Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-63 - 1887-64 - 1887-65 - 1887-66 - 1887-67 - 1887-68 - 1887-69 - 1887-70 - 1887-71 - 1887-72

72, orsaágos ülés február 29-én, szerűáu. 1S8S. 33 a mit a belügy minis ter ur a t. háznak előterjesztett, én is csak röviden jelentem, miszerint tudomást szerezvén ezen állítólagos visszaélésekről, a járásbíróságot már utasítottam, hogy kötelességszerű! eg járjon el s a vizsgálatot tegye meg, egyszersmind jelentést tegyen az iránt, hogy eddig ez : ügyben mi történt. (Helyeslés.) Meszlényi Lajos: T. képviselőház! A t.' igazságügyminister és a t. belügyminister urak megnyugtató válasza után az interpellatióm első pontjára adott választ tudomásul veszem, annak második pontjára pedig kérem a válasznak a legközelebbi időben való megadását. Elnök: Az interpellatiónak csak első pontjára adatván meg a válasz, miután azt maga az interpelláló képviselő ur is tudomásul vette, kijelentem, hogy a t. ház az erre vonatkozó választ tudomásul veszi. Következik Szendrey Gerzson képviselő ur interpellatiója. Szendrey Gerzson: T. képviselőház! (Halljuk!) Interpellációmat a t. pénzügyminister úrhoz fogom intézni 2 millió frtnyi adó elengedése tárgyában. (Halljuk!) Köztudomású dolog, t. ház, hogy midőn Magyarországon bármely polgártársunk oly helyzetbe jut, hogy ép az adótörvény értelmében alapos okoknál fogva adóelengedést követelhet magának, az elengedtetik; nem kevésbé köztudomású dolog az is, hogy épen ily adóelengedésben részesülnek egyes területeken lakó polgártársaink, kiket bármi néven nevezendő elemi csapás ért. És ez nagyon természetes, nagyon helyes, észre alapított törvény. Azonban, igen t. képviselőház, azt is kell tudnunk, hogy az által, hogy többek vagy egyesek adóelengedésben részesülnek, Magyarországnak általában véve minden adózó polgára a teher alól nemhogy szabadulna, de legalább épen annyi terhet tartoznak viselni, vagy hogy többet ne mondjak, mindazon adókat az egyes adóelengedésben nem részesült polgártársaknak kell viselniük. Ha tehát adóelengedésben részesül valaki az egyenes adók tekintetében, érzi ezt minden adóelengedésben nem részesült polgártárs, de érzi ezt maga az a város, vagy az a község, mely az egyenes adó után Magyarország minden városában vagy községében kisebb vagy nagyobb közvetett adót vet ki. Meg kell azonban első sorban jegyeznem azt, hogy én interpellatióm alapját a hírlapokból vettem, mely máig meg nem czáfoltatott. Másodszor engedelmet kérek a pénzügyminister urtóh mert ha ő azt fogja mondani, a mit különben igen helyesen és törvényen alapulólag j mondhat, hogy hiszen ez nem tartozik ide, mert j épen az adótörvények értelmében az adóelengedés magában a törvényben meg van jelölve s ez a pénzügu hatóságnak és a pénzügyministernek van fentartva. De mindazon által jogos indoknak • kellett vezetni engem arra, hogy én a hírlapok közlése alapján e két millió forintos adóelengedésben interpellatiómat. megtegyem. S azt vélem, hogy ezzel elegendő szo"!gáíatot fogok tenni a pénzügyi kormánynak, fontos szolgálatot fogok tenni általában Magyarország minden adózó polgárának és közvetve, a közvetett adók kivetése tekintetében szolgálatot vélek tenni Arad városban lakó polgártársaimnak is. Midezek előrebocsátása után bátor vagyok felolvasni interpellatiómat. (Halljuk! Halljuk! Olvassa) Interpellatió a pénzügyminister úrhoz: 1. Való-e a hírlapokban elterjedt azon hír, hogy Arad vármegyében a „Neumann testvérek" aradi szeszgyárosoknak néhány nappal ezelőtt 2 millió forint adót engedett el ? 2. Ha igen; -— megfelel-e ezen adóelen- • gedés az adóelengedési törvényben foglalt szakaszok alapos indokainak; különösen az 1883. évi XL1V. törvényczikk 49. §-á,ban szabályozott követelményeknek? 3. Hány évről avagy mely időtől, mely ideig tartó és mily czímeken fennállott adót engedett el a t. pénzügyi kormány a „Neumann testvérek "-nek? 4. Tekintve végre a jelzett összegnek túlságos és szokatlan nagyságát — ha a pénzügyi kormány bármi okból tett is 2 millió frt adóelengedést — hajlandó-e ezen ügyet az országgyűlés képviselőházába érdemleges elbírálás végett beterjeszteni? Budapest, 1888. évi február hó 29. Tisza Kálmán ministerelnök és pénzügyminister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az iránt, hogy egyáltalában történt-e adóelengedés azon ezéggel szemben vagy sem, most természetesen részletesen nem felelhetek; előre is kijelentvén azon meggyőződésemet, hogy, ha történt, bizonyosan a törvényeknek és szabályoknak megfelelően történt. (Helyeslés jobbfélől.) Mielőtt azonban megadnám ezen interpellatióra a feleletet, melyet bizonyára kész leszek megadni, egy kívánságot vagyok kénytelen kifejezni: (Halljuk !) bár adná az isten, hogy volnának Magyarországon olyan szeszgyárak, melyeknek két milliónyi adót el lehetne engedni. (Élénk derültség és tetszés.) Elnök: Az interpellatió közöltetni fog a pénzügyminister úrral.