Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-93

9ü országos ülés április 26.än, csíitörlüKüu. 1888. 299 költségvetésben azt, hogy egy közkatona fentartása egy évben mennyibejön és megint azt találtam, hogy egy közembernek fentartás körülbelül 1 1 1 frt és egy néhány krajezárba kerül. Ha már most a 115,655-öt megsokszorozom lll-gyel, kijön: 12.537,705. És én csak a közembereket számítottam, habár a 115 ezer ember nem lehet mind közember, az altisztek fentartása pedig drágább mint a közemberé. A költségek tehát 13 millióba mindenesetre kerülhetnek. Részletesen nem számíthattam ki az összeget s igy én nem mondtam positiv számításokat, mert azt csak a minister ÜT tudhatja. Ezek után tehát, azt hiszem, hogy én nem tévedtem. De azért nagyon örülnék ha a minister ur szives volna kijelenteni először: hogy tehát az ő nézete szerint hány emberre terjedhet ki a behívás a tartalék első osztályából és a póttartalékbói ; és másodszor, hogy mennyi lehet a hadi költségvetés or dinari urnának évi megterheltetése akkor, ha kivételes esetben az összes legénység behívása válnék szükségessé. Ezt voltam bátor a magam reputatiója érdekében felhozni, miután a minister ur esak e pontot találta, a melylyel a katonai képzettségem a t. ház előtt nevetségessé tehető (Helyeslés bal felől. Egy hang: De nem siker tilt). Elnök: Eötvös Károly képviselő ur kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!). Eötvös Károly: T. ház! Ámbár a ház t. elnöke által felszólítva, magához a kérdéshez akarok szólani,mégis mindenek előtt egy személyes megjegyzést bocsátok előre, és ez abból áll, hogy kijelentsem, hogy a honvédelmi minister úr az előbb, midőn egész haragosan fordult hozzám, hogy engem rendreutasítson . . . Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister (közlessói): Nem áll jogomban! Eötvös Károly: . . mert állítólag ezt a szót „phrasis" mondtam, teljesen tévedett, mert én beszédébe nem szóltam közbe; e szót: „phrasis " nem használtam; azonban nem mondom, hogy nem is gondoltam. (Derültség szélső balfelöl.) Áttérve a kérdésre magára, melyet én igen nagy fontosságúnak tartok,mindenek előtt megjegyzem, hogy mert én avval az itt sokat emlegetett katonai józan észszel, fájdalom, nem rendelkezem, legalább gyakorlatilag nem,, én a tárgyaláson levő törvényjavaslat hadszervezeti és technieai kérdéseihez hozzá nem szólok. Sőt tovább megyek és elismerem azt, hogy a törvényjavaslat tisztán hadszervezeti és technieai indokokból talán czélszerű és szükséges. Ezt elismerem, mert annyit belátok minden katonai józan ész nélkül is az egyszerű mathematicai törvénynél fogva, hogy 100 ezer katonánál 150 ezer ugyanoly katona többe fog kerülni. (Derültség a szélső baloldalon.) Ha a békelétszám emeltetik és ha ennek következtében valamikor a hadi létszám mozgósítás esetében nagyobb katonai készültséggel megy az ellenség elé: ez a mathematicai törvényeknél fogva csakugyan czélszerűbb. Ezt belátom. Hanem állítom azt, hogy mind nekem, mind nekünk itt a törvényhozásban, mind pedig a minister urnak még egyéb tekinteteket is kell szem előtt tartani, nem csupán hadszervezeti és technieai tekinteteket. {Helyeslés balfelöl.) Mindenek előtt szem előtt kell tartani két szempontot. Az egyik államjogi és közjogi; a másik pénzügyi és mindaz, a mi ezzel szorosan összefügg T. ház! Ismételve megnéztem e ház asztalán levő törvénykönyvet, melynek 1867-iki évfolyamában ott van az a nevezetes XII. t.-cz., mely szól az úgynevezett közös hadügyekről, helyesebben a Magyarország és Ausztriával való kibékülésről. Most még nem szólok arról, hogy a mi politikánk azonos-e az ezen törvény által szentesített politikával, hanem most csak magáról a törvényről beszélek. Azon törvény 11. és 12. §-aiban világosan, minden kétséget kizárólag meg van mondva, hogy a honvédelem, a hadügyi szervezet és általában a hadügy körül, mik egyrészt a fejedelemnek a nemzet által átengedett jogai és mik márészről a nemzet jogai, melyeket ő, minden fejedelmi hatalommal és minden hadügyi igazgatósággal szemben magának tartott fenn. Áll. §-ban szabatosan meg van mondva a fejedelemnek minden joga. A 12. §-ban pedig határozottan körül van írva a nemzet minden joga. El van sorolva, hogy a nemzet az újonezok megajánlásának, a meg-ajánlás feltétele megállapításának, a szolgálatidő meghatározásának, a katonaság elhelyezésének és élelmezésének jogát mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében magának tartja fenn. Ez a törvény 21 év óta törvény. Ez a cabinet pedig az országot 13 —14 év óta kormányozza. És e törvényt megszegte mind ä törvényhozás, mind a végrehajtás terén ; kiforgatta azt igenjelentékeny pontjaiban és most is egyik lényeges pontjában akarja azt kiforgatni, (ügy van! szélső balfelöl.) Az élelmezés joga a gyakorlatban a nemzet jogköréből ki van véve.. Azt elintézik a delegatiók, közös hadügyminister és a hadügyi kormányzat, melyre nézve figyelmeztetem mellesleg a honvédelmi minister urat, hogy mi nem hadügyi igazgatóságot, hanem hadügyi kormányzatot ismerünk, (ügy van! szélső balfelöl.) Az élelmezés el van véve. Ott van a békelétszám elhelyezésének kérdése. A jelenlegi cabinet nyíltan, őszintén nem mert ama javaslattal a parlament elé lépni, hogy abból a fontos törvényből e jogot új törvényhozási intézkedéssel kivegye, hanem eltitkoltan bedugta ezt a beszállásolási törvénynek, vagyis az 1879. XXXVI. t.-czikknek 21. és 22. §-ai közé, hol a nemzetnekjogaiközüla békelétszám elhelyezésére vonatkozó minden jogai a legfőbb hadúr jo3S»