Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-63 - 1887-64 - 1887-65 - 1887-66 - 1887-67 - 1887-68 - 1887-69 - 1887-70 - 1887-71 - 1887-72

72 országos ülés február 29-én, szerdán. 1888. 19 Megvallom — meglehet, hogy felfogás hiánya nálam — de én nem értem, hogy a mai viszonyok között ezen kérdés körül hogy fejlődhetett ki ily nagymérvű discussio, midőn a dolog érdemére, vagyis arra nézve, hogy téves kitételek vannak, eltérés nincs és a midőn azoknak védelmére senki fel nem szólalt. Ha valaki ezt vitatta volna, akkor érteném a mai és a tegnapi vitát, de igy, meg-, vallom, azt nem vagyok képes felfogni; és azt hiszem, hogy ha egy idegen, a ki nálunk a helyi és pártviszonyokat nem isineri, figyelemmel kisérné a tegnap és ma lefolyt vitát: valóban azt képzelhetné, hogy itt Magyarország közjogi állása valamely aeut veszedelemnek van kitéve, a meíylyel szemben az ország megvédelmezése végett a törvényhozásnak összes erejére van szüksége. En, t. ház, tagadom, hogy a helyzet ilyen lenne. Szerintem a helyzet nagyon egyszerű. És ha le akarunk tenni a szónoki hatásokról; ha le akarunk tenni arról, hogy ne igyekezzünk talán nagyobb hatást előidézni, mint a milyen hatásra szükség van a végett, hogy ilyen dolgok többé ne ismétlődjenek: akkor előttünk a kérdés sokkal egyszerűbben fog feltűnni. A mint mondva volt, minden ember belátta és senki sem vitatta, hogy egyes kifejezések nem felelnek meg a közjogi viszonyunkat teljesen kidomborító terminológiának. Hogy e tekintetben a jövőre nézve figyelmeztetést nyerjenek azon körök, a melyek az ily szerződések megkötésére befolynak, ez helyes és kívánatos, erre már az igazságügyi bizottságban megtörtént a lépés; a közigazgatási bizottság tovább ment és magának a beezíkkelyezést bevezető törvénynek szövegébe fel is vette a eorrect kifejezéseket és megmondatott, hogy e kifejezések nem eorreetek és a jövőre nézve kerülendők lesznek, A kormány által elismertetett, hogy ez igy van és e tekintetben kötelességét fogja teljesíteni. Azt hiszem, hogy ezzel a kérdés ma be van fejezve, meri azt nem hihetem, hogy bárki is azt higyje, hogy abból veszedelem Magyarország államiságára és közjogi állására bekövetkezhetnék, ha egygyel több oly szerződés czikkelyeztetik be, a melyben egyes nem megfelelő kitételek vannak; inig másfelől nem hihetem, hogy bárki is óhajthassa azt, hogy kérdésessé tétessék a Romániával való határvillongási kérdéseknek végleges megoldása. (Helyeslés a jobboldalon.) Tehát nem tehetek róla, kell, hogy csak ugy állítsam oda a kérdést, mint ezt az előadó ur bevezető beszédében tette, hogy a kérdés az, hogy mintán a lényeg Magyarország érdekének megfelel, a lényeget alávessük-e a formakérdésnek és a formakérdést fölébe helyezzük-e a lényegnek? Miután én mindenesetre a lényegre fektetem a súlyt, részemről elfogadom a bizottság javaslatát és bátor vagyok azt elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jobbfelöl) Törs Kálmán jegyző: Grünwald Béla! Grünwald Béla: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogynehány szót szóljakt. előttem szólott t. képviselő ur beszédére. Képviselőtársunk, mint a közigazgatásibizottság' elnöke, éreztemagáthivatva, némileg rectificalni, a mit a közigazgatási bizottság tárgyalásainak lefolyásáról mondottam. Azt hiszem, t. ház, hogy a dolog lényegére nézve nincs eltérés az ő előadása s az enyém közt; sőt mondhatom, hogy a tárgyalás alkalmával, midőn szerencsém volt a közigazgatási bizottság előtt hasonló nézeteimet előadni, akkor a t. képviselő ur, mint a bizottság elnöke, a legnagyobb örömömre határozott helyesléssel kisérte felfogásomat. Ennélfogva, t. ház, oly lényeges különbség felfogásaink közt nem lehetett, mert akkor nem juthatott volna azon helyzetbe, hogy nézeteimet helyeselje. (Helyeslés bálfelöl.) Csak ezt akartam mondani, niertt. képviselőtársam előadása után azt hihetné valaki, hogy én talán helytelenül adtam elő azt, a mi a közigazgatási bizottság kebelében történt. (Tetszés a baloldalon.) Horváth Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Engedje meg a t. ház, hogy adandó szavazatomat lehető rövidséggel indokoljam. Én a vita menetében két különböző részt különböztetek meg. A vita mindaddig, mig a t. minísterelnök ur nyilatkozott, azon a bázison állott, hogy mindenki szigorú birálat alá vette az előttünk fekvő törvényjavaslatot. A t. minísterelnök urnak nem mondom, hogy elhatározott szándéka volt a kabinetkérdés felvetése, de a dolog logicáját magyarázza meg, hogy tudniillik mi köv étkezhetik abból, ha a szőnyegen levő törvényjavaslat el nem fogadtatik ; e logicus magyarázat oda vezetett, mint a hogy azt másként nem is értelmezhette senki, hogy a cabinet-kérdés a dolog természeténél fogva fel van vetve. Már pedig, t. ház, azt hiszem, hogy akár akarattal, akár csak a vita folyamán vettetett fel a cabinet-kérdés, annak megítélése egészen más szempont alá tartozik. Mert egészen természetellenes dolognak tartanám és azt hiszem, legkevésbbé érdemelhetné ki bárki, ki e párton van, az ellenzék becsülését, ha minden egyes incidentalis kérdésnél, mely a kormány és a párt elfogadott politikájával szerves összefüggésben nincsen, midőn a cabinet-kérdés felvettetik, eltekintve a párt politikájától, egyszerre ez egy incidensnél fogva a kormány ellen szavazna. Ennélfogva természetesnek fogja mindenki látni, ki a kormány politikáját helyesli, hogy bármely alakban vettessék föl a bizalmi kérdés, hogy ha az illető kérdés a kormány politikájától való eltérést nem jelent: a kormány ellenne szavazzon. Ennélfogva én sem fogok a kormány ellen szavazni, bár a magam részéről teljesen meg vagyok győződve, hogy azok a közjogi ineorreetségek valamint nemzetközileg a mi államunk helyzetének felismerésére, ugy államunk tekintélyének öreg-