kedden. !888. 20 99. országos ülés n»; adassék ki, mind a megye, mind a ministerium részéről visszautasittatott. A törvény a felfüggesztett tisztviselő fizeté­sének kiadásáról határozott intézkedést nem tar­talmaz. A fennálló gyakorlat szerint a felfüggesz­tett tisztviselő fizetése rendesen visszatartatott. Az 1886: XXVI. t.-cz,. azonban e tekintetben más irányzatot fogadott el, a mennyiben e törvény­czikk 7. és 8. §-ai szerint a felfüggesztett tiszt­viselők fizetésének Vs-da, esetleg fele is a fel­függesztés tartamára kiadható; ha pedig hivatalába visszahelyeztetik, a felfüggesztés tartamára egész fizetése is visszaadatik. A bizottság tehát, tekin­tettel a régebbi gyakorlat és e törvény közötti ellentét netán kiegyenlíthetése eshetőségére, e kérvényre nézve azt javasolja, hogy az saját hatáskörében leendő intézkedés végett adassék ki a belügyministerium vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli ministernek. Elnök: Kiadatik a belügyministerium veze­tésével megbízott ő Felsége személye körüli ni. kir. ministernek. Szathmáry György jegyző (olvassa) : A délmagyarországi gyümölcsfőzők és tömé­nyitők, Sárosmegye gazdasági egyesülete, Arad, Békés és Csanád megyék regálebérlői az új szesz­adó-törvényjavaslat némely intézkedéseinek mó­dosítását kérik. Kállay Zoltán előadó: A bizottság javas­lata következő: Tekintettel az új szeszadó-tör­vényjavaslat foganatban lévő' tárgyalására, kiadat­nak a pénzügyi bizottságnak. Elnök: E kérvények, tekintettel az új szesz­adó-törvényjavaslat folyamatban lévő tárgy alá­kiadatnak a pénzügyi bizottságnak. Szathmáry György jegyző (olvassa): A pancsovai magyar nyelvterjesztő egyesület Pancsován egy második kisdedóvoda felállítását kérelmezi. Kállay Zoltán előadó: A kérvényi bizott­ság javaslata a következő: A kérvény saját hatás­körében leendő elintézés végett kiadatik a vallás­os közoktatásügyi ministernek. Elnök: Kiadatik a vallás- és közoktatás­ügyi m. kir. ministernek, Szathmáry György jegyző (olvassa): Sopron megye közönsége a nomád oláhezigáuyok kóborlásának és bűnös tizeiméinek megszüntetése végett törvényhozási intézkedést kér. Kállay Zoltán előadó: A bizottság hatá­rozatijavaslata a következő: A kérvény a netán szükséges intézkedések megtétele végett kiadatik a belügyministerium vezetésével megbízott ő Fel­sége személye körüli ministernek. Törs Kálmán jegyző: Nagy István! Nagy István: T. ház! Sopronmegye kö­zönségének tárgyalás alatt levő kérvényéhez legyen szabad röviden hozzászoknom. Szükségtelen nekem itt a t. házban a kóbor czigányokról, azok életmódjáról, foglalkozásaikról hosszasabban értekeznem. Ismeri e fajt számos hibáival mindenki. Tudjuk, t. ház, hogy a teknő­készítő és a fazékfoltozó czigányok kivételével, az u. n. kóbor czigányok mind foglalkozás nélküli csavargók, kik csalás, knruzslás, lopás és újabb időkben már igen gyakran rablásból is élnek. E fajnak egyetlen tagja sem teljesíti polgári kötelességét; nincs vallásuk, mely őket kötelmekre figyelmeztetné; erkölcstelenségük, mely alapját szintén vallástalanságukban leli, kivetkőzteti őket emberi alakjukból, munka nélkül járják be a fal­vakat, hogy valóságos rémei legyenek a békés társadalmi kötelékben élő, törvények által kor­mányozott polgároknak. Hogy mit jelent az, ha egy ilyen czigánybanda a községben megjelenik, azt csak azok tudhatják, kik kisebb községekben laknak. Valóságos ostromállapot áll ott be ! Min­denki abbahagyja foglalkozását, hogy hazasies­sen megmenteni ingó vagyonát azok ellenében, kik a tárgyak elrejtésében oly bámulatos ügyes­séggel birnak, hogy a legéberebb őrködés sem képes megakadályozni, hogy a gazda, vagy a gazdaasszony jelenlétében is kisebb tárgyakat el ne lopjanak; ha pedig egyszer már elloptak és elrejtettek valamit, akkor azután ugyancsak ügyes ember legyen, ki azt náluk megtalálja. Sőt újab­ban már majdnem kivétel nélkül el lévén látva fegyverekkel is, ma már nemcsak a vagyon, de a személybiztonságot is a legnagyobb mérvben ve­szélyeztetik. (Igaz! Ugy van!) Számtalan példa volt arra, hogy ők utasokat megtámadtak és ki­raboltak. Legyen szabad cEíak azon hajmeresztő kegyetlenséggel végrehajtott rablógyilkosságot egyetlen példa gyanánt felhoznom, melyet a téli hónapokban Veszprém megyében Pápa vidékén (Halljuk! Halljuk!) egy ily kóbor czigányesapat hajtott végre. Számtalan példa van arra is, sőt mondhat­nám, hogy az mindig megtörténik, hogy ők, ha valamely bűntény elkövetése miatt üldözőbe vétet­nek és magukat az üldözésekre kiküldött rendőri közegeknél erősebbeknek érzik, ugy ellentállanak minden eszközzel, még fegyverrel is és készek az illető' üldözőket megölni is. E garázdálkodást, t. ház, tovább tűrni már csakugyan nem lehet. Itt az ideje, hogy e garázdálkodás további folytatá­sát megakadályozzuk és intézkedjünk, hogy ezen abnormis állapot valahára megszűnjék. (Helyeslés a baloldalon.) Mert csakugyan szégyenfolt ez a mai társadalomra nézve, midőn milliókat költünk személyünk és vagyonunk biztosítására, milliókat költünk a végből, hogy hazánkat az európai mű­veltséggel bíró civilizált államok sorába emeljük, hogy még létezhetik manapság egy elenyészőleg csekély valódi nomád-népfaj, mely a műveltségről és erkölcsiségről sejtelemmel sem bir, melynek

Next

/
Oldalképek
Tartalom