Képviselőházi napló, 1887. V. kötet • 1888. május 8–junius 21.

Ülésnapok - 1887-105

105. erszftgos ülés május 26-án, Szombaton. 1888, §g ilyen excessusokéft.Hogypedig ott a viszonyok nem könnyebben vezethetnek-e ilyesmire, azt mindenki megítélheti. Én, t. képviselőház, csak ismételhetem, hogy abba ma sem Bocsátkozom, mint akkor sem, hogy az időpont czélszerűen volt-e megválasztva vagy sem. Ismételem, nem teszem ezt azért, mert Francziaországgal baráti viszonyban vagyunk és abban is akarunk maradni. Ismétlem, hogy egyes iparosok részt vehetnek a kiállításon, senki sem fogja őket eltiltani; de mégis hangsúlyozom azt is, hogy az általam érintett, de teljesen ki nem fejthető okok miatt, ha tőlem kérne valaki tanácsot, annak azt a tanácsot adnám, hogy ne vegyen részt a kiállításban. (Helyeslés jdbbfelől.) Gr. Széchényi Pál, földmivelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. képviselőház! Azok után, miket a t. ministerelnök ur előadott, én csak kiegészítéskép mondhatok el egynémelyeket. Kiegészítem mindenekelőtt az én közbelépésemnek indokát, melyet az igen t. ministerelnök ur is igen helyesen azzal jelzett, hogy az interpellatióra adott válaszának daczára, a kereskedelmi kamara részéről megtörtént az, hogy egy körözvény bocsáttatott ki, a mely a ministerelnök urnak válaszát csakugyan nem úgy tartalmazta, a mint az tényleg adatott, sőt a benne foglalt kifejezésekből határozottan azt lehetett érteni, hogy mindenki a ki a párisi kiállításra megy kiállítani, még anyagi támogatásban is fog részesülni. Továbbá bátor vagyok én is hivatkozni egyes magán - értesülésekre, mint Helfy t. képviselő ültette és hiszem, hogy a képviselő ur ép ugy hitelt fog adni az én szavaimnak, a mint elhittem én neki, hogy neki is ugy referáltak, a mint ő a dolgot a házban előadta. Ezen magán-értesülések alapján arról győződtem meg, hogy bizonyos egyének és körök, melyek a kereskedelmi kamarával ép ugy, mint a kereskedőkkel és iparosokkal érintkezésben állva, félig hivatalos jelleggel is birnak, egyenesen azzal szólították fel az egyes iparos-köröket a kiállításon való részvételre, hogy hiszen Tisza Kálmán válaszából kitetszik, hogy a ministeriumnak érdekében van, hogy a kiállítást minél számosabban látogassák, sőt részéről az anyagi támogatás is biztosítva van. Egyszóval a kiállítás részére való olynemű buzdítás kezdetett meg, melyre nézve én kötelességemnek ismertem az illetőket felvilágosítani-, hogy ez a tényeknek elferdítése. Kötelességemnek tartottam ezt tenni, a nélkül, hogy ezzel a nyilvánosság elé lépjek s a nélkül, hogy ezzel nagy zajt üssek s ezért a legegyszerűbb eljárásnak tekintettem azt, hogy azon iparosokat, a kikről tudtam, hogy szintén fel vannak szólítva a kiállításon való részvételre, i részben magamhoz kérettem, részben személyesen | kerestem fel (Mozgás a szélső baloldalon) és azon kérdést intéztem hozzájuk, hogy mi okból és mi alapon határozták el azt, hogy a párisi kiállításon részt vesznek ? A legtöbb oldalról azon felvilágosítást kaptam, hogy tisztán csak azért, mert fel lettek reá szólítva s mert hiszik, hogy ez a kormánynak ínyére és kellemes lesz. (Derültség a szélső baloldalon) Erre én azután egyszerűen felvilágosítottam őket, hogy a kormány álláspontja a következő: hogy nagyon természetes, senkit abban gátolni nem fog s ez nincs is hatalmában, hogy Parisba menjen a kiállításra: de figyelmeztetem őket, hogy a kormánytól támogatásban semmiképen sem fognak részesülni és épen azért, mert a kiállítás 1889-ben fog tartatni, ezen kiállítás nem ugy tekintendő, mint rendes világkiállítás vagy más kiállítás, hanem annak határozottan politicai háttere is van, tehát fontolja meg mindenki, mielőtt magát a részvételre elhatározza. Ez volt, a mit az illetőknek figyelmébe ajánlottam. Ezzel nemcsak annak akartam eleget tenni, hogy felvilágosítsam az iparosokat az iránt, hogy a kormány őket anyagi támogatásban nem fogja részesíteni, hanem épen az ipar ügyének is szolgálatot kívántam tenni, mert nagyon károsnak, helytelennek tartanám, ha Magyarország ipara mindenesetre csak egy nagyon csekély részével volna képviselve. Tudjuk, hogy Francziaországban a magyar viszonyokat egyáltalán nem ismerik, oly annyira nem ismerik, hogy alig hiszik, hogy van valami iparunk és ha pl. kimegy egy pár photographus vagy porcellángyáros, az arra a következtetésre fog vezetni, hogy Magyarországnak más ipara nincs. Ez a magyar ipar érdekében határozottan káros volna. Én felelősségem érzetében ezt tartottam kötelességemnek és ezt az utat fogom követni jövőre is. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Helfy Ignácz képviselő urat illeti a szó ! Helfy Ignácz: T. ház! Ha az utóbbi napokban megleptek engem azon hirek, a melyek folytán interpellatiómat ma benyújtottam, megvallom, hogy a most nyert válaszok még sokkal inkább megleptek. Mindenekelőtt a t. ministerelnök ur azzal indokolta a kormány eljárását, mert egy körlevél jelent meg, a melyből azt lehetett volna következtetni, hogy a kormány támogatására számíthatnak azok, a kik a kiállításban részt akarnak venni. Ugyanezt ismételte a kereskedelemügyi minister ur is. Én nem tehetek arról; meg lehet, hogy baj, i megvallom, én mást tartottam, de a ministerelnök ! ur szerint baj, ha a közönség oly sokat ad az ő