Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.
Ülésnapok - 1887-57
m 57. orsíägos ülés február 6-án, hétfőn. 188Í. tételek közül méltóztatnak talán emlékezni, hogy ez a dolog a múlt évben a költségvetés tárgyalása alkalmával rendeztetett, még pedig akkép, hogy az állam kijelentette, hogy a rizstermelést többé saját kezében és saját kezelése alatt nem fogja tartani, hanem átengedi magánkezelésbe és ennek következtében egy bérleti szerződés köttetett s az egész puszta-péklai telep átengedtetett a bérlőnek. A 4500 írt kiadás egy része tehát befektetés, más része az igazgató fizetése gyanánt állíttatik a költségvetésbe kiadás gyanánt; de ugyanez az összeg a bevételek közt is szerepel, mint haszonbér-jövedelem, tehát a 4500 frt csak átfutó tétel. Miután már a múlt évben a képviselőház a ministeri umnak említett szándékát helyeselte, nem tartanám czélszerűnek, ha most, miután a bérlet megköttetett, a képviselőház ismét ellenkezőleg határozna. Ennek folytán kérem a t. házat, méltóztassék a Petrich Ferencz képviselő ur indítványát el nem fogadni, hanem a költségvetési tételt ugy a mint van, magáévá tenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Láng Lajos előadó: T. ház! Azok alapján a miket imént az államtitkár ur elmondott s azok alapján, miket ugy a bevezető, mint az általános vitánál zárbeszédemben mondani szerencsém volt, kérem a t. házat, méltóztassék a Petrich képviselő ur által benyújtót határozati javaslatot mellőzni s a tételt ugy, a mint be van állítva 350,721 írtban elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Az által aztán, hogy a tétel ugy a mint van, elfogadtatik, egyszersmint el lesznek intézve azon kérvények, melyek a t. házhoz a borászat czímére vonatkozólag a pécsi kereskedők, továbbá a soproni és budapesti kereskedelmi kamarák által beadattak. Újból kérem a t. házat, méltóztassék a tételt elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : T. ház! A kérdés a következő lesz : Megszavazza-e a t. ház a 350,721 frtot Petrich Ferencz képviselő ur határozati javaslatának mellőzésével, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik az összeget megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta s ezzel Petrich határozati javaslata valamint azon kérvények, melyek a mintapincze ellen beadattak elestek. JosipOVich Géza jegyző (olvassa): Bevétel 156,200 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Selyemtenyésztés emelése. Rendes kiadások: XVIII. fejezet. 4. ezím. Rendes bevételek. VII. fejezet. 3. czím. Kiadás: 871,000 frt. Néppel Ferenez: T. képviselő ház! (Halljuk!) A selyem tenyésztés emelésére előirányzott 15,000 frt már évek óta egy állandó tételt képez költségvetésünkben s az többnyire behatóbb vita nélkül szokott megszavaztatni, inert a selyem tenyésztés meghonosításának és kiterjesztésének ezélszerűsége hazánkban egy általános meggyőződés, sőt egy igen régi törekvés. Ezelőtt pár nappal az általános vita alkalmával, nem ugyan a tétel maga lett megtámadva, de Petrich képviselő ur kifogásolta, hogy a selyem tenyésztés ügye továbbra is állami kezelés alatt maradjon. Én részemről e nézetet nem osztom, azt ma még egy igen veszélyes kísérletnek tartanám, sőt ellenkezőleg a mostani kezelés helyességéről meg vagyok győződve és az évi jelentésből örömmel látom a nagy mérvű, sőt mondhatnám, rohamos haladást. A képviselő ur által felhozott főérv az, hogy a selyem tenyésztésre nagy összegek költetnek el, több mint a mi tulaj donképen költségvetéseinkben előtüntetve van. Miután a kiadott évi jelentés egyszersmind a felügyelőség 7 évi — az az fennállása óta — zárszáraadásainak összegezését is tartalmazza, mindenki meggyőződést szerezhet abból az iránt, hogy mily összegek lettek felhasználva. Nevezetesen 7 év alatt az állam által nyújtott előlegek összege 1.411,000 frt, beruházósokra 185,000, az az összesen 1.596,000 frt. Ebből viszszatérítetett az államnak 1.210,000 frt. leltári vagyon értéke 318,000 frt, összesen 1.528,000 frt: tehát a különbözlet a mi felhasználtatott s az államnak vissza nem térült: 68,000 frt. Miután pedig azon összeg, mely 7 év alatt a selyem tenyésztés emelésére visszatérítési kötelezettség nélkül megszavaztatott 73,000 frtot tesz: a végeredmény nem az, hogy több költetett volna el, de sőt ellenkezőleg, a selyemipar által több terítetett vissza az államkincstárnak, mint a mire az tulajdonképen a törvény értelmében kötelezve lett volna. (Helyeslés jobbfelöl.) Némileg igaza van azonban Petrich képviselő urnak, midőn kamatveszteségekről szólt; csakhogy a számításban méltóztatott tévedni, a mint azt már az államtitkár ur is kimutatta, hogy itt egy egész évi 5 0 / 0 kamat veszteséget szániíteni nem lehet. Nem pedig azért, mert nem az év elején, nem az egész összeg egyszerre, hanem successive és kissebb részletekben vétetik igénybe s az az államkincstárba hasonlóan kissebb összegekben folyton visszatérül: tehát itt nem az egész összegről s nem az egész évi kamatról lehet szó, hanem — hogy ugy mondjam — egy conto currens üzletről, melynél a kamat veszteség legfeljebb 2%-re tehető. Abban igazat adok, hogy ezen kamatveszteséget — üzleti szempontból véve a dolgot — tulajdonképen a selyemiparnak kellene viselni: de akkor, midőn egy ipar megteremtéséről van szó, nem lehet attól rögtön a kamatozást megkövetelni, noha már az eddigi kezelési idő alatt 111,126 frt tiszta jövedelmet mutat fel s ma már azt hiszem, legalább is évi 25,000 frtra lehet számítani ; éi
