Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-63 - 1887-64 - 1887-65 - 1887-66 - 1887-67 - 1887-68 - 1887-69 - 1887-70 - 1887-71 - 1887-72

72, orsaágos ülés február 29-én, szerűáu. 1S8S. 33 a mit a belügy minis ter ur a t. háznak előterjesz­tett, én is csak röviden jelentem, miszerint tudo­mást szerezvén ezen állítólagos visszaélésekről, a járásbíróságot már utasítottam, hogy kötelesség­szerű! eg járjon el s a vizsgálatot tegye meg, egy­szersmind jelentést tegyen az iránt, hogy eddig ez : ügyben mi történt. (Helyeslés.) Meszlényi Lajos: T. képviselőház! A t.' igazságügyminister és a t. belügyminister urak megnyugtató válasza után az interpellatióm első pontjára adott választ tudomásul veszem, annak második pontjára pedig kérem a válasznak a leg­közelebbi időben való megadását. Elnök: Az interpellatiónak csak első pont­jára adatván meg a válasz, miután azt maga az interpelláló képviselő ur is tudomásul vette, ki­jelentem, hogy a t. ház az erre vonatkozó választ tudomásul veszi. Következik Szendrey Gerzson képviselő ur interpellatiója. Szendrey Gerzson: T. képviselőház! (Hall­juk!) Interpellációmat a t. pénzügyminister úrhoz fogom intézni 2 millió frtnyi adó elengedése tár­gyában. (Halljuk!) Köztudomású dolog, t. ház, hogy midőn Magyarországon bármely polgártár­sunk oly helyzetbe jut, hogy ép az adótörvény értelmében alapos okoknál fogva adóelengedést követelhet magának, az elengedtetik; nem ke­vésbé köztudomású dolog az is, hogy épen ily adóelengedésben részesülnek egyes területeken lakó polgártársaink, kiket bármi néven nevezendő elemi csapás ért. És ez nagyon természetes, na­gyon helyes, észre alapított törvény. Azonban, igen t. képviselőház, azt is kell tudnunk, hogy az által, hogy többek vagy egyesek adóelengedésben részesülnek, Magyarországnak általában véve minden adózó polgára a teher alól nemhogy szabadulna, de legalább épen annyi terhet tartoznak viselni, vagy hogy többet ne mondjak, mindazon adókat az egyes adóelen­gedésben nem részesült polgártársaknak kell vi­selniük. Ha tehát adóelengedésben részesül valaki az egyenes adók tekintetében, érzi ezt minden adó­elengedésben nem részesült polgártárs, de érzi ezt maga az a város, vagy az a község, mely az egyenes adó után Magyarország minden városában vagy községében kisebb vagy nagyobb közvetett adót vet ki. Meg kell azonban első sorban je­gyeznem azt, hogy én interpellatióm alapját a hír­lapokból vettem, mely máig meg nem czáfol­tatott. Másodszor engedelmet kérek a pénzügy­minister urtóh mert ha ő azt fogja mondani, a mit különben igen helyesen és törvényen alapulólag j mondhat, hogy hiszen ez nem tartozik ide, mert j épen az adótörvények értelmében az adóelengedés magában a törvényben meg van jelölve s ez a pénzügu hatóságnak és a pénzügyministernek van fentartva. De mindazon által jogos indoknak • kellett vezetni engem arra, hogy én a hírlapok közlése alapján e két millió forintos adóelenge­désben interpellatiómat. megtegyem. S azt vélem, hogy ezzel elegendő szo"!gáíatot fogok tenni a pénzügyi kormánynak, fontos szolgálatot fogok tenni általában Magyarország minden adózó pol­gárának és közvetve, a közvetett adók kivetése tekintetében szolgálatot vélek tenni Arad vá­rosban lakó polgártársaimnak is. Midezek előrebocsátása után bátor vagyok felolvasni interpellatiómat. (Halljuk! Halljuk! Olvassa) Interpellatió a pénzügyminister úrhoz: 1. Való-e a hírlapokban elterjedt azon hír, hogy Arad vármegyében a „Neumann testvérek" aradi szeszgyárosoknak néhány nappal ezelőtt 2 millió forint adót engedett el ? 2. Ha igen; -— megfelel-e ezen adóelen- • gedés az adóelengedési törvényben foglalt sza­kaszok alapos indokainak; különösen az 1883. évi XL1V. törvényczikk 49. §-á,ban szabályozott követelményeknek? 3. Hány évről avagy mely időtől, mely ideig tartó és mily czímeken fennállott adót engedett el a t. pénzügyi kormány a „Neumann testvérek "-nek? 4. Tekintve végre a jelzett összegnek túl­ságos és szokatlan nagyságát — ha a pénzügyi kormány bármi okból tett is 2 millió frt adó­elengedést — hajlandó-e ezen ügyet az ország­gyűlés képviselőházába érdemleges elbírálás vé­gett beterjeszteni? Budapest, 1888. évi február hó 29. Tisza Kálmán ministerelnök és pénz­ügyminister: T. képviselőház! (Halljuk! Hall­juk!) Az iránt, hogy egyáltalában történt-e adó­elengedés azon ezéggel szemben vagy sem, most természetesen részletesen nem felelhetek; előre is kijelentvén azon meggyőződésemet, hogy, ha történt, bizonyosan a törvényeknek és szabá­lyoknak megfelelően történt. (Helyeslés jobbfélől.) Mielőtt azonban megadnám ezen interpel­latióra a feleletet, melyet bizonyára kész leszek megadni, egy kívánságot vagyok kénytelen ki­fejezni: (Halljuk !) bár adná az isten, hogy vol­nának Magyarországon olyan szeszgyárak, me­lyeknek két milliónyi adót el lehetne engedni. (Élénk derültség és tetszés.) Elnök: Az interpellatió közöltetni fog a pénzügyminister úrral.

Next

/
Oldalképek
Tartalom