Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-88
<3J24 88- országos ülés április 14-én, szombaton. 1888. kem valamihez jogom nincs, hálával fogadom, ha a ház oly alkalmaknál, a midőn politicai szempontból czélszerünek és hasznosnak tartom, nekem felszólalásra a házszabályok keretén kívül is jogot ad. De ez esetben, melyben meggyőződésem az, hogy a házszabályok alapján engem a felszólalás joga megillet, megvallom, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a szerintem engem megillető felszólalási jogot a képviselőház többségének engedélyezése gyanánt fogadjam el. (Helyeslés és tetszés balfelöl.) Nagyon sajnálom, t. képviselőház, hogy igy van, de a kérdés legalább is kétes s én nem érzem magamat feljogosítva, hogy a magam eljárása által annak praejudicáljak. Nagyon sajnálom, hogy ugy van, mert különösen az igazságyminister urnak mai beszédére az általános jogrend szempontjából igen lényeges észrevételeim lettek volna, (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) de van mód és lesz alkalom arra, hogy ezen észrevételeket akár én, akár nálamnál arra illetékesebb tagja a háznak máskor megtehesse. Ilyen körülmények között nem vagyok abban a helyzetben, hogy a nekem felajánlott coneessiót elfogadjam. (Élénk hdyeslés a bal- és szélső baloldalon. Zaj jobbfelöl.) Szederkényi Nándor: T. ház! Miután nagyon helyesnek találom, hogy az előttem szólott gróf Apponyi képviselő ur nem akarja igénybe venni a ház kegyelméből azt a jogot, mely a házszabályok értelmében őt megilleti , kötelességemnek tartom a házszabályokra még egyszer ráutalni, hogy ezen jog megilleti gróf Apponyi Albert képviselő urat és nem érthetek egyet a t. elnök urnak a házszabályokra vonatkozó magyarázatával, A 161. §. világosan mondja: „A vita bezárása után, szavazás előtt még egyszer szólhatnak: & központi és különbizottságok,illetőleg a kisebbségi vagy külön vélemények előadói és az indítványozó, ha az indítvány nem bizottságilag tárgyaltatott, az ellenindítvány beterjesztője, ha azt kivüle még kilenczen aláirtak. Módosítvány ellenindítványnak nem tekintetvén, annak előterjesztőjét kétszeri szólhatási jog nem illeti/ Tehát ez "magyarázza meg, hogy micsoda eset az, midőn a második szólási jog nem illeti meg az illetőt. Ezen szakasz értelmében több kifogás alá eső dolog nem lehet, mint egyszerűen az, hogy a módosítvány nem tekintetik ellenmódosítványnak. Más eset itt nincs, mert hiszen az előadó ur javaslata ellenében ellenindítvány tétetik, én nem tudom minek qualificáljam és minek nevezzem azon ellenindítványt, azt t, i., hogy ne fogadtassák el a t. előadó ur által előterjesztett bizottsági javaslat, hanem stb. Ez ellenindítvány, nem módosítvány. Ha módosítvány volna, akkor nem illetné meg gróf Apponyi képviselő ' urat a kétszeri szólásjoga; de ez ellenindítvány és ennélfogva a 161. §-ra hivatkozva, én az ellen kifogást emelek, hogy a t. ház bármely tagjától a szólásjog elvonatván, az kegyelemből adassék meg és én gratulálok gróf Apponyi Albert t. képviselő urnak, hogy ezen kegyelmet nem fogadja el, mikor arra joga van. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Bocsánatot kérek, kénytelen vagyok kifejteni, hogy felfogásom szerint, hogy álla dolog. A dolog ugy áll, hogyha valaki az eljárásra vonatkozólag tesz indítványt, az előzetes kérdés és az előzetesen döntetik el a ház által. Erre vonatkozik gróf Apponyi képviselő ur indítványa, mert az, hogy miképen tárgyaltassék valamely ügy, előzetesen döntendő el, az nem dönti el a kérdés azon elintézés módját, melyet a bizottság javasol. Az a javaslat, mely szerint gróf Apponyi Albert képviselő ur íVjabban bizottsághoz kívánja a kérdést utasítani, nem dönti meg a bizottság javaslatát, tehát nem ellenindítvány. Ellenindítvány a magyar nyelv szerint az, a mi egymást kizárja (Helyeslés a jobboldalon.) Ez nem zárja ki egymást, mert az igazságügyi bizottság ugyanazt javasolhatja, a mit a kérvényi bizottság most javasol. Ne méltóztassék a szavakon lovagolni, de méltóztassék a házszabályok szellemét felfogni. (Helyeslés jobbfelöl.) A házszabályok szelleme az, hogy mielőtt a végleges eldöntés megtörténnék, a kérdés még bizottsághoz visszautasítható, azért ez a kérdés mindig előzetesen döntendő el. Ez a dolog természetében fekszik. (Nagy zaj). Nem látom be, micsoda különös ok van itt az érzékenykedésre. (Zajos felkiáltások balfelöl. Jog!) Azt tartom, hogy a létező házszabályok szerint az a jog nem létezik, hogy minden felvetett kérdésre megadassék mindenkinek a kétszeri szólásjoga, ha az indítványát 9-en aláírják. Ez most alárendelt fontosságú kérdés, de lehetnek esetek, midőn igen fontos kérdés lesz belőle. ! (Helyeslés jobbfelől.) Horváth Gyula :T. képviselőház \ (Halljuk!) Én a t. elnök ur által kifejtett nézethez csatlakozom, de Szederkényi Nándor t. képviselő ur egy kifejezése ellen kell, hogy tiltakozzam. A t. képviselő ur ugyanis azt mondotta, hogy kegyelmet gróf Apponyi képviselő ur a ház többségétől vagy a háztól egyáltalán nem fogadhat el. Bocsánatot kérek, én ezt a kifejezést parlamentaliter correctnek nem tartom sem a múltra vonatkozólag, sem a jövőt illetőleg. (Helyeslés jobbfelől.) A múltban is voltak többrendbeli fölszólalások itt a házban, még pedig a háznak engedélye folytán, a mely engedélyt kikérni a képviselőnek joga van, a háznak megadni vagy megtagadni szintén joga van. így van az jelenben és igy lesz a jövőben is. Tehát bárki, a ki a ház engedélye folytán fölszólal, nem kegyelmet kap. Itt a
