Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-89

236 89. országos tilos április 16-án, hétfőn. 1888. szórói-szóra azonos Nagy Pál szepezdi lakos azon sajtópanaszával, melynek folytán Vadnay Andor képviselő ur a budapesti esküdtszék előtt a sajtó bíróság által folyó évi január hó 26-án jogérvényesen elítéltetett. Ezek megállapítása után, habár tagadni nem lehet, hogy a képviselő ur ellen felhozott cselekmények olyanok, melyek büntető eljárásra részben alkalmasaknak mutatkoznak, a bizottság mind a mellett tekintettel arra, hogy azon nyilatkozatok, melyek miatt Zalamegye közigazgatási bizottságának feljelentése folytán a bűnvádi eljárás megindítása elrendeltetett, Szentmiklósy Gyula szolgabirónak inkább magánszemélye, mint sem hivatalos működése ellen voltak intézve; tekintettel arra, hogy Szentmiklósy Gyula ezen nyilatkozatokért Vadnay Andor képviselő úrtól lovagias utón elégtételt kért és kapott, minek bizonyságául szolgál azon körülmény, hogy a feljelentésben magát sértettnek nem nyilvánította; tekintettel továbbá arra, hogy Nagy Pál szepezdi lakos mindkét rendbeli panasza azonos azon sajtóügyi panaszszal, melyért Vadnay Andor képviselő ur a budapesti esküdtszéki kerület sajtóügyi bírósága által már jogérvényesen elítéltetett: és végül tekintettel arra, hogy ezen ügynek elbírálásánál a büntető törvénykönyv 96. és 97. §§-nak intézkedései, melyek szerint, ha több bűncselek vény találkozik, azok együttesen birálandók el és azokra összbüntetés szabandó ki, azért nem nyerhettek alkalmazást, mert a sajtó utján és a sajtón kívül elkövetett büntethető cselekmények elítélésénél együttes elbírálásnak egyáltalában helye nincsen: mindezen indokoknál fogva a mentelmi bizottság azon véleményben volt, hogy Vadnay Andor t. képviselő ur ellen mind a három esetben zaklatás szándékoltatik elkövettetni és azt véleményezi, hogy a képviselő ur mentelmi joga fentartassék. Kérem a t. házat, méltóztassék a mentelmi bizottság eme véleményét elfogadni. (Általános helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólni senkisem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik e a mentelmi bizottság javaslatát, mely szerint Vadnay Andor képviselő ar mentelmi joga ne függesztessék föl — elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik és igy Vadnay Andor képviselő ur mentelmi joga nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése párviadalra való kihívás és párviadal vétségével vádolt dr. Vojnics István, országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a jelentést). Krajtsik Ferencz, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! Dr. Vojnics István országgyűlési képviselőt párbajra való kihívás és párbajban való részvétel miatt kéri a zombori királyi törvényszék kiadatni. A bemutatott vizsgálati és előnyomozási iratokból kiderül, hogy kétségtelenül megtörtént a kihívás és a nevezett képviselő ur résztvett a párbajban, melyben ellenfele megsérült. Miután a büntető törvények ezen cselekményt elítélik s igy zaklatás esete fenn nem forog, kérem, méltóztassék a bizottság jelentését elfogadni és ez esetben a mentelmi jog felfüggesztését kimondani. Szendrey Gerzson: T. képviselőház! Vojnics István t. képviselőtársam ügyében is kénytelen vagyok felszólalni (Halljuk!) és kérem az ő mentelmi jogának fel nem függesztését következő okokból: Zomborban Vujevics Zakár és Speizer Gusztáv között párviadal történt. Vojnics István t. képviselőtársam megjelent Vujevics Zakárnál nem mint Speizer segédje, hanem egyszerűen mint megbízottja, azért, hogy tőle az előző napokban a helybeli színház egyik páholyából történt bizonyos fixirozás miatt, melyért Vujevics Zakár magát sértve érezte, egyszerű engedelemkérés alakjában nyújtandó elégtételt kérjen Speizer nevében. Ez Vojnics vallomása, ezt mondották a kihallgatott tanuk, az iratok és maga Speizer is ezeket mondotta vallomásában. Tehát Vojnics István ellenében az iratok szerint egyáltalában nem forog fenn büntetésre méltó cselekmény segédkezés tárgyi tényálladékát illetőleg, mert köztudomású dolog, ha feltétlenül meg is van állapítva a segédkezés tárgyi tényálladéka, a segédek ellenében alig van 100 közül is egy eset, habár a segédkezés befejezettnek tűnik is ki, hogy a büntető bíróság által marasztaltassék. Mert a segédkezés indító okainak mindig megvannak oly ellen okai is, melyeknél fogva annak alanyait, a segédeket a büntető bíróság legtöbbször felmenti. Ennélfogva, ha valószínűség forogna is fenn arra nézve, hogy a segédkezés tárgyi tényálladéka meg van állapítva, a parlament tekintélye azt követeli, hogy ne tegyük ki zaklatásoknak egy képviselőtársunkat se, ha feltétlen bizonyossággal nem állunk szemben a tárgyi tényálladékra vonatkozólag. Mert a végeredmény az, hogy a parlamentnek válik szégyenére, ha tiz vádlott képviselő közül csak egy is ártatlannak találtatik és felmentetik. A parlamentnek áll érdekében, hogy véget vessen azon iránynak, melyet a vádhatóságok részéről újabban tapasztalunk, hogy minden csekélységért egész könnyelműen a mentelmi jog felfüggesztését kéri. Az ilyen ügyekben az ember különben is csak akkor mondhat véleményt, ha az ügyet szorgalmasan, lelkiismeretesen tanulmányozta és akkor is kell, hogy ne vezettesse magát senki az ilyen ügyekben párttekintetek által és ne tekintse azt az illető és szavazó képviselő, hogy esetleg valamely pártnak vezérférfia igennel szavaz, hanem szavazzon saját meggyőződése szerint, s ne tekintse azt egy szavazó kép-