Képviselőházi napló, 1887. III. kötet • 1888. február 3–február 11.

Ülésnapok - 1887-62

február 15-én, szerdán. 18S8. |^g 6§. országos ülés f téztetik el ugy, hogy végrehajtás rendeltetik el, hány ugy, hogy biztosítási intézkedések teendők ? Tehát nagy javulásnak tekintem, hogy az elsőbiróságoknál is az ügymenet fokozottabb és ott is igyekeznek az elintézéseknek nemcsak számára, hanem módjára is súlyt fektetni. Polónyi t. képviselő nr továbbá egy tárgyat említett meg, a mi felett, ha a t. ház megengedi, szintén nyilatkozom, (Halljuk ! Halljuk!) A képviselő ur felemlítette a miniszteri látogatásokat az elsőbiróságoknál és avval kezdte, hogy minek jár ki a miniszter, mit láthat egy nap alatt? Küldjön ki a királyitábláktól szakértő vizsgáló biztosokat, azoknak vizsgálata lesz alapos. Ez utóbbi tételt teljesen aláirom, de hogy azt követtem is, bizonyítja az, hogy mind a marosvásárhelyi, mind a budapesti királyi tábla területén vizsgálatokat eszközöltettem. Sőt tovább mentem: nemcsak törvényszékeket vizsgáltattam szakértő felső birák által, hanem egyes oly járásbíróságokhoz is küldtem ilyeneket, a melyeknél tudomásom szerint az ügymenet hiányban és fogyatkozásban szenvedt. Nem is ugy fogom tehát fel azon látogatások czélját, melyeket az egyes bíróságoknál én teszek, hogy az utolsó részletekig megvizsgáljam az ügymenetet és keressem, hogy alapos ítéletet mondanak-e ? Szomorít volna azonban, ha az igazságügyministeriumban a központi vezetés mellett nem lehetne az igazságügyministernek tájékozva lenni az iránt, hogy egyes bíróságoknál mily irányban mutatkoznak biányok, oly hiányok, melyeket talán épen a jelentésekből nem tudhat meg az igazságügyminister. Ha a tárgyalásokból meggyőződöm arról, hogy valahol oly baj van, a mely az administratió rendes keretében nem orvosolható, oda elmegyek, de azután nem vizsgálom az egész törvényszéket, hanem azt, a mi iránt kétségem van, mire felvilágosítást keresek. (Helyeslés jobbfelöl.) Továbbá előttem megbecsülhetlen az a személyes érintkezés is, melyet az elsőbiróságoknál tett látogatások alkalmával szerezni szerencsés vagyok. Nagy baj az, hogy az elsőbiróság és az igazságügyministerium közt hiányzik az a közvetítő administrativ ellenőrködő hatóság, a melyet ha a tábla decentralisálva lesz, valószínűleg a táblára fogunk bizni. En, t. képviselőház, alig voltam még valamely törvényszéknél a nélkül, hogy — ha a t. képviselő ur ezt figyelemmel kisérte volna — valamely irányban személyes változás ne történt volna és a tapasztalatok erősítettek meg engem abban, hogy nem ok nélkül járok a bíróságokhoz. De, t. ház, még egy más nagyon életbevágó szempont is van. a melynél fogva kénytelen vagyok gyakran a vidéken látogatást tenni. (Halljuk!) 100,000 frt van a költségvetésben beruházásokra felvéve, mely összeghez az 1887. VIII. t. ez. alapján a fogházépítési alapnak jövedelmei is járulnak. Azonban ne méltóztassanak gondolni, hogy azon igények, melyek gyakran sürgős kielégítést kívánnak, 210—230 ezer frttal kielégíthetők legyenek. Nekem tehát első sorban még arról is kötelességem meggyőződni, mi a legsürgősebb, mit kell először elővenni, azután következik az, a mi netán halasztható. (Helyeslés jobbfelől.) T. képviselő ur, mindenféle administrativ teendőben előfordul az, hogy akár hogy igyekezzék a minister magát tájékozni, ex actis teljes tájékozást még sem fog nyerni. így vagyok különösen az építkezésekkel. A. törvényszék elnöke ezt, az ügyész azt, a középitészeti hivatal emezt látja szükségesnek. Hogyan döntsön hát a minister'? Tegnap említette a t. képviselő ur, hogy Veszprémben mily állapotok vannak. Ebből azt következtetem, hogy Vesz prémben járt és igy méltóztatik tudni, hogy a megye székházát az igazságügyi kormány a törvényszék részére átvette. Mikor a tárgyalások folytak, az jelentetett, hogy ott a törvényszék jó elhelyezést nyer; most, hogy felépült Veszprémmegye írj székháza és át kellene venni az épületet, egyebet nem hallottam, mint azt, hogy ez jelenlegi állapotában használhat!an. Az egyik orgánum azt javasolta, hogy egy szomszédos telket vegyünk hozzá és folytassuk az építkezést, ez hatvanezer frtba kerülne, másiknak ismét más volt terve. Ha ott tetszett járni, azt is láthatta a t. képviselő ur, hogy a régi megyei terem közbeesik. Az egyik vélemény azt javasolta, el kell bontani, a másik egész más irányban nyilatkozott. Magam kívántam meggyőződést szerezni. Méltóztassék tehát elhinni, hogy nem kedvtelésből keresem fel a törvényszékeket. (Elénk derültség.) Miután ép most szólottam a látogatásokról, melyek a bíróságoknál történtek, itt már igazán per associationem idearum reá kell térnem arra, a mit Varasdy Károly t. képviselő ur az elnöki vizsgálatokra nézve tegnap felemlített. (Halljuk!) Nem tagadhatom, hogy én is alaposabban kívánom az elnökök által az egyes járásbíróságoknál az ügymeneti vizsgálatokat tartatni és eszközöltetni. Ez kétségtelenül szükséges. És hogy én ennek szükségét felismertem, csak azt említem fel a t. képviselő urnak, hogy deczember elején adtam ki egy rendeletet, mely azt tartalmazza, hogy mindaddig, mig ki nem adatik azon utasítás, mely a ministeriumban kidolgoztatik : épen az ügymenet mikénti vizsgálata tárgyában, mindaddig semmiféle elnöki vizsgálat ne történjék, kivévén, ha valami nagy baj mutatkoznék, a melyet azonnal be kell jelenteni s a melyeknek megvizsgálását kivételesen a ministeriuui magának tartotta fenn. E szerint ez irányban lesz orvoslás és én nem kételkedem, hogy a járásbíróságok ügymenetére a szigorúbb őrködés csak jótékonyan fog hatni. Igenis, ha a vizsgálat, a felügyelet más mérvben