Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-63 - 1887-64 - 1887-65 - 1887-66 - 1887-67 - 1887-68 - 1887-69 - 1887-70 - 1887-71 - 1887-72

10 Ti, trszAgos ülés február 29*én, nerdáa. 1S88. nap elmondottam, nem nevezte ugyan meg, hogy az ő felfogása szerint mely tényezővel szemben mondottam volna én felvetendőnek a cabinetkérdést, de nagyon világosan megjelölte azt a tényezőt, midőn egy netalán bekövetkezhető eshetőséggel szemben az én monarchicus érzelmeimre hivatkozott. Igen helyesen hivatkozott azokra s én ezen hivatkozás kiigazítására és a ministerelnök urnak még teljesebb megnyugtatására hozzátehetem azt, hogy oly feltevés, mintha azon a helyen, a melyre a t. ministerelnök ur czélzott, Magyarország közjogának megóvása végett a cabinetkérdés felvetésére szükség volna, tőlem messze állott. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Nagyon jól tudom, ép ugy, mint a ministerelnök ur, hogy erre ma nincs szükség; adja Isten, remélem én is, soha ne legyen szükség. (Tetszés a baloldalon.) De tudja azt is a ministerelnök ur és tudja az egész ház, hogy az ily természetű kérdések elintézésére, mint a minő ma napirenden van, monarchiánk szervezete, Magyarországnak most érvényben levő közjoga szerint más hivatalos tényezők is gyakorolnak befolyást (Igaz! Ugy van! balfelől) és ezen más hivatalos tényezőknél — ámbár én azt a jelen esetben azokról sem tettem fel — lehetnek igenis oly felfogások, melyek a magyar közjoggal ellenkeznek s ezen felfogások érvényesülésével szemben igenis elvárom mindenkor, hogy Magyarország ministerelnöke, Magyarország közjogának teljes megóvására, ott azokkal szemben, nem pedig itt a házban Magyarország közjogának megsértésével felvesse a cabinetkérdést. (Tetszés balfelöl.) Ez volt szavaimnak értelme, ezt a ministerelnök ur által tett igen érthető czélzásokkal szemben helyreigazítani szükségesnek tartottam, (Élénk helyeslés balfelől. Zaj.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) Mégis ugy látszik, hogy a közjogi viták meglehetősen kényes természetűek, mert ime én ma egy közjogi új elvet tanultam, azt, hogy a cabinetkérdést fel lehet vetni mással szemben is, mint a koronával, vagy a törvényhozással szemben. Ezt eddig még nem tudtam, (Élénk tetszés a jobboldalon és a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Szederkényi képviselő ur szavai helyreigazítása czímén kér szót. Szederkényi Nándor: T. ház! Szavaim helyreigazítása czímén kérek szót. (Halljuk!) Az igen t. ministerelnök ur az ő idézéseit illető ezáfolataimra ujabb idézéseket tett a törvényekből, melyeket az idő rövidsége miatt természetesen át nem nézhetvén, arra jogom sincs reflectálni. Csupán annak kijelentésére szorítkozom, hogy én idéztem szórói-szóra a t. ministerelnök ur szavait és ezekre vonatkozólag idéztem az illető törvények kifejezéseit. A t. ministerelnök ur azzal magyarázza az én szavaimat, hogy az Amerikával 1871-ben kötött szerződés első czikkéből csak az első sort olvasta fel. Én pedig nemcsak az első sort olvastam, hanem az első ezikket egész végig, melynek utolsó szavait felolvasom, hogy azzal az én állításomat és magyarázatomat igazoljam. Az utolsó szavak ezek: „Az egyesült államok polgárai — azon amerikai polgárokról van itt tudniillik szó, a kik az osztrák-magyar monarchiában 5 évig laknak — osztrák, illetőleg magyar állampolgároknak fognak tekintetni és ennek megfelelő bánásmódban részesíttetni." Engedelmet kérek, ha valaki csak az első sort olvassa, a mely még magyarázatot igényel a későbbi sorokból, akkor lehet igaza a ministerelnök urnak. (Ugy van!) De kérem azokat, kik érdeklődnek, olvassák végig ezen ezikket és meg fogják látni, kinek van igaza. (Helyeslés a szélső baloldalon.) SchwarCZ Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Nagy mozgás a szélső baloldalon.) Őszinte érdeklődéssel hallgattam végig azon ékes beszédeket, melyeket at. ház túlsó oldaláról lelkes szónokok menesztettek (Derültség a szélső baloldalon) a beadott határozati javaslat védelmére. Őszinte elismeréssel adózom azon hazafias buzgalom iránt is, melylyel vindicálni igyekeztek közjogunk követelményeit szemben a Romániával kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslattal. Ámde ne méltóztassanak a t. képviselő urak hinni, hogy érveléseik és conclusióik oly prestige-e alatt állunk a ház ezen oldalán, hogy azokra nem is volnánk képesek megfelelni. Hja, a közjog, nagyon kényes dolog, a mint a mélyen t. ministerelnök ur épen most mondta meglehetős csípős éllel. (Derültség a szélső baloldalon.) Azon szónoklatok közül, melyeket tegnap nekem is volt szerencsém végig hallgatni, kétségkívül igen érdekes, tartalmas és ékesszóló Győrffy Gyula t. képviselő ur szónoklata, (ügy van! balfelől.) Annyival inkább tartalmas és igényt formálhat az ő szónoklata, hogy figyelemben részesüljön a ház ezen oldaláról, miután ép azon részén lakik Erdélynek, a hol leginkább lehet tanulmányozni azon kóros állapotokat, melyek orvoslására nemzetközi szerződés köttetik. Elismerem lelkesedésteljes buzgalmát, tiszta ügyszeretetét a magyar közjog irányában: de bocsásson meg t. képviselőtársam, a mi a terminológiát illeti, erre nézve már maga is hibába esik. Tökéletesert igaza van s ezt maga a t. ministerelnök ur is bevallotta ; mindnyájan valljuk, hogy incorrect közjogi kifejezések fordulnak elő a sérelmes javaslatban, azonban méltóztassék megengedni, azon modor, értve tudniillik a methodicát és a terminológiát, a melylyel közjogi kérdésekről lelkesedésteljes szónoklatokban szólni méltóztatott, még sem lehet alkalmas arra, hogy a közjogi él iránti gya-