Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-80
80. országos ülés márezius 14 én, szerdán. 1&S8. 137 131. szám alatti jelentése a képviselőház 1888-ik «vi márezius havi költségvetéséről. Josipovich Géza jegyző (olvassa a jelentést és a költségvetési előirányzatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa akimutatást a képviselőház pénztárának 1888. évi február havi kiadásáról). Elnök: Tudomásul vétetik. Az elfogadott költségvetési összeg folyóvá tételével a ház elnöksége megbizatik. Kérem a t. házat, hogy a jegyzőkönyv ezen pontját hitelesíteni méltóztassék. Szathmáry György jegyző (olvassa a jegyzőkönyv erre vonatkozó pontját). Elnök: A jegyzőkönyvnekezen'pontját hitelesítettnek jelentein ki. Következik az igazságügyi és pénzügyi bizottság 130. számú jelentése „abudapesti királyi ítélő táblánál alkalmazandó kisegítő birákról £í szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, hogy a t. ház méltóztatik a jelentéseket felolvasottaknak tekinteni s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti az igaztságügyi bizottság előadóját. (Halljuk!) Kricsfalussy Vilmos, az igazságügyi Mzottság előadója: T. ház! A tárgyalásra bocsátott törvényjavaslat czélja segíteni azon a bajon, mely az utóbbi években a budapesti királyi ítélő táblánál felmerült, tudni illik elhárítani azon ügytorlódást, mely a hátralékok felszaporodásából keletkezett. E javaslat lényegében meghatalmazást tartalmaz az igazságügymiuister részére az iránt, hogy az első folyamodása királyi törvényszékek bíráinak sorából kisegítő birákul hívjon meg annyit, a mennyi szükséges a hátralékok feldolgozására. Ha, t. ház, vizsgáljuk azon okokat, melyek ezen baj forrását képezik, egy örvendetes jelenséget kell látnunk abban, hogy az első folyamodása törvényszékeknél s egyáltalában az első folyamodása bíróságoknál fokozottabb tevékenység uralkodik egy idő óta, a mi egyik kutforrását képezi annak, hogy sokkal nagyobb számban kerülnek fölebbvitel alá jött ügyek a királyi táblára, mint azelőtt. De lényegesbefolyással volt erre az administrativ intézkedéseken kivül az is, hogy a múlt évben két törvény alkottatott, melyeknek hatása [már is észlelhető, Az egyik az, hogy a telekkönyvi ügyek ellátását a királyi törvényszékeknél egyes birák teljesítik, a mi igen természetesen lehetővé teszi a gyorsabb és fokozottabb munkásságot. A másik ok a törvén) hozásnak amaz intézkedésében keresendő, hogy a szünidő az első folyamodása bíróságoknál eltöröltetett; és visszaállíttatott a hat heti szabadságolási rendszer, a mi ismét eredKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. IV. KÖTET. ményezi azt, hogy szünidő alatt is nagyobb tevékenységet, fokozottabb munkásságot észlelünk az első bíróságoknál. T. ház! A baj kétségkívül megvan és nem ma történik ez iránt a házban először felszólalás; hanem országszerte hangoztatják azt. Nem szenved kétséget, hogy ezen bajon okvetlenül segíteni kell. Szemben azon ténynyel, hogy igazságügyi alkotásaink még kiépítve nincsenek s a reformoknak meglehetős hosszú sora áll előttünk: igen közel fekszik a gondolat, hogy ha az orvoslás iránt gondoskodni akarunk, ez akként történjék, hogy igazságügyi alkotásaink teljesen kiépíttessenek ; jelesül, hogy minél előbb megalkottassék a bűnvádi eljárásról szóló törvény, az igazságügyi szervezet, a királyi táblák decentralisatiójával betetőztessék és különösen a polgári perjog alapítva a közvetlenség és szóbeliség elveire megalkottassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Hanem bármily általános az óhajtás s azt hiszem, nem csalódom, hogy meg van a remény arra nézve, miszerint ezen feladatokon nemsokára keresztül esünk, mindazáltal kétségtelen az, hogy szemben azon fontossággal, melylyel ezen alkotások bírnak, elsietett, felületes munkát senki sem óhajt s addig is, mig ezen alkotásokat keresztül lehetne vinni, okvetlenül szükséges segíteni az említett bajon, legyen az akár múló baj, akár tartósabb természetű. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezért viseli a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat magán az ideiglenesség jellegét és nem kivan nagyobb igénynyel lépni fel, mint hogy ezen feltehetőlegmúló baj elhárításáról gondoskodjék. Az 1890-ik év végéig kér az igazságügyi kormány felhatalmazást arra, hogy ezen törvényjavaslat alapján a létező bajon segíthessen. E javaslat nem járatlan utón lép fel. Előző eset van már reá az 1881-iki évből, midőn az 1880 : LXIV. törvényczikk alapján már hasonnemü s csaknem megfelelő intézkedés által az akkor felmerült bajokon segítettünk, Ennélfogva annál nagyobb megnyugvással bocsátkozhatunk ezen törvényjavaslat tárgyalásába, mert immár gyakorlati eredmények állanak előttünk, melyek megvilágítják, hogy az akkoriban felmerült aggodalmak, melyek közül leginkább az domborodott ki, hogy az elsőfolyamodású bíróságoknál ügytorlódás állhat be, alaposoknak be nem bizonyultak. Ily körölmények között, t. ház, ha meggondoljuk azokat a lehetőségeket, a melyek által más alakban is lehetne a felmerült baj okon segíteni, csak a következő három eset áll előttünk. (Halljuk! Halljuk!) Vagy korlátozni a felsbbvitelt, vagy a felsőbb bíróságoknál a tanácstagok számát akként korlátozni, hogy kisebb számú tanácstagok ítéljenek, vagy pedig állandóan szaporítani a rendes ítélő birák számát. 18