Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.
Ülésnapok - 1887-79
7j>. orsíágos fllée mArczins. 12-én, nétffin. 188$. 133 iorendi házhoz fognak alkotmányos tárgyalás végett átküldetni. Ministerelnök ur kivan szólni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Csak azt kívánom bejelenteni, hogy a legközelebbi ülésben válaszolni szándékozom Szendrey Gerzson t. képviselő urinterpellatiójára, ha itt lesz, annál inkább, de ha nem lesz is itt, válaszolni óhajtok, élve a házszabályok adta joggal, mert egy ily kétmilliós kérdést sokáig a levegőben nem szeretek tartan 1 '. (Derültség.) Gr. Széchényi Pál, föidmivelés- iparés kereskedelemi minister: A t. ház engedelmével én is bejelentem, hogy a legközelebbi ülésben válaszolni kívánok Fény vessyFerencz ésJusthGyula t. képviselő urak hozzám intézett interpellatióira. Elnök: Még hátra van Csatár képviselő ur ínterp el latiója, azonban ennek megtétele előtt czélszeríí lesz, ha a t. háza napirend iránt méltóztatik határozni. Azt hiszem, legczélszerűbb lesz, ha a ház holnap ülést nem tart. (Helyeslés.) A holnapután 10 órakor tartandó ülés első tárgya lenne a gazdasági bizottság jelentése a ház költségvetéséről; ezután a pénzügyi és igazságügyi bizottságok jelentése a budapesti kir. ítélő-táblánál alkalmazandó kisegítő-birákra vonatkozólag. Végre ugyanazon ülésen fogna a t, ministerelnök ur felelni Szendrey Gerzson, a kereskedelmi minister ur pedig Fenyvessy Ferencz és Justh Gyula képviselő urak interpellatióira. (Helyeslés.) Ha a t. ház ezt elfogadni méltóztatik, határozatilagkijelentem. Méltóztassanak most Csatár Zsigmond képviselő ur interpellatiójät meghallgatni. Csatár Zsigmond: Nem magaméit, hanem azon közjogi törvénynek megsértése miatt terjesztem elő interpellatiómat, a mely legközelebb Békés-Gyulán közigazgatási közegek részérő! elkövettetett. Nem az egyénről, hanem a képviselőről van szó, mert én egyénileg az insultusoknak idáig egy nagy tömegével találkoztam a közpályán és bizonyára azért nem tudnék feljajdulni, de mert esetleg képviselő is vagyok és velem szemben addig, mig képviselő vagyok, minden közigazgatási közeg tiszteletteljes állást elfoglalni törvény által kötelezve van. Nagyon természetes, hogy minden olyan tényt, mely a képviselői immunitás megsértésére irányul, a t. ház elé hozni legszentebb kötelességem. Ismételem, nem magamért, hanem a képviselői tekintélyért. A választási törvány világosan mondja, hogy ha valaki képviselőjelölt, elég, hogy 24 órával előbb bejelentse a közigazgatási közegnek, hogy ő beszédet fog tartani és tőle a beszéd tartásának e jogát semmi néven nevezendő közigazgatási közeg el nem vonhatja. Mert ez áll a jelöltre, mennyivel inkább kell állani a megválasztott képviselőre, hogy szólásszabadságában ne korlátoztassék; azonban most legközelebb megtörtént Békés-Gyulán — hogy 28 napi halogatás után beadatott ellenem a kérvény és a párt végrehajtó bizottsága azt követelte, hogy Békés-Gyulán megjelenjek. Mégis jelentem és csupán udvariassági tényből a polgármesternek tudomására hoztam, hogy következő nap választóközönségem előtt beszédet fogok tartani. Erre kaptam egy rendeletet, melyben nekem, BékésGyula város képviselőjének a beszédtartás megtiltatott. Később ezen intézkedés azzal lett indokolva, hogy ellenjelöltem édes atyja, Jancsovics Pál, az alispán parancsolta meg, hogy a gyűléstartás megtagadtassék. Az alispánhoz felebbeztem, de ő megtoldotta a levegőből kapott valótlan indokok sorozatával hozott határozatát s ugyancsak eltiltotta a beszédtartást. — -gen, de már akkor mintegy tiz-tizenkét ezer lélekből álló nagy közönség együtt volt, a hármat elütötte az óra és én megjelentem a beszéd megtartására. Már várt a városi rendőrkapitány s azt mondta, hogy a törvény nevében azt, hogy mint képviselő beszédemet Békés-Gyula közönségéhezmegtarthassam, betiltja s magát a gyűlést törvénytelennek nyilvánította. Erre azt mondottam, hogy vagyonommal és személyemmel a felelősséget, mint Békés-Gyula képviselője elfogadom, a gyűlést megtartom és beszédemet elmondom. Ezzel a rendőrkapitány eltávozott és én beszédemet megtartottam és a nagy tömeg példás rendben hazament kiki a maga lakhelyére. Mindazonáltal, hogy interpellatiómat beterjesztem, ezt ne méltóztassék annak venni, hogy én talán a magam egyéniségére vonatkozólag valami véghetetlen megtámadott helyzetben lennék, noha a polgármester és alispán ellenem fenyítő feljelentést intézett a fenyítő törvényszékhez. Én attól nem félek, hanem teszem azért, hogy a képviselő jövőre választókerületében holmi közigazgatási — kortes — insultusoktól megóvassék. Mert a múltban sohasem tapasztaltam, hogy Csonjrrád város közönségénél, midőn mint képviselő beszéltem, annak megtartását jelenteni kellett volna, vagy hogy azt előre bejelenteni kellett volna, hogy tulajdonképen miről akarok beszélni, hiszen ez az immunitás halála lenne. Ilyesmi idáig ministeri rendeletekben megírva tudtommal nincsen, törvény pedig erről egyáltalán nem intézkedik, de nem is intézkedhetik. Ennélfogva a békés-gyulai polgármester és alispán intézkedését a képviselői immunitásba ütközőnek találom és a mélyen t. belügyminister úrhoz a következő interpellatiót bátorkodóm mély tisztelettel intézni (olvassa): „Interpellatio a közigazgatási hatáságoknak az országgyűlési képviselő szólásszabadsága elleni jogellenes rendeletei megszüntetése iránt.
