Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-94

§4. országos ülés április 27-én, pénteken. 1888. 325 nem a póttartalékhoz tartozik, amennyiben speciel, ' mint önkéntes van besorozva. Czirer Ákos képviselő ur panaszkodik, hogy ezen javaslatból hiányzik az őszinteség, én azon­ban azt hiszem, hogy különfélék lehetnek a fel­fogások arról, hogy mi az őszinteség, mi nem, hogyha —a mint ezt Czirer Ákos és Bolgár Ferencz képviselő urak teszik — ezen törvényjavaslatnak erővel azon czélzatot akarják tulajdonítani, hogy a szolgálati idő 4 évre lesz felemelve, akkor ter­mészetes, hogy őszinteség hiányáról beszélhetnek. Ezt azonban e javaslatból kimagyarázni nem lehet, mert ha az volna a ezél, hogy 4 évre hosz­f-zabbittassék a szolgálati idő, akkor nem ilyen törvénynyel állana elő a kormány. Egyébiránt én meg vagyok arról győződve, hogyha a hadügyi kormányzat akkor hivná be a tartalékosokat, a mikor az nem feltétlenül szükséges és jogos, fel fog szólalni a képviselőház és a törvényhozás, hogy a hadügyi kormányzattól számon kérje, hogy miért cselekedte azt. (Ugy van! jobbfel-81.) Czirer Ákos képviselő ur erőnek erejével íictualis alapot akar tulajdonítani ezen törvény­javaslatnak, midőn azt kérdezi, hogy ha nincs acfcuális alapja, akkor miért van e passus benn, akkor mit jelent ez: „a hol képzett egyéneket kell alkalmazni"? Erre a felelet nagyon egyszerű. Mint már a honvédelmi minister ur is meg mondta, hogy néha épen rendkívüli szükségben első sorban képzett katonákat kell alkalmazni oly szolgála­tokra, melyeket újonezok nem teljesíthetnek. Tehát itt van a megfejtés és ez intézkedést semmi­féle actualis alappal nem kell összefüggésbe hozni, ha csak nem erőltetjük s erővel az őszinteség hiányával akarjuk vádolni e törvényjavaslatot és az ezt benyújtó kormányt. Bolgár Ferencz t. képviselő ur két szem­pontból kifogásolja a törvényjavaslatot s azt mondja, hogy csak feltételesen szavazza azt meg, ezen még tüzetesebben indokolandó és általa benyújtandó ellenvetésekre, azt hiszem, a részletes tárgyalásnál lesz alkalma nyilatkozni annak, a ki épen nyilatkozni akar. Ezúttal magam is csak hangsúlyozni akarom ismét, hogy Bolgár Ferencz képviselőtársam is elismeri, hogy a békelétszám felemelése szükséges. Silánynak tartja a törvényjavaslat indoko­lását. Ez lehet privát meggyőződése. De már egészen más nézetben van Tóth Ernő képviselő ur, ki már nem silánynak nevezi az indokolást, hanem csak hézagosnak és azt mondja, hogy a kormány­nak legnyomósabb érvei domborodnak ki e jelen­tésből. Ha ez igaz és ha igaz az, hogy Bolgár Ferencz képviselő ur belátja, hogy a békelétszám felemelése szükséges, akkor e két indok magában foglalja a törvényjavaslat lényeges indokolását és ha a törvényjavaslathoz nincsen ivekre menő indokolás csatolva, ez nem annak bizonyítéka, hogy az silány volna, hanem csak annak, hogy az érvek Össze vannak szorítva, a miről meg­győződhetik mindenki, a ki elolvassa, meggyő­ződhetik arról, a hogy tényleg azon érvek ezen javaslat indokolásában foglaltatnak. Hivatkozik Sturm delegátusra, a ki annak idején a hadiigyministert figyelmeztette, hogy a békelétszám kevés. Ez argumentum arra nézve, hogy annak felemelése szükséges s igy velem együtt ő is hasonló nézetben van, mint annak idején Sturm volt. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy csak a póttartalékosokat kell behívni sakkor azon czél, melyet én első beszédemben hang­súlyoztam, szükségesnek is tartottam, el lesz érve és a szolgálat be lesz töltve. Én ezt határozottan merem tagadni és az erre vonatkozólag elmon­dottakra hivatkozva, azt hiszem, hogy csupán a póttartalékosokkal e bajon segítve nem lesz. Eötvös Károly képviselő ur azt mondja, hogy az előtte szólottak által be van bizonyítva, hogy a szolgálati idő 4 évre lesz meghosszabítva. Nagyon sajnálom, hogy én az elmondottak alapján nem lehetek vele egy nézeten és absolute nem látom bebizonyítva azt. hogy négy évi szolgálati időről csak szó is lenne. Hivatkozik a militarismusra, Erre csak azt válaszolom, hogy nem tudom, hogy e törvény elő fogja-e segíteni az általa ecsetelt militarismust, azt hiszem, hogy semmi szin alatt, de hogyha a mostani század csakugyan a felfegyverkezés szá­zada, akkor annak okai egészen másutt kere­sendők és egészen más orvosszerekhez kell nyúlnunk, hogyha meg akarjuk szüntetni, nem pedig ahhoz, hogy ily törvényt, mely szükséges­ségen alapszik, el ne fogadjunk. Ezeket kívántam a vita folyamán előadottakra válaszolni, melyek alapján újra ajánlom általánosságban elfoga­dásra a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés jobb­felől.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom; következik a szavazás. 24 kép­viselő névszerinti szavazást kérvén, a szavazás a névsor felül/ásása mellett fog megejtetni. A kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a tartalékosoknak és póttartalékosoknak béke idején tényleges szol­gálattételre kivételesen való bevonhatása tár­gyában benyújtott törvényjavaslatot a véderő bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául; igen vagy nem ? Most kihúzom a betűt, a melylyel a névsor felolvasását meg fogjuk kezdeni. (Kihúzza abetüt). „E" betű. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést folytatjuk. A szavazás meg­kezdése előtt méltóztassanak még egyszer meg­hallgatni a kérdést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom