Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-86

190 "• országos illés Április 10-én, kedden. 1888, ellen megvédeni és oda irányzott forgalmunknak mindazon kedvezményes vámtételeket biztosítani, melyek főkép a Spanyolország és Francziaország, Svéd- és Norvégországok, valamint Olaszország közt kötött és 1892. évi február l-ig terjedő kereskedelmi szerződésekben gyökereznek. Felemlítendő volna még, hogy az 1881: XVI. törvényczikkben foglalt „Külön és átmeneti intéz­kedések" már 1887. márezius 29-én önként meg­szűntek és igy a 10 tétel alá sorolt, megkötött vámtételek is hatályukat vesztették. Azonban, mint a t. ház a bizottsági jelentés­ből kivenni méltóztatott, a jelen egyezmény követ­keztében árúforgalmunk a lekötve volt vámtételek helyett ugyanolyan, sőt a legtöbb esetben még kedvezőbb szerződéses vámtételeket fog élvezni. T. ház! A közgazdasági bizottság jelentésében előadott forgalmi és vámtételi adatok világosan igazolják, hogy a Spanyolországgal való közvetlen kereskedelmi forgalmunk már jelenleg sem kicsiny­lendő és ennek haladó fokozódását alaposan remél­hetjük, valamint hogy Spanyolország épen azon czikkekből szorul állandó bevitelre, melyek reánk nagyobb fontossággal birnak. így gabona és lisztből az évi beviteli szük­séglet— 10 évi átlag szerint-— 21.700,000 pesetas vagy frank értékű. Szeszből az évi bevitel körülbelül 600,000 hektoliterre tehető. Haszonfából pedig az évi bevitel 34.000,000 pesetas értéket képvisel. T. ház! Az előadottak alapján a közgazdasági bizottság a jelen egyezményt a szabadabb nem­zetközi forgalmat biztosító szerződéses kereske­delem-politikai irányzatnak teljesen megfelelőnek tartja és azt a t. háznak ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlja. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. háztól, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a közgazdasági bizottság szövegezése szerint el­fogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Szathmáry György jegyző (olvassa a tör­vényiavaslat czímét, bevezetését és az egyetlen czikket, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részletei­ben is elfogadva lévén, végmegszavazása a leg­közelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közgazdasági bizottság jelen­tése „a Zanzibárral 1887. évi augusztus hó ll-én kötött kereskedelmi és hajózási egyezmény be­czikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóz­tatik venni, (Felolvasottnak veszszük!) az általános vitát megnyitom, melyben az első szó a bizottság előadóját illeti. Emich Gusztáv előadó: T. ház! A régibb időben rabszolgakereskedése miatt hírhedt volt Zanzibár, az tijabb időben már kezdődő művelő­désénél fogva és mint a középáfrikai kereskedelem főlerakodó helye, valamint a fejlődésben levő kelet­áfrikai német és portugál gyarmatok szomszédos­sága folytán az európai kereskedelemre és hajó­zásra nézve növekedő jelentőséget nyert. Ezen viszonyoknak megfelelően a legtöbb európai hatalom ott nemcsak consulátusokat állított fel, hanem kereskedelmi érdekeik biztosítása végett azanzibáriszultánnal kereskedelmi egyezményeket is kötött. így Anglia, Francziaország és Portugália már régebben, újabban pedig Németország, Olasz­ország és Belgium kötöttek Zanzibárral kereske­delmi és hajózási szerződést. Mindazonáltal, hogy a monarchia tengeri hajózása érdekében már régebben szintén consulá­tust állított volt fel Zanzibárban, az oda irányult kereskedelmi forgalmunk mégis sokkal jelenték­telenebb volt, mintsem hogy a szultán kormányá­nak 1876-ban tett ajánlata kereskedelmi egyez­mény kötése iránt, elfogadhatónak látszott volna. Az utóbbi időben azonban a zanzibári osztrák­magyar consuli állás megürülvén, a szultán az újonnan kinevezett consul részére a mtíködhetésé­hez és állásának kiváltságához nélkülözhetlen „exequatur" megadását a monarchia és Zanzibár közötti kereskedelmi szerződés megkötésétől tette függővé. Figyelembe véve ezen körülményt, ilyen egyezmény megkötése nem volt többé elodázható, de másrészről az utóbbi években a Zanzibárral való, bár még mindig csekély mérvű, de fejlődés­képes kereskedelmi összeköttetéseink azt szintén czélirányosnak tüntették fel. Ezen indokok alapján köttetett meg a jelen törvényjavaslatban foglalt 1887. évi augusztus hó 1 l-iki kereskedelmi és hajózási egyezmény, mely kölcsönösen a legnagyobb kedvezésben való bánás­módot biztosítja és jogot ad a szerződő feleknek, hogy a másik fél államába consulokat kinevez­hessenek. Az előadottaknál fogva kérem a t. házat, méltóztassék ezen egyezményt a közgazdasági bizottság szövegezése szerint ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. háztól, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvény­javaslatot általánosságban a közgazdasági bizott­ság szövegezése szerint a részletes tárgyalás alapjaid elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Közetkezik a részletes tárgyalás. Szathmáry György jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat czímét, bevezetését az I— V. czikket, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnöki E szerint a törvényjavaslat részletei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom