Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-63 - 1887-64 - 1887-65 - 1887-66 - 1887-67 - 1887-68 - 1887-69 - 1887-70 - 1887-71 - 1887-72

8 72. országos ülés február 29-én, szerdán. 18SS. ezt szándékozom tenni, nem kívánván tovább halasztani ezt azok folytán, miket a most épen beszédét bevégzett képviselő ur felhozott. Mindenekelőtt a tegnapiakra térve, meg kell jegyeznem azt, hogy én az általam felsorolt hibás, nem teljesen correct elnevezéseket a múltból nem mint praecedenseket hoztam fel arra vonatkozólag, hogy azokat követni lehet, sőt egyenesen kimondtam, hogy ezt nem azért teszem. Mert azt tartom, hogy az ilyeneket kerülni kell, hanem felhoztam bizonyítékául annak, hogy ezekből veszély sohasem háramlott a magyar közjogra és igy abból, ha a mostani szerződésben egy-két incorrect kifejezés van, hasonlólag nem háromolhat veszély; és kár azt ugy odaállítani, mintha a magyar közjogra veszélyes lehetne. Ezt mondtam és nem egyebet. A másik az, hogy soha, egész beszédem alatt azt, hogy alkotmány vagy közjogi sérelem foglaltatnék benne, nem mondtam, hanem csakis incorrect kifejezésekről beszéltem és egyebet nem isismerek el;mert ily kifejezésekegy nemzetközi szerződésben a magyar közjognak sérelmét sohasem képezték, nem is fogják képezni. Ezeket helyreigazítani kötelességemnek tartom. (Helyeslés a jobboldalon.) Az előttem szólt t. képviselő ur — azon kezdem, a mivel ő beszédét bevégezte — az 1874-iki vaguti egyezményre hivatkozott. Soha kétségbe nem vontam és nem is vonta senki, hogy oly kérdésekben, melyek a monarchiának kizárólag egyik államát illetik, a külügyministerium közbejöttével azon állam köthet és iktathat törvénybe szerződést a nélkül, hogy a monarchia másik állama is a szerződést beiktatná, vagy ennek megkötésében részt venne. Ez természetesen történhetik minden vasúti összeköttetésnél, de azt nem fogja tagadni senki, hogy ha szintén geographiai határ is az, a mi az egész magyar-osztrák monarchiát egy másik államtól elválasztja — mint tegnap ki is fejtettem — a területre befolyással biró kérdésektől azt, hogy azok érdekeljék a monarchia mindkét felét, megtagadni nem lehet. (Helyeslés.) Ez — gondolom —- tisztán igy áll és épen ezért az összehasonlítást ezen szerződés és a másik közt ez irányban fentarthatónak nem vélem. (Helyeslés jobbfelöl,) Továbbá meg kívánom jegyezni, hogy én a beiktatott törvényczikkből idéztem és a mit abból idéztem, az határozottan ugy áll. Sajnálom, hogy a törvénykönyv nincs most a kezemben; a képviselő ur idézte a törvényjavaslatot, én idéztem a törvényt. De ezekre talán lesz alkalmam, ha majd a törvényt megnézem, visszatérni. Azonban a t. képviselő ur egyéb idézeteim valódiságát is szíves volt kétségbe vonni. Azon törvénykönyvet megszerezvén lesz szerencsém igazolni, hogy igenis tökéletesen helyesen idéztem. Itt van az 1871 .XXXVI. törvényezikk, melynek 11. czikke ezzel kezdődik: „Mindegyik nemzet kereskedőhajói" van pedig szó az osztrák-magyar monarchiáról és Amerikáról. Tehát ez az, a mit mondottam, hogy nemzet nemzettel áll szemben itt és amott. Ez az egyik. A 12. czikkben meg ez vau: „A magas szerződő felek megegyeznek arra nézve, hogy oly tengerészekre vagy a hajó legénységéhez tartozó oly más személyekre, kik azon országnak polgárai, melyben a szökés történik, a jelen czikk határozatai nem alkalmaztatnak." Itt is köti a szerződés az osztrák-magyar monarchiát és Amerikát. Tehát helyesen idéztem. A 14. czikk pedig igy szól: „Ha valamelyik szerződő állam kormányának vagy alattvalójának tulajdonához tartozó hajó a másik fél partjain hajótörést szenved." Itt ismét szemben áll a monarchia és Amerika. És ugyancsak: „Hogy ha az osztrák-magyar partokon hajótörést szenvedett vagy megfeneklett amerikai hajó"; tehát egységes „osztrák-magyar" part, nem „osztrák" vagy „magyar" part, épen ugy, a mint tegnap elmondottam. (Zaj. Ellenmondás a szélső baloldalon.) Ugyancsak ebben fordul elő azon kifejezés is, hogy: „Mindkét országban". És itt, ismétlem, szó van a monarchiának Amerikával kötött szerződéséről. Én tehát nem tudom, hogy a t. képviselő ur honnan vette azt, hogy én ezeket helytelenül idéztem. Mert ime most a törvény szavait olvastam fel — a törvénykönyv itt van a kezemben. Az 1871 : XLIII. törvényezikk első czikkében ismét előfordul — ez volt az egyik idézetem — „az osztrák-magyar monarchia polgárai." Tehát ezt is helyesen idéztem, mint olyat, a mely a törvényben benne van és a mely helytelen, incorrect kifejezés ugyan, de veszélyt az országra nem hozott. (Igaz! Ugy van! a jobbóldalon. Zaj és ellenmondások a bal- és a szélső baloldalon.) A mi pedig a posta-szerződést illeti, a mely Oroszországgal köttetett, a képviselő ur nagyon hangsúlyozta, hogy ebben az van mondva, hogy „Magyarország" postaigazgatósága. Az 1874. törvény nincs a kezemnél, de igen jól tudom, hogy az osztrák-magyar monarchia postaigazgatóságáról van szó, mintha egy volna. Igen jól tudom, több czikkben van ugy, hogy: „a magyar-osztrák monarchia postaigazgatóságai és Oroszország postaigazgatóságai". Ha csak ez volna, akkor az még helyet adna azon interpretatiónak, hogy én nem a valóságnak megfel előleg idéztem. De a 22, czikkben ez áll: „a monarchia postaigazgatóságai és Oroszország postaigazgatóságai". Itt már azon distinctio, hogy egyik felől több és másik felől csak egy, nincs megtéve, hanem egészen egyformán van azon eszme kifejezve és ez nem involválja azt, hogy a magyar-osztrák monarchiának egységes postaigazgatósága volna.