Képviselőházi napló, 1887. IV. kötet • 1888. február 13–május 5.

Ülésnapok - 1887-79

79, országos ttlés márezlus 12-én, liétfön. 1SS8. JJ3 tékek és adóbehajtási költségtérítmény czímén várt bevételnek visszamaradása csökkentette az egyenes adók együttes jövedelmét. Már pedig az utóbb említett czímek jövedelmének visszamaradása kedvező jelenséget képez államháztartásunkban, mert annak bironyítékául szolgál, hogy az állampolgárok adótartozásaik lerovásában nagyobb pontossággal járnak el. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A fogyasztási adók csoportjában a szeszadónál fordult elő egy igen jelentékeny 1.351,000 forintot tevő hátramaradás. A fogyasztási adók egyéb czímei azonban örvendetes fejlődésről tanúskodnak; a mennyiben a zárszámadási eredmények az előirányzott bevételeket tetemesen meghaladják és együttes eredményükben a fentemlített kevesebb bevételt nemcsak ellensúlyozzák, hanem még azon felül közel 2 millió frt többletet mutatnak fel. A pénzügyministerium más czímeinél is találkozunk hátramaradással, így, hogy egyebeket ne említsek, a jogilletékek 209,000 írttal, a dohány, lottó és sójövedék együtt 856,000 írttal, az államjószágok pedig 197,000 írttal maradtak az előirányzat alatt. De a pénzügyministerium mérlegének kedvezőtlen alakulására legnagyobb befolyást az állam magánjogi természetű vállalatainak nem kielégítő üzleteredményei gyakoroltak. As állami vasutak, a fémbányászat, a kohászat és a vasművek együtt véve 47* millió frt hátramaradást mutatnak fel. A közmunka- és közlekedési tárcza rendes kezelésénél 2.208,000 frt tiszta hátramaradás állott elő. Ebből azonban csak a postánál mutatkozó 298,000 frt hátramaradás bir jelentőséggel. Míg az állami vasutaknál, a gépgyárnál és a diósgyőri vas- és aczélgyárnál fölmerült 2 millió forintot meghaladó hátramaradás abban a körülményben találja magyarázatát, hogy ezen üzletek tiszta jövedelmei az 1886. évi költségvetésben a pénzügyi tárczánál fordulnak elő; ellenben a közmunka és közlekedési tárczánál csak az említett üzletek kiadásainak fedezésére szükséges összegek lettek bevételképen előirányozva. Ennélfogva ezen kevesebb bevételek az említett vállalatoknál elért üzleti megtakarítások kifolyását képezik. (Helyeslés jobbfelől.) A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumnál felmerült 473,000 frt tiszta kevesebb bevétel főképen a selyemtenyésztés és a ménesbirtok-gazdaságok által okoztatott. A selyemtenyésztés czímén előirányzott bevétel átfutó természetű lévén, a mutatkozó hátramaradás a kiadásoknál előállott hasonösszegű megtakarítás által ellensúlyozva van. A ménesgazdaságok kisebb jövedelme pedig a mezőgazdasági termények árának nagymérvű hanyatlásában találja magyarázatát. Áttérve az átmeneti kezelésre, az előirányKÉPVH. NAPLÓ 1887 — 92. IV. KÖTET. zattal szemben mutatkozó 3.902,000 nettó kevesebb bevétel kizárólag az állami jószágok eladásából várt jövedelem visszamaradása által okoztatott. A felhozott számadatok igazolják azt, hogy államháztartásunk jövedelmeinek nagyfokú hátramaradása főképen az államjavak eladásából és az üzemeknél előirányzott bevételek elmaradása folytán keletkezett. Egyedül az állami javak czímén előirányzott bevételnél 5.122,000 frt hátramaradás állott elő, az üzemek együttes jövedelmének hátramaradása pedig még ezt az összeget is jóval meghaladja. Ellenben azok a jövedelmek, melyek az állampolgárok szolgáltatásaiból erednek — értve alatta nemcsak az egyenes és fogyasztási adókat, hanem az illetékeket és egyéb jövedékeket is — nem mutatnak fel visszaesést; sőt ellenkezőleg ugy az adók pontosabb beszolgáltatása, mint némely adónemek bővebb jövedelmezősége, különösen pedig a fogyasztási adók hozamának nagymérvű emelkedése által a fejlődésnek és nagyobb jövedelemképességnek számos jelét mutatják fel. Azért a jövedelmek visszamaradásának pénzügyi helyzetünk jövő alakulása szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítani nem lehet; még pedig annál kevésbé, mert azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy mily kedvezőtlen gazdasági, kereskedelmi és forgalmi viszonyok behatása alatt állott az ország az 1886. év folyamán. Nem szabad továbbá figyelmen kivid hagyni azt sem, hogy az üzemeknél —• hol a visszamaradás chronicussá kezdett válni — a kormány megtette a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy azok a jövőben pénzügyi tekintetben is lehetőleg előnyösen használtassanak ki s ez által államháztartásunk egyik égető baja orvosoltassék. (Helyeslés.) Visszaélnék a t. ház türelmével, (Halljuk! Halljuk!) ha a bevételek további részletezésébe bocsátkoznám, azért legyen szabad áttérnem a zárszámadás kiadási tételeinek ismertetésére. Itt első sorban meg kell említenem azt, hogy az összesen 2.882,000 frtot tevő tiszta túlkiadásból 1.523,000 frt a rendes kezelésre esik. Államháztartásunk rendes kezelésénél összesen ugyan 8.642,000 frt túlkiadás fordult elő, de ezzel szemben más czímeknél 7.118,000 frt megtakarítás mutatkozik. A költségvetés egyes fejezeteit tekintve jelentékenyebb túlkadások fordultak elő: a közösügy i kiadásoknál 2.331,000frt, a nyugdíjaknál 384,000 frt, az állami adósságoknál 1.031,000 frt, a garantirozott vasutaknak adott előlegeknél 424,000 forint, a belügyi tárczánál 214,000 frt, a vallás- és közoktatásügyi tárczánál 365,000 frt, az igazság15