Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-98
3gg 98. országos ttés május K-én, SEOmlmton. 1888. ságban, de már előzőleg az indokolásban is jelezni méltóztatott, hogy ezzel kapcsolatban még további beruházásokra is van szükség a magyar államvasutaknál. Értem ez alatt, hoery 1,200 kocsit és 200 gépet kell beszerezni; hogy továbbá intézkedni kell, hogy Komáromnál vagy Pozsonynál egy dunai hid építtessék; végre, hogy a deés-zilahi vasúti összeköttetés is biztosítandó, a minister ur reméli azonban, hogy helyes beosztás mellett, ezek költségeinek megfelelő megtakarítások lesznek a közlekedési táreza következő költségvetéseiben eszközölhetők. A mi a dolognak financiális részét illeti, azon kérdésben, hogy a beruháztatási tételek, mily alapon vétettek fel, a közlekedésügyi minister ur megnyugtatta a pénzügyi bizottságot, hogy azon tételek mind beható és szakszerű tárgyalások után állapíttattak meg és hogy minden előrelátás szerint ki van zárva az, hogy túlkiadások merüljen k fel. A pénzügyi művelet módozatát illetőleg jeleznem kell, hogy ez az első eset, hogy egy ily vasúti elsőbbségi kölcsön aranyban 4V2 százaléknyi kamatozással köttetik meg. A pénzügyi művelet módozatát illetőleg különben a pénzügyi bizottság összehasonlítást tett ezen kölcsön és más hason természetű kölcsönök közt és azt találta, hogy az adott viszonyokat tekintve, e kölcsön feltételei megfelelők. Egyébként itt ki kell emelnem azt is, hogy az egész kölcsön-iigy és pénzügyi művelet lebonyolításáról a törvényjavaslat 7-ik szakasza értelmében a kormány a törvényhozásnak utólag jelentést tenni szándékozik, a mely jelentésben arra is ki fog terjeszkedni, hogy e kölcsön az egyes garantirozott vasutak közt mikép lett megosztva. Azon kérdésben, hogy mily megterhéltetés származik az államra nézve a törvényjavaslatból, meg kell jegyeznem, hogy az állami biztosítás ugyan 732,672 arany forinttal emelkedik, a mi 25% agió hozzászámításával 915,846 forintot tesz ; de viszont at. közmunka- és közlekedésügyi minister ur kilátásba helyezni méltóztatott, hogy ha a kamat-garantia főösszege emelkedik is, az illető vasutak üzleti számlái csökkenni fognak. Névszerint nyilvánvaló dolog, t. ház, hogy ha egy vasútnál (Halljuk! Halljuk!) nagyobb beruházás történik, akkor a közelebbi évekre — mert csakis arról van szó és a t. közmunka- és közlekedésügyi minister ur is ily véleményben nyilatkozott — a beruházások, ha nem is enyésznek el, de csekélyebbek lesznek. És itt tájékozásul megjegyzem, hogy az átlagos beruházás tett eddig a kassaoderbergi vasútnál 135,000 forintot, az északkeleti vasútnál 271,000 forintot és a magyargácsországi vasútnál 113,000 forintot, vagyis összevéve évenkint 519,000 forintot. De másfelől ; van még egy szempont, a melyet a t. közmunka- és 1 közlekedésügyi minister ur kiemelni méltóztatot, ! és ez az, hogy a függő kölcsönök convertáltatni fogván, a nagy törlesztési részletek és az azok után járó nagyobb kamatok elesnek s így az üzletszámla circa 515,000 forinttal fog évenkint kedvezőbben alakulni, nem is szólva arról, hogy akár elfogadtatik e törvényjavaslat, akár nem, vannak oly hadászati beruházások, melyek elől a törvényhozás semmikép sem fog kitérhetni és melyek bár tíz évre felosztva, a jövőben mégis terhelnék a budgetet és emelnék a kamat-garantiát. Mindazonáltal, t. ház, nem lehet azt tagadni, hogy e törvényjavaslattal az ország egy nagy áldozatot hoz és (Halljuk.! Halljuk!) egy újabb terhet vesz magára. De a főszempont, mely a kormányt ezen törvényjavaslat előterjesztésénél vezette, olyan, mely az állami czélok közt legmagassabban áll és a mely elől felelősségünk érzetében nem térhetünk ki. A kormány helyes czélt tűzött ki s e végre magának helyes eszközöket is választott és ezt oly alakban tette, hogy a teher súlya lehetőleg enyhittessék és a teher az évek bizonyos sorára osztassék fel. Általában az előterjesztett törvényjavaslat azon a nyomon jár, melyen a törvényhozás már az 1887. XXXIII. t. ez. megalkotásánál megindult és ennélfogva azt a pénzügyi és közlekedésügyi bizottságok nevében és azon szövegezésben, melyben a bizottságok azt megállapították, általánosságban s részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlom. (Helyeslés jobbfelöl.) Balogh Géza jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. ház! (Halijuk!) Valahányszor új teher-szaporulatról, különösen pedig a jelen törvényjavaslat által kivánt 17.200,000 írt új teher vállalásáról van szó, szükségesnek tartom a,zon komoly és lelkiismeretes megfontolást, melyre bennünket nemcsak az összeg nagysága, hanem a súlyos pénzügyi helyzet is fokozottan utal. És e szempontból nem tartom kielégítőnek azon indokolást, melylyel a t. kormány e törvényjavaslatot benyújtotta, mert ha meg is engedem, hogy a törvényjavaslatnak a hadászati építkezésekre vonatkozó része bennünket óvatosságra int, minthogy a törvényjavaslat részletesebb, vagy élénkebb színekkel való indokolása könnyen oly félremagyarázásokra adhatna okot és szolgáltatna alkalmat, melyektől hiszem, a magyar törvényhozás ép ugy, mint a külügyi kormány külpolitikai irányzata távol van és ha a magam részéről is kerülni kívánok minden szót, melyet akár a rossz akarat, akár az irányzatosság a hadászati természeti kiadásokra vonatkozólag bizonyos kihívás színében tüntethetne fel, holott a törvényjavaslat egy részében csak arról van szó, hogy az állam gondoskodjék a lehető határig a saját biztonságáról, melyről minden államnak, még békés viszonyok között is, gondoskodnia kötelessége; mondom, hogy ha mindezt elisösmerem :
