Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-75

7e 75. országos ülés máreziuis 3-áii, szombaton. Iító8. növel, hogy újabb időben a techniea fejlődésével a melasse is felhasználtatik. És ne méltóztassanak elfelejteni, hogy mig Németország a termelt melasse-nak 40%-át tudja czukorrá feldolgozni, mi arra sohasem leszünk képesek, mert ha odáig is fejlődik gyáriparunk, hogy melasse-unkat feldolgozza, oly százalékban, mint Németország, melasse unkát annak alcalisós tartalmánál fogva feldolgozni soha sem leszünk képesek. De fiz osztrák ipara;!k, megengedem, bizonyos fokig adott engedménynyel szemben még egy igen lényeges pontot méltóztatott a t. képviselő ur elfelejteni, melylyel pedig igen behatóan foglalkozott és ez a törvényjavaslatnak a 46. §-a, mely a két állam közti elszámolásra vonatkozik. Ha ezt a t. képviselő ur összehasonlítja a régivel, látni fogja, hogy az Austriából behozott nyers vagy finomított czukorból a mi kivitelünk ott nem egyszerű mennyiségtani, hanem csak arányszám szerint számíttatott volna le. Tehát nem az egész export-mennyiség vonatott le, hanem azon arány szerint, melybea áll az Austriából behozott czukor az itt előállított ezukorhoz Ez oly lényeges előny, hogyha a képviselő ur számításait ezen két szakasz összehasonlítására is ki méltóztatik tejeszteni, azon eredményre fog jutni, hogy daczára a praemium felemelésének, pénzügyileg nem vesztettünk, hanem nyertünk. De a képviselő ur ugy látszik, nem kiséri legalább folytonos figyelemmel a czukoriparnak és a czukoradózásnak változásait, mert különben nem tartanám részéről jogosultnak azon igen szerény szemrehányást, melyet a kormánynak tett, midőn azt reactionariusnak és még nem tudom, minek nevezte azért, mert nem mert szakítania praemiumkérdésével. Nem szeretnék azon oktató szerepre vállalkozni, melyre a t. képviselő ur vállalkozott, midőn folyton tanácsokat osztogatott a kormánynak, de ha a képviselő ur a helyett, hogy a Hodekféle részletekkel foglalkozott, a napisajtót figyelemmel kisérte volna, el nem kerülhette volna figyelmét, hogy ugy Austria, mint Magyarország kormánya a londoni internationalis conferentián leghatározotabban kifejezést adott annak, sőt morális kötelezettséget is vállalt az iránt, hogy hajlandó apraemiumokmegszüntetéséhez hozzájárulni, de természetes, hogy álláspontját nem adhatta fel minden feltétel nélkül, ugy hogy ezen ígéretének azonnali valósítását eszközölje, hanem ezt azon feltételhez kellett kötnie, hogy a többi államok is szüntessék meg ugy a hallgatag, mint a nyilt praemiumot. (Helyeslés jobbfelöl.) Még azt is felhozta a mi küldöttünk, hogy a nyilt praemiumra tértünk át, mert mindig könnyebb egy nyilt praemiumot megszüntetni, mint egy hallgatag, az adózási rendszer módozataiba burkolt praemiumot. És itt tartozom még Beöthy képviselő' urnak is néhány reetificatióval. 0 tudniillik nem előnykép, hanem hátránykép említette fel, hogy egész ' őszinteséggel kimondja a törvényjavaslat, hogy a raffinált czukor után 2 frt 30 kr., a nyers czukor után megfelelőleg kisebb praemium adatik. Azt hiszem, t. képviselő ur, hogy egy törvényhozás azon szándékának őszinteségére nézve, hogy fokozatosan megszünteti a pniemiumot, sokkal nagyobb biztosíték az, ha nyíltan bevallja, hogy ekkora a praemium és azt bizonyos határideig fentartja, mintha leplezett praemiummal dolgozik és engedjen meg, de legkevésbé tudom megérteni egy magyarországi képviselő részéről, hogy a nyilt praemiummal szemben tud kardoskodni a leplezett praemium mellett, vagy legalább annak előnyt tulajdonítani. Iparunk egyik mellőzhetlen feltétele az, hogy határozott tényezőkkel dolgozzék. Határozott tényezőkkel dolgozhatik akkor, ha van egy változás alá nem vetett nyilt praemium ; de határozatlan tényezőkkel fog dolgozni és csak nehezen fog prosperálni, hogy ha a technica fejlődése szerint mindig változni fognak e praemiumok. (TJgy van! jobbfélöl.) Ugyanezért még megjegyzéssel tartozom azon állítására is, hogy ha megakarja szüntetni a kormány a praemiumot, miért nem járult hozzá azon scalaszerű megszüntetéshez, melyet Austriában igen sokan, ha jól tudom, épen a bizottság kisebbsége ajánlott. Nemcsak a magyar ipar szempontjából nem járulhatott hozzá, mert a magyar iparnak határozott tényezőkre s bizonyos állandóságra van szüksége, de annak igényeit nem fogná kielégíteni az, hogy ha az idén 2 frt 30 krnyi, azután kisebb, szóval folyton változó scalaszerű praemiumot állítunk fel. (Ugy van! jobbfelöl.) Csak ezeket akartam felhozni, t. ház, a javaslatpénzügyi indokolására és a praemiumok helytállóságának igazolására. Remélem, hogy a javaslat előnyei nem fognak azon mértéken alul maradni, mint azt egész őszinteséggel feltüntettem: remélem, hogy a szabadraktározási intézménynek megfelelő fejlesztés által módunk lesz oda hatni, hogy ezen teher, a mely most akkép terhel minket, hogy osztrák terményekért fizetünk adót, ne növeltessék, hanem fokozatosan apasztassék; de a ki komolyan azt akarja, hogy a kormány e tekintetben tegyen valamit, az ne méltóztassék azt is kívánni, hogy nyilt kártyákkal játszék, melyeket ellentétes érdektíek contracarrirozhatnak. (Helyeslés jobbfelöl.) Csak azt akarom levonni aj avaslatból, tisztán pénzügyi szempontból, hogy korántsem áll az, hogy mostani megterheltetésünk Austriával szemben annyival nagyobb, A mennyivel nagyobb lesz a megterheltetés, nagyobb lesz a magyar államkincstár javára. Korántsem áll az, hogy nagyobb mértékben járulunk az osztrák ipar kiviteléhez praemiummal és bárminő legyen a számítás, itt is veszteségünk lesz. Végre utalok arra, a mire utalt már tegnap a