Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-94

94. országos ülés április 27-én, pénteken. 18S8 309 De, t. ház, ha a véderő jogos igényei iránti tekintetnek szemmel tartása a mi kötelességeinknek egyike s egy oly kötelesség, melyet elmulasztanunk nem szabad, azért nem ez az egyetlen kötelesség, melyet teljesítenünk kell, nem ez az egyetlen tekintet, melyet szem előtt kell tartanunk. (Igás! Ugy van! a baloldalon.) Hiszen nem volna könnyebb mesterség a politikánál — és nincs is — azokra nézve, a kik egy kedvenez eszme, «gy előre megállapított kedvenez szempontnak kizárólagos uralma alá helyezik magokat és csak ezen egyetlen szempont követelményei szerint ítélnek meg mindent és ezen egyetlen szempontnak sugalmazása szerint állapítják meg álláspontjukat. A politikai és államférfiúi feladatoknak nehézsége épen abban áll, hogy majdnem minden felvetett nagyobb kérdésben az egyaránt jogos és egyenértékű szempontoknak egész sorozatával találkozunk és az érett politicusnakés államférfiunak nevére csak az tarthat igényt, a ki ezen szempontok mindenikének kellő megfigyelésével tudja elhatározását mérlegelni, mert végre még az egyes czélok sem nyernek az által, sőt meghiúsulnak, ha kizárólag csak ezen szempontok követelményei vétetnek igénybe. (Ugy van! a haloldalon.) Ha példán] katonai kérdéseknél kizárólag a katonai hatály legmagasabb tökélyét veszszük kiindulási pontul és ha e mellett elhanyagoljuk a pénzügyi és közgazdasági tekinteteket, ha nem veszszük figyelembe azt a kíméletet, melyet a nemzetnek gazdasági ereje igényel, akkor aláássuk magának a katonai erőnek is talapzatát és akkor utolsó analysisben magát a védelmet gyöngítjük. (Igaz! Ugy van ! balfelöl.) Ezt annak illustralásául hozom fel, hogy midőn mi a jelenlegi törvényjavaslat tárgyalásánál tekintettel voltunk a monarchia védelmének jogos igényeire, tekintettel kellett lennünk egyszersmind a pénzügyi momentumokra, tekintettel kellett len- j nünk azon hatásra, melyet, ha a javaslat tör- j vénynyé válik, az ország közgazdasági erejére gyakorolni fogna, de tekintettel kell lennünk főleg egy oly momentumra, metyeí soha semmi körülmények közt más tekinteteknek alárendelni nem lehet: azon nagy alkotmányjogi momentumokra, melyek a jelen törvényjavaslatban foglaltatnak. (Ugy van! a baloldalon.) Es mindezen szempontokat együttesen mérlegelve, kellett megállapítanunk álláspontunkat, jól tudván, t. ház, hogy e szempontok együttes mérlegelésének meg lesz reánk nézve az a baja, hogy minden oldalról megtámadásnak lehetünk kitéve; de ennek föléje helyeztük azon előnyt, hogy meggyőződésünk szerint ] a mi álláspontunk az, melylyel minden irányban teljesítettük kötelességünket és minden követelménynekmegfeleltünk, a melyeket a helyzet élőnkbe szab. (Helyeslés a baloldalon.) Ez az álláspont, t. ház, tegnap felszólalt elvbarátaim beszédeiből már ismeretes e ház előtt s az röviden abból áll, hogy mi nem utasítjuk vissza e törvényjavaslatot mereven, de nem fogadhatjuk el azt, mint végleges intézményt, hanem csakis mint ideiglenes rendszabályt és mint ilyent is, azokkal a szükséges javításokkal, a melyeket Nagy István és Bolgár Ferencz t. barátaim hoztak javaslatba. Ezt az álláspontot akarom röviden indokolni, nem annyira katonai szempontból — melyre magamat illetékesnek nem érzem — mint legfőképen az alkotmányjogi szempontok hangsúlyozásával. (Halljuk!) Az a baj, melyen a törvényjavaslat segíteni akar, abból áll, az indokolás és a kormány részérőlnyert szóbeli felvilágosítások értelmében, hogy egyrészt a hadsereg kisebb tacticai egységeinek béke létszáma nem felel meg a szolgálat és kiképzés igényeinek, másfelől általában lehetnek — ezt tán szabadon arra lehetne fordítani : vannak — körülmények, a melyek közt egyes helyeken a békelétszámnak mobilisatió nélkül történendő felemelése a monarchia védelmének szempontjából kívánatossá és szükségessé válhat E hiányokon a törvényjavaslat az által akar segíteni, hogy apóttartalékosok első három és a tartalékosok első korosztálya felett a hadügyi kormányzat kezébe cliscretionarius jogot ad,, hogy azokat, a mikor ilyen körülményeket fennforogni lát, a tényleges szolgálatba behívhassa. T. ház! Miután itten létszámkérdésről van szó és miután a létszámnak elégtelensége állíttatik, minden esetre feltűnő dolog, hogy oly hiányok, a melyeknek valódiságát én tökéletesen elismerem, mert e tekintetben tekintélynek ismerem el ugy a hadügyi kormányzatot, mint a mi honvédelmi ministerünket, de különösen azon férfiakat, a kikkel egy politikai állásponton vagyok és a kiknek szakismeretei rám nézve ilyen kérdésekben irányadók szoktak lenni s a kik a szükséget és a bajt, melyen segíteni kell, létezőnek tényleg elismerik — mondom, miután itt a béke-létszámban mutatkozó bajról van szó : minden esetre feltűnő, hogy egy ily bajon, a mely már évek hosszú során áll fenn, most novellaris törvény által akarunk segíteni, mikor a védtörvénynek a létszám megállapítására vonatkozó része rövid idő alatt revisió alá kerül (Ugy van! balfelöl) és a nőkor azon alkalomnál a létszám hiányra vonatkozó minden kérdés alaposan megvitatható és az organicus segítség megadható volna, (Ugy van! balfelöl.) Megvallom nyíltan, hogy az orvoslásnak azon módját, a mely a jelen törvényben foglaltatik, határozottan rossznak tartom. (Helyeslés balfelél.) Rossznak tartom, hogy előbb a kisebb szempontokat említsem, politikai szempontból is, mert oly esetekre, a melyekben a monarchia valamely részében eriticusabb viszonyok állanak elő és a monarchia biztonsága annak valamely részében