Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-56

56. országos ülés febrnár 4-én, szombaton. 1888. 43 társadalmat nagy mérvben fenyegetik és a melyek Németországban minden szabadságot sértő olyan sajnálatos kivételes törvényhozásra vezettek, a minőnek ma tanúi vagyunk. Ezek után t. ház, még csak egy kérelmet vagyok bátor a t. kormányhoz intézni s figyelmét felhívni azon válságos helyzetre, melyben a román vámháború keletkezése óta különösen az erdélyi határszéli ipar sínylődik. El kell ismernünk, hogy ezen vámháború kitörése után egynehány igen üdvös rendszabály foganatosíttatott a határszéli iparnak segélyezésére, ugy a t. kormány részéről, mint — köszönettel kel] elismernem — a társa­dalom részéről is. Azonban e nemes tüz, nézetem szerint, már meglehetősen lelohadt. A viszonyok azóta nem igen javultak, igen csekély a kilátás arra nézve, hogy Romániával a viszony a köze­lebbi időben változzék. El kell ismerni, t. ház, hogy ezen erdélyi ipar különös tekintetet érdemel azért, mert egészen különleges viszonyok között találta magát, mikor a román vámháború kiütött. Mondhatom, hogy a Romániába való kivitel képezte a határszéli ipar létalapját. Sajnálattal kellett tapasztalnunk, hogy rövid idővel a vámháború ki­törése után számos iparosnak Romániába kellett kivándorolnia és az ott maradottak helyzete most is valóban igen kedvezőtlen. A határszéli ipar annál is inkább érdemel támogatást, mert nem vár mindent a kormánytól, hanem maga is ipar­kodik, a mennyire lehet, a saját lábán meg­állani, Erdély több városában ipari szövetkeze­teket létesítettek, a minők csak fejlettebb ipari viszonyok közt léteznek a külföldön. Több helyen tökélyesbített gépeket hoznak be. Szóval, a mi az ottani igen szerény viszonyok közt megtör­ténhetik, az illetők által meg is történik. Kérném tehát a t. kormányt, mely sok tekintetben ipari czikkek fogyasztója, hogy azon szállításoknál, melyeket ő ad ki, addig is, mig Romániával szemben rendes viszonyok állanak helyre, a ki­vételes helyzetben levő határszéli iparra különös figyelemmel legyen. Elnök : Szólásra senki sem lévén fel­jegyezve, a vitát bezárom. Josipovich Géza jegyző : Matlekovits Sándor! Matlekovits Sándor, földmivelés­ipar- és kereskedelemügyi államtitkár; T. ház! Engedjék meg, hogy mindenek előtt az előttem szólott képviselő ur pár szavát rectificál­jam. Csodálkozom, hogy azon vidék érdekében valaki oly hangon szólalt fel, mintha a román vámháború Magyarországra nézve veszélyes volna. En ezt a mostani oillanatban valami tapintatos­nak nem találom. Én arról, hogy a román vám­háború következtében az erdélyi szász ipar valami veszteséget szenvedett volna, semmit sem tudok, sőt egészen ellenkezőleg vagyok informálva. A román vámháború következtében az erdélyi ipa­rosok oly sok megrendeléssel lettek ellátva, hogy azon megrendeléseket, melyekkel megkináltatnak, már el sem bírják fogadni. A viszonyok tehát egészen mások és arról szó sem lehet, hogy az erdélyi ipar a román vámháború következtében szenvedett volna. Sőt ha valamikor, most volt alkalma az erdélyi iparnak magában az ország­ban piaczot szerezni és szerzett is. Ezt kívántam megjegyezni a román vám­háború Magyarországra való hatását illetőleg. (Helyeslés a jobboldalon.) Áttérek azon megjegyzésekre, melyek a gyári vizsgálatok és gyári munkások tekintetében tétettek. A mi Irányi t. képviselőtársam felszólalását illeti, vájjon minden egyes concret esetben tör­tént-e intézkedés az iparhatóságoknál, hogy az észlelt visszásságok szüntessenek meg az illető gyáraknál. Erre nézve igenlőleg felelhetek. Min­den egyes concrét esetben, midőn világosan tör­vénynyel ellenkező, vagy szabálytalan intézkedés constatáltatott az ipari felügyelő részéről, az ipar­hatóságok utasíttattak, hogy a törvény értelmé­ben intézkedjenek, sőt hogy az intézkedésről a ministeriumhoz is jelentést tegyenek. így tehát megvan az ellenőrzés is. Természetesen vannak oly kifogások is, melyek tekintetében a minis­terium egyelőre csak socialis, illetőleg közvetlen érintkezés utján kivan intézkedni, például a trans­missiók nem kellő berendezésénél. Ha a trans­missiók kellő berendezését azonnal foganatba kívánjuk vétetni, akkor valószínűleg a gyárak leg­nagyobb részét, főkép azon gyárakat, melyek régibb idő óta keletkeztek, be kellene szüntetni tökéletesen és újra építeni. Ezeket az intézkedéseket rögtön keresztül­vinni absolute nem lehetséges. Bizonyos intézke­dések tétettek, hogy a transmissiók fölhelyezése ne kézzel, hanem bizonyos szerszámmal történj ék; szóval kioktattattak az illető gyárosok, mikép lehetne ezen segíteni. A mi azon kérdést illeti, vájjon a ministerium az ipartörvény 116. szakasza tekintetében meg­jelölte-e már azon gyárakat, melyekben 16 éven aluli munkásokat alkalmazni nem lehet, azt a mi­nisterium mindeddig nem tette. Nem tette pedig azért, mert mindeddig nem voltak kéznél azon adatok, melyek alapján egyáltalában ezen intéz­kedések rendszeresen keresztülvihetők volnának. Most, miután a gyárak nagy részéről már előttünk fekszik a jelentés, a belügyministeriummal együt­tesen — mert közegészségügyi szempontból lesz­nek a kitiltásak elrendelve — meg fognak tör­ténni az intézkedések. (Helyeslés.) A mi a balesetek biztosítását, valamint a va­sárnapi munkaszünetre vonatkozó intézkedéseket illeti, e tekintetben csak az előmunkálatok foly. fi*

Next

/
Oldalképek
Tartalom