Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-107

134 107. országos Slés május 29-én, kedden. 1888, seknél az adóáthárításnak minden neme könnyebben sikerül, mint az adónak áthárítása az árban. Könnyebben fogadja el a fogyasztó közönség még a minőségnek rosszabbodását is. De azon kivül az árnak igen számos tényezői vannak, melyek annak képződésére közrehatnak és ezek között az adó korántsem foglal el első helyet. Hiszen csak tekintsük a pálinkának árait s hasonlítsuk össze az akkoriakkal, midőn a szeszpiacznak ára hasonlíthatlamil magasabban állott és a kicsinyben kimérésnél nem fogunk különbséget találni. De tegyük fel, hogy csakugyan a drágulás be fogna következni, én azt tartom, t. ház, hogy jelenleg talán egy kereseti ág sincs oly kedvező körülmények között, mint épen a napszámos osztály, a melynek terhéről Szentkirályi Albert t. képviselő ur beszélt, mert hiszen a gazdasági válság a kereseti ág mindegyikére súlyosan nehezedik, csupán csak a napszámosoknál látjuk azt, hogy a megélhetési feltételek vagy a régiek maradtak, vagy pedig pláne javultak, mert az élelmi czikkek árai tetemesen leszálltak, másfelől azonban a napszám árak nemcsak hogy le nem szálltak, hanem vagy ugyanazok maradtak, vagy emelkedtek. Ezek után, t. ház, áttérek a jelen javaslatnak egy főfontosságú részére, egy oly részre, melyről azt lehet mondani, hogy a magyar szakkörökben rég nyilvánított óhajnak ad kifejezést és ez a kiviteli jutalom. Ha tekintjük azokat az adatokat, melyeket a t. előadó ur tegnapi beszédében elősorolt s ha hozzáteszszük még azt, hogy például Oroszországnak kiviteli jutalma még mennyiség tekintetében sincs korlátozva, hanem a jutalomnak mérvére nézve van különbség, mert az az első millió wedronál,mi körülbelül 123,000 hectoliternek felel meg, 13 forint a 95%-os szesznél, a közönséges szesznél pedig 9 és fél forintot tesz. De ezen kivül az első millió wedron túl még mindig van kiviteli jutalom, ugy, hogy 95°/"o-osnál 8 forint a jutalom. Mikor meggondoljuk azt, hogy Románia 45 lei adóval szemben 65 lei visszatérítést ad, midőn hozzáveszszük azt a rohamos hanyatlást, melyet a szeszkivitelünknél tapasztüunk, el kell ismernünk annak méltányos és jogos voltát, hogy akkor, a midőn a szesztermelés szolgálatait annyival fokozottabb mérvben akarjuk igénybe venni az államháztartás, a pénzügyi helyzet javítása érdekében: akkor ezen termelési ág érdekében is kell bizonyos áldozatot hoznunk és azt hiszem, hogy ez az áldozat meg fogja teremni a kívánt eredményeket. Mert egyáltalában nem tudom oly pessimisticusan felfogni a helyzetet, mint tegnap Neumann Ármin képviselő ur tette, midőn kimutatni igyekezett azt, hogy általában nem vagyunk versenyképesek sem Oroszországgal, sem Romániával, sem Németországgal szemben. Én pedig azt hiszem, hogy versenyképesekké leszünk a mostani kiviteli praemium mellett a most megnevezettekkel szemben. Egyfelől említem például Olaszországot és Svájczot. Olaszországból ki lesz zárva a francziaországi verseny a francziaolasz vámvita által, most pedig a kiviteli jutalom mellett s a szállítási különbözet mellett megküzdhetünk a német versenynyel. Svájczban a múlt májusban történt, akkor olvastam, hogy az a szövetségi tanácsos, a ki megbízatott a szesz-monopolium részleteinek keresztülvitelével, hivatalosan bejelentette, hogy azon szeszmennyiségre, melynek fedezése a külföldről terveztetik, a melyet tudniillik nem bértermelés által szándékozik fedezni az állam s a mely mennyiség körülbelül 35—50,000 hectoliter közt fog mozogni, erre a mennyiségre nézve első sorban Austria-Magyarországot és Németországot tekinti és javasolja beszerzési forrásoknak. Épen most vannak újabban folyamatban a tárgyalások a kereskedelmi szerződés megkötése iránt s reméljük, hogy sikerülni fog a magyar szesznek a svájezi piaezot megszerezni. De van egy másik állam, melynek jelentősége a szeszkivitelre nézve oly nagy, hogy minden többi állam együttes jelentőségét felülmúlja és ez az állam Spanyolország. Az utóbbi években sajnosán tapasztaltuk, hogy a spanyol piaczról leszorult szeszünk, holott azelőtt a barcellonai piaezon magyar szesz is volt, melyet Fiúméból szállítottak oda. E hanyatlás okát két körülményben találjuk. Első az, hogy a rejtett kiviteli praemium csökkent s ennek nyomán nem voltunk képesek oly árakon adni a szeszt, hogy a többi állammal concurrálhassunk. De van még egy másik, egy speciális körülmény is és ez az, hogy ott oly versenyzővel állunk szemben, melynek ott ehhez joga nincs. És ez Oroszország, a mely semmi kereskedelmi összeköttetésben nem áll Spanyolországgal és mindazonáltal mindazokat az előnyöket élvezi, melyek a kereskedelmi összeköttetésben álló államok részére biztosítva vannak. Olyképen történik az, hogy az orosz szesz, melynek termelői különben sem birnak direct összeköttetésekkel, Hamburgba szállírják s az ottani gyárakban raffinirozzák ; azután pedig hamburgi származási bizonyítványnyal ellátva kerül Spanyolországba. Ezen származási bizonyítvány nem mond egyebet, mint azt, hogy a hamburgi gyáros kinyilatkoztatja, hogy az ő gyárából került ki ezen szesz, ez tehát oly egyszerű bizonyítvány, melyet az illető hamburgi szeszgyáros minden nagyobb lelkiismereti furdalások nélkül kiállíthat. A múlt évben, még pedig szeptember 30-iki rendelettel egy másik eljárás léptettetett életbe, melynek alapját az képezi, hogy a német kereskedelmi szerződésnek zárjegyzőkönyvében foglalt úgynevezett szeszzáradék jogot adott a spanyol kormánynak arra, hogy az elégtelennek bizonyult származási bizonyítvány helyett a Németország