Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-56

56. flrsíígos ülés február 4-éu, szombaton. 1888. 49 határozati javaslata a következő : „Vonatkozással a házszabályok 195. §-ára, a ház által előbb hozott határozat kapcsán a kérvények kiadatnak a pénzügyi bizottságnak. Elnöki Vonatkozással a házszabályok 195. §-ára, a ház által előbb hozott határozat kapcsán e kérvények kiadatnak a pénzügyi bizottságnak. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Komárom megye közönsége az esztergomi kerületi borászati vándortanítói állomásnak továbbra való fentartása iránt. Gajári Ödön előadó: Vonatkozással a házszabályok 195. §-ára, a ház által előbb hozott határozat kapcsán kiadatik a. földmivelés-, iparés kereskedelemügyi ministernek. Elnök: Vonatkozással a házszabályok 195. §-ára a ház által előbb hozott határozat kapcsán kiadatik a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi ministernek. J0SipoViCh Géza jegyző (olvassa) : Heves megye közönsége felirat-'., a választott közigazgatási bizottsági tagok jogain ejtett sérelem orvoslása iránt. Gajári Ödön előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Maga az ügy, a melyből e felirat tárgya merítve van, egy minden irányban bevégzett és az illetékes közegek által teljesen és jogérvényesen felülbírált adniinistrativ intézkedést képez. Mint ilyen, ennélfogva önmagában véve alig volna olybá tekinthető, a mi a t. háznak tanácskozási tárgyul szolgálhatna. Ha ennek daczára:, ellenére az általános szabálynak, hogy a res judieata természetével biró ügyek a ház tanácskozási tárgyát nem képezhetik, mégis magát az ügyet rövid vonásaiban felemlíteni kénytelen vagyok : teszem ezt egyszerűen azért, hogy azon előre látható felszólalásokban, melyek ezen felirathoz füzetni fognak, arról ne vádoltassam, bogy valamit is elhallgattam légyen, a mi a felhozott sérelem megvilágítására szükséges, de teszem főleg azért, mert magáról a fenforogni állított sérelemről nyilatkozni a concret esetnek tüzetes ismerete nélkül egyáltalában lehetetlennek tartom. Heves vármegye közigazgatási bizottsága a gyöngyösi árvaszék ügykezelésének megvizsgálására bizottságot, küldött ki. A kiküldött bizottság eljárásáról hosszabb jelentésben számolt be, a melyben egyúttal határozati javaslatok alapjában több rendbeli intézkedést ajánlott, melyeket a kiküldött albizottság az árvaszéki ügykezelés correetsége tekintetéből szükségeseknek tartott. Azon közigazgatási bizottsági ülésen, a melyen az albizottság ezen jelentése tárgyalva lett, a megyei tiszti ügyész a bizottsági jelentésben foglalt indítványok kapcsában egyúttal indítványt terjesztett elő az iránt, hogy a gyöngyösi polgármester ellen a fegyelmi eljárás inKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. III. KÖTET. dittassék meg és rendeltessék el; miről azonban a kiküldött albizottság jelentésében nem volt szó ; a főispán, mint a közigazgatási bizottság elnöke a vita befejezése után a szavazás megejtése előtt a kérdést olykép tette fel: elfogadja-e a közigaz gatási bizottság a kiküldött albizottság jelentését és elrendeli-e az abban foglalt és javasolt intézkedéseknek megtételét ? Es egy alkalommal kijelentette, hogy az esetben, ha az albizottság jelentése elfogadtatik, a tiszti ügyész indítványa önmagában elejtettnek lesz tekintendő. Az albizottság jelentése a közigazgatási bizottság tagjai által egyhangúlag elfogadtatott. De ugyanakkor a közigazgatási bizottság azon tagjai, a kikről a feliratban névszerint szó van, a főispán előzetes kijelentése daczára szavazni kívántak egyúttal a tiszti ügyész indítványa felett is. A főispán azon kijelentéssel, hogy a kérdés feltevésének joga a közigazgatási bizottságban az ő jogköréhez tartozik: miután arról a közigazgatási bizottság ügyrendjében részletes intézkedések nem foglaltatnak, az illetők e kívánalmának helyet nem adott és az ügyet az albizottság javaslata feletti szavazásnál befejezettnek jelentette ki. Erre a közigazgatási bizottságnak a feliratban megnevezett tagjai az ülésről eltávoztak. És miután a főispáné tényében a tanácskozási szabadság megsértését látták, ez irányban a megyei közgyűlésnek, valamint a belügyministernek azonos tartalmú előterjesztést tettek. Ez szolgált indokul e feliratnak, melyben Hevesmegye közönsége a választott közigazgatási bizottsági tagok jogain ejtett sérelem orvoslását kérelmezi. Kicmelendőnek tartom még, hogy a fegyelmi eljárás a gyöngyösi polgármester ellen időközben annak kérelmére el lett rendelve és törvényszerűen lefolytatva, valamint ezen előterjesztés folytán, melyet az illetők a belügyministernektettek, azonközigazgatási bizottsági határozat a minister által jóvá lett hagyva. Kiemelendőnek tartom végül azon körülményt, hogj a hevesmegyei közigazgatási bizottság ügyrendjében a kérdés föltevése iránt positiv intézkedés nem foglaltatik. Ezek előrebocsátásából önkényt kiderül, hogy a panasz lényege, mint a felirat tendentiája is mutatja, tulajdonkép a főispáni jogkör túlterjeszkedése ellen irányul, melynek egyik jelenségét véli bemutathatni a felirat az imént előadott concret esetben. A kérvényi bizottság által ennélfogva a felirat azon állítása volt mérlegendő, vájjon a kérdés felte vési jogának a főispán által lett igénybevétele csakugyan a tanácskozási szabadságba ütköző oly cselekvényt képez-e, amelyből folyó sérelem orvoslására a ház van hivatva ? T. ház! Arra nézve, fenforog-e itt az állított jogsérelem vagy sem, nem annyira magát e concret esetet, mint általában azon hatáskört kell 7