Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-95
342 93. országos ülés április 28-án, szombaton. 1888. urak azt, a mit az egyévi önkéntességi intéz- j meny természetérői és a szolgálat tartamáról mondtam és a mit Horánszky képviselő ur mai felszólalásában számításainál alapul vett, tekintétbe venni, hogy az nem valószínű, hogy az altisztek aránylagos számban hivatnak majd be és valószínű ennek következtében, hogy azon önkéntesek, kik altisztek, egyáltalában nem hivatnak be. Méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy az egyévi önkéntesek nemcsak 24 éves korukig, hanem 24-en túl 25 éves korukig, az orvosok 27 éves korukig halaszthatják törvény szerint a szolgálat megkezdését és ha kiszolgált, nem az első tartalékben legénység állományába, hanem a később megfelelő évi tartalék legénységének állományába fognak Boroztatni. Ezt azon utasítás világosan mutatja, melyre Horánszky képviselő ur figyelmeztetett. Ha ezt figyelembe veszik, látják, hogy minden egyéves önkéntes, igaz, hogy oly veszély alapján, melyre tegnap ráutaltam és melyek rájuk vonatkoznak háború esetén, módjában áll kikerülni, hogy ezen törvény alapján egyáltalában behívható legyen, de ha ezt kénytelen a t. képviselő ur elismerni, kénytelen elismerni azt is, hogy itt oly szakszerű érvek forogtak fenn, a melyek érdemileg tekintetbe veendők. Eddig a képviselőházban előforduló diseussiónál nem szoktunk különbséget tenni a között, hogy ki állít valamit, hogy ki szakember, hanem csak azt nézzük, hogy mi helyes és mi nem; tehát ne méltóztassanak a képviselő urak ily esetekben mások praepotentiájáról beszélni, hanem tessék meggondolni szavukat, mielőtt kiejtik és tessék tekintetbe venni azt, hogy az, a ki 20 esztendeje foglalkozik a képviselőház körében, részben az önök elismerése mellett, részben másoké mellett is a tárgygyal, (Zaj a bal- és a szélső bal oldalon) hogy az minden körülmények közt competens arra, hogy józan értelemmel megítélje a dolgot és hogy az, kit a képviselőház nem egyszer, nem egy alkalommal, hanem ismételten részesített azon megtiszteltetésben, hogy az előadói székben üljön, előadói teendőket bizott rá a delegatióban is e kérdésekben, nem mondom szakértelemmel, hanem legalább is a józan ész azon nyugalmával szólhasson hozzá, mely a dolog és előzményei ismeretéből következik; (Élénk helyeslés jobbfélől) és az igen t. képviselő urnak még igen sokat kell a parlamentismusról tanulnia, mig jogosítva lehet arra, hogy egy más képviselőt ily módon oktasson (Zaj a szélső bal- és baloldalon. Félkiáltások balfélől: Mendre!) Engedelmet kérek, hogy ha a többség részéről napról-napra azon modort vagyunk kénytelenek szenvedni, a melylyel nemcsak silánynak mondja a képviselő ur a törvényt, nem egyszer, kétszer, hanem ismételten, hanem haszontalannak és nem tudom mily kifejezést használt — feljegyeztem — igen, galoppnak nevezte az egész argumentatiót, melyet a ház ezen oldala a törvényjavaslat fentartása melletthaszisál, hogyha az igen t. képviselő urak folyton pajkoskodásokról szólnak, hogy akkor mi is emeltebb hangon szólhassunk. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A t. túloldal ne méltóztassék elfeledni, hogy a ház ezen oldalán és nekem is különösen ezen kérdések tárgyalásánál, a milyenekről most szó van, nincs okunk egyáltalában a múltban bármit is röstelni, nincs halott a háznál, hogy halkan kelljen szólni. Méltóztassanak a hangot megválogatni velünk szemben és azt fogják találni, hogy a mi feleletünk mindig ahhoz mért lesz. Egyébiránt, t. ház r áttérek most azon kétségtelenül (Zaj a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások: Elég már! Sálijuk! Halljuk! jobbfelöl) érdekes indítvány fejtegetésére, melyet Horánszky Nándor képviselő ur nyújtott be. Hoiánszky képviselő ur megnézte az utasításokat a tényleges állapotról és a tényleges állapotot az új törvénynyel combinálva, e tekintetben némi ellentétet derített ki. Kétségtelen, elismerem, hogy ilyen ellentét fennáll, mert oly utasítások, melyek nemcsak ezen törvény megalkotása, de í avaslatba hozatala előtt sok évvel bocsáttattak ki, lehetetlen, hogy ezen törvény intézkedéseit tekintetbe vették volna. Mi következik ebből? Következik az, hogy azon utasítások módosítandók; de teljességgel nem következik az, hogy ezen törvényjavaslat módosítandó. (Helyeslés a 'jobboldalon.) És pedig azért, mivel az egyévi önkéntes nem egy évi szolgálat után jut a tartalékba, hanem a 19-ik vagy 20-ik évkorban, tudniillik az első korosztály előtt vagy abban teljesített egyéves önkéntesi szolgálat után, igy az illető nem 7 évig, mint más ember, hanem 9 évig marad tartalékban. A tartalék természet szerint csak 7 évi folyamra osztható be és ennek következtében a nyilvántartás szempontjából,, de más szempontból nem, az utasítást ezelőtt, akkor, mikor azok kibocsáttattak, egyáltalában nem lehetett máskép megállapítani,minthogy az első három tartaléki év folyama azon önkénteseknek, a kiknek még 9 évük van hátra, ezekre nézveegyütt véve számítandó. Már most jön ezen törvényjavaslat, a mely azt mondja, hogy az első évi tartalék visszatartható esetleges szükségletek szempontjábóL Világos, hogy a törvényjavaslat ez alatt nem azon útasításszerű kimutatásokat érti, melyek az első évfolyambeli tartalékról szólnak, hanem érti azt, a mit a törvények értettek az első évfolyambeli tartalék alatt, tudniillik érti azt, hogy mindig annyiban, a mennyiben a tartalékban még egyáltalában egy évet még ki nem töltöttek. Tehát ebből az következik, hogy az utasításokat szükséges módosítani, nem pedig ezen törvényjavaslatot. Horánszky Nándor : És hogyha nem módosíttatnak ?
