Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-93

280 93. országos Ülés üprili nos felemelés szükséges volna, vagy hogy ezen felemelés állandó jeléggel birna. A törvényjavaslat a milyen nagy horderejű és fontos intézkedéseket tartalmaz, ép ugy belátom magam is, hogy elfogadása esetén súlyos terheket fog róni ugy a tartalékosok, mint a póttartalékosokra. Es ha ennek daczára a véderő bizottság mégis elfogadásra ajánlja: tette ezt azon indokból, mert a törvényjavaslatban egyúttal oly enyhítő feltételek foglaltatnak, melyek azon terheket elviselbetőkké teszik. (Helyeslés a jobboldalon.) A törvényjavaslat ugyan azt mondja, hogy ha a tartalékos legalább két hóig teljesít tényleges szolgálatot, ily rendkívüli körülmények között ezen esetben összes hátralevő szolgálati idejének tartama alatt, tehát hét éven belül semmiféle fegyvergyakorlatra tovább kötelezve nem lehet. A véderő bizottság még ennél is tovább ment és a 2. §-ban azt kívánja felvétetni, hogy azon esetre, ha a tartalékos csak egy napra is behivatik, már ezen egy napra való behívás is egy fegyvergyakorlatnak számittassék és ha 28 napnál hosszabb ideig tartó fegyvergyakorlatra hivatnék be, a 28 napon felüli több idő számittassék be neki a második fegyvergyakorlatba. Ezen kívánságokat fejezte ki a véderő bizottság a második szakaszban, midőn azt módosítva szövegezte és elfogadásra ajánlja. Úgy a ministeri indokolás, mint az elmondottak alapján a bizottság mérlegelve azon fontos körülményeket, melyekre a törvényjavaslat alapítva van, nem zárkózhatott el azon szükségesség elől, hogy a hadügyi kormánynak megadassák a lehetőség, a felhatalmazás és a jog arra, hogy ha, az elkerülhetetlen szükség kívánja, a békelétszám felemeltethessék, mert, t. ház, hogyha én magam elfogadom is a minister indokolása aktján azt, hogy ezen törvényjavaslat actualis jelleggel nem bir, mégis teljesen meg vagyok győződve arról, hogy bármikor beállhatnak oly körülmények, a melyek béke idejében is szükségessé teszik a hadsereg egyes részeinek rendkívüli szolgálatra való lehívását. Kern zárkózhatott el tehát a bizottság e felhatalmazás megadásának szüksége elől és tette ezt azon biztos meggyőződésben és reményben, hogy a hadügyi kormány csak akkor és ott fogja az e törvényben megadott felhatalmazást és fontos jogot igénybe venni, a hol azt hazánk érdeke feltétlenül megkívánja. Ezek alapján ajánlom a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául való elfogadásra. (Helyeslés jobbfelöl.) Nagy István: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyalás alatt levő törvényjavaslathoz szabadj on nekem is lehető rö vidség és tárgyilagossággal hozzászoknom. (Ralijuk! Halljuk!) Alig került még törvényjavaslat a törvényhozás elé, melynek tulajdonképeni jellegét, következményeit 2fi-án, csütörtökön. 18S8. megítélni oly nehéz volna, mint ezen javaslatnak intézkedéseit. Rövid 3 szakaszban ily mélyreható reformot rég volt alkalmunk szemlélhetni. S ha közelebbről tekintjük e feltűnően rövid katonai rendelkezést, akkor igaznak és helyesnek kell vallanunk azon több oldalról hangoztatott nézetet, miként e javaslat csak kezdetét jelenti egy nagyobb szabású hadszervezeti, de egyúttal alkotmányjogi átalakítási munkálatnak, melyre a félhivatalos sajtó útján a közönség egyébként már figyelmeztetve is lett. Eltekintve azon mellékes irá'yi díszítménytől, melylyel a javaslat lényegének nagy hordereje enyhittetni czéloztatott és tisztán csak a javaslat essentialis, sarkalatos intézkedését véve tekintetbe : akármit mondjon is bárki, ezen javaslat elfogadása és törvényerőre emeltetése esetén a hadügyi kormányzatnak mégis csak meg leend adva — és pedig a javaslat intentiöi szerint állandóan meg leend adva — azon kiszámíthatatlan horderejű jog, miszerint az eddigi három évi tényleges sorhndi szolgálatot egy további negyedik évvel is megtoldhassa. (Ugy van! balfelöl) Igaz ugyan,hogy a javaslat 1. §-ának szavai szerint ki van mondva, miként ezen behívás „csak az elkerülhetetlen szükség mérve szerint és annak tartamára történik", csakhogy ezen megnyugtatásnak azért; van alkotmányos szempontból gyakorlatilag csekély értéke, mert az említett szükség mérve, és tartamának megítélésére egyedül a hadügyi kormányzat lévén illetékes, ezen jog kiként leendő gyakorlata az alkotmányos befolyás és ellenőrizhetéstőlteljesen el van zárva. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Kétségtelen tehát,miként a védkötelezettség ezen xijabb meghosszabbítása az ország lakosságának tetemes részét súlyosan és érzékenyen terheli, miért is a törvényhozás tagjainak kétszeresen szoros kötelességükké válik e javaslat felette fontos intézkedéseit a legtárgyilagosabb, de egyúttal legbehatóbb, lelkiismeretes bírálat tárgyává tenni 5 és részemről szerencsésnek érzendem magamat, ha rövid előadásommal képes leendek a t. házat most kifejezett, benső meggyőződésem komolyságáról meggyőzhetni. (Halljuk.! Halljuk!) Is'em zárkózhatom el, t. képviselőház, a törvényjavaslat indokolásában előadott azon figyelemre méltó tény elől, miként a létszám egyes csapattesteknél, főleg azoknál, melyeknek egyes zászlóaljai felemelt békelétszámmal a megszállott területen állomásoznak, felette csekély, mely körülmény azután igen gyakran zsibbasztólag hatván úgy a kiképzésre, valamint a szolgálat menetére, orvoslást is igényel. Azért érthetőnek tűnik fel előttem, hogy e bajon — mely tagadhatatlanul fennáll — valamiként segíteni óhajt a hadügyi kormányzat; valamint indokolt az is, hogy a esapattesteknél némelykor mutatkozó hiányok pótlására első sorban a póttartalékosok behívására