Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-95

95. orszär-os Illés április 28-än, szombaton. 1S88. 3i7 beszélt itt szerénységről és ugy mutatja be magát, mint a szerénység egy hősét és mégis mit csinált tegnap? Azt mondta beszédében, hogy sajnálja azon pártot, melynek egy Hodossy Imre ad jogi tanácsot. Ennél nagyobb önhittséget én még nem hallottam. (Felkiáltások a jobboldalon: Eláll! Eláll! Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Hiszen én tudnék százakat nevezni a legelőkelőbb férfiak közül, a kik Hodossy t. képviselő úrtól kérnek jogi tanácsot; de vájjon van-e egyetlenegy ember széles e Magyarországon, a ki tanácsért Pulszky képviselő ivrhoz folyamodik? (Derültség a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások jobbfelől: Eláll! Eláll! Hosszantartó mozgás és zaj a jobboldalon.) Megengedem, hogy a minister ur kér tanácsot tőle, de meg is bánja. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) A t. képviselő ur tegnap elmondta, hogy ő miért haragszik. Azért, mert a mérsékelt ellenzék feladta az álláspontját és nem őt választotta meg legalább is pártvezérré. (Élénk derültség a 'baloldalon. Mozgás jobbfelől.) Megmondom, hogy miért haragszik ? (Egy hang jobbfelől: Hiszen nem ezért vagyunk itt! Felkiáltások jobbfelől: Eláll! Eláll! Élénk mozgás jobbfelől. Halljuk! Halljuk! a bal-és szélső baloldalon. Nem áll el!) A t. képviselő ur, ha haragszik, van oka haragudni, mert daczára tudományának, a mit elismerek és daczára azon politikai szökdécseléseknek, melyet múltjában elkövetett, nem birt megállapodni és felemelkedni azon positióra, hogy akadjon párt, mely megbizná őt felszólalással. (Eláll! jobbfelől. Mozgás. Halljuk! balfelöl.) Ma, mikor Bolgár t. képviselőtársam azon hiedelemben, hogy a többség bizta meg a felszólalással, Török Zoltán képviselő ur, a „Jó Fülöp", azt kiáltotta közbe, hogy senki sem bizta meg. (Felkiáltások jobbfelöl: Eláll! Eláll! Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Elnök: Vannak esetek, hogy a házban személyes támadások történnek, de olyanokat megtámadni, a kik nem is szólnak, absolute nem helyes (ügy van! Ugy van! a jobboldalon) s ez vezet aztán a legkellemetlenebb scénákra. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a baloldalon.) Fenyvessy Ferencz: Török Zoltán képviselő ur beleszólt a beszédembe s arra refiectálok. (Felkiáltásokjobbfelöl: Eláll! EMU! 'Mozgás balfélől. Közbeszólások a szélső balról: Mi sem hallgatjuk meg a ministerelnököt!) T. ház! Mikor egyik minister Ugron Gábort, az ellenzék egyik tekintélyes tagját, siket fajdhoz, vad pávához, Bolgár Ferencz képviselőt festéktörő inashoz, a ministerelnök pedig egy másik ellenzéki képviselőt verébhez hasonlította, akkor jogosult minden az ellenzék részéről. (Élénk nyugtalanság a jobboldalon. F< Ikiáltások: A dologra! A tárgyhoz! Eláll! Eláll! Felkiáltások balfelöl: Halljuk ! Halljuk! Majd mi sem hallgatjuk az önök szónokait! Hosszantartó nyugtalanság. Felkiáltások: Hllajuk az elnököt! Elnök csenget.) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak személyeskedni. Én igen régi tagja vagyok a parlamentnek és nagyon jó tudom, hogy a parlamentek gyakran eltűrik, ha ingerültség nélkül egyik vagy másik beszédére a szónok észrevételeket tesz, néha tán csípőseket is, de hogy a részletes tárgyalásnál valaki a tárgyhoz szólás helyett s ahhoz tartozó érvelés nélkül csupán személyes támadással foglalkozzék, az meg nem engedhető. (Élénk helyeslés jobbfelől Mozgás a bal- és szélső balon.) Épen azért kérnem kell a ház tagjait, mert mindnyájunknak szivén kell feküdni a ház méltóságának, (Helyeslés jobbfelől) méltóztassanak felszólalásaikban azt a tapintatot megtartani, melyet a tapasztalás helyesnek bizonyított. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás a bal- és szélső balon.) Fenyvessy Ferencz: T. ház! A kormánypártnak vezérszónoka Pulszky Ágoston képviselő ur (Derültség a bál- és szélső baloldalon) — remélem, ezt nem tekintik sértésnek — nem talált egyéb hivatást akkor, mikor a véderőre vonatkozó törvényről van szó és jellemző a ház tanácskozásaira is az, mint azt, hogy vagy Pulszky dicsérje a minisícrt vagy a minister Pulszkyt, x\zt hiszem, hogy csak tapintatról volna szó, ha inkább otthon dicsérnék egymást. (Derültség balfélől. Felkiáltások jobbfelől: Eláll! Eláll!) A mi az egyévi önkéntesi intézményt illeti, (Halljuk! Halljuk!) részemről teljesen igazat adok Bolgár Ferencz t. képviselőtársamnak, mert arra valóban nincsen szükség, hogy azon helyes intézményt, a melyet az intelligentiának javára, egyúttal a nemzeti culturerőnek fentartására megalkottunk , ilyen újabbi helytelen törvén) hozási actiók által csorbítsuk és gyöngítsük. Vagy áll az, a mit a törvényhozás kimondott, hogy az egyévi önkéntesi intézmény helyes, czélszerű és szükséges, főleg közgazdasági szempontból, vagy nem. Ha áll, akkor annak inkább fejlesztéséről, nem pedig tönkretételéről kellene gondoskodni. Én e törvényjavaslatban nem találom azt, a mi ez intézmény fejlesztésére szükséges, hanem feltalálom ugy Helfy Ignácz, valamint Nagy István és Horánszky Nándor indítványában és épen ezért kijelentem, hogy azokat elfogadom s ajánlom pártolásra. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen följegyezve, hogyha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Tibád Antal jegyző: Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister! B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: T. ház! Horánszky, Nándor képviselő ur 44*