Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-40

52 *í- •rs*Agos ülés január 16-án hétfőn. 1888, viselő ur emlegette,hogy miket helyeztem kilátásba, de anuak feltételét, hogy rendkívüli viszonyok ezt meg ne zavarják, hogy a takarékosság fentartassék, hogy az általam proponált jövedelmek megszavaz­tassanak, ezt igen bölcsen mellőzték ; már pedig egyik a másikkal összefügg és én saját magam, de az igazság iránti kötelességemnek is tartozom azzal, hogy a t. képviselő urakat valahányszor megpróbálják róla megfeledkezni, erre emlékez­tessem, nem azért, mint ha ők elfelejtették volna, de azért, hogy mások, kik minden részletet nem ismernek, azon tévhitbe ne ejtessenek, mintha én akkor azt. a mit három évre mondottam, minden feltétel és minden kikötés nélkül Ígértem volna. (Helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő ur azt is ügyességnek jelzi, hogy ennem a zárszámadási eredményekhez hason­lítottam exposémban a dolgokat, melyeket én akkor már ismerhettem, hanein a 87-iki eredmé­nyekhez, melyeket a képviselők nem ismerhetvén, nem voltak abban a helyzetben, hogy az ellen felszóllalhassanak. Ezt az ügyességet, t. ház, nem értem és nem is tartanám ügyességnek —- ha va­laki más elkövetné — ezen szempontból, mert a t. képviselő urak, mikor felszólaltam, még a 86-iki zárszámadást sem ismerték; azt pedig előre tud­tam, hogy nem akkor fogják megtámadhatni az én adataimat, hanem akkor, midőn egyiket, tudni­illik a zárszámadást, már teljesen ismerhetik, a másikra nézve tudniillik a 87-iki eredményekre pedig sokkal jobban tájékozva lehetnek, mint akkor voltak. Ebben tehát valami ügyeskedést, vagy valami kikerülni vágyását a kritikának látni csakugyan nem lehet. (Helyeálés jobbfelöl.) Egy furcsát tapasztaltam ma. Horánszky Nándor t. képviselő úr igyekezett kimutatni — erre majd visszatérek — mennyire csekélyek azok a megtakarítások, melyek e budgetben foglaltat­nak. Helfy Ignácz t. képviselő ur ez irányban Horánszky nézetét magáévá tette, de azután azt mondja, hogy a mínisterelnök mint pénzügyniinis­ter 3 évig akarja ezen megszorítást, hát nem tudja-e, hogy az állam egy organicus test, melyet ily szűk korlátok közé szorítani 3 évre nem szabad. Hogy vág ez Össze ? Kevés a megtakarítás, de mégis oly borzasztó nagy, hogy az állam életét 3 évig meg­szorítani nem lehet. (Tetszés jobbfelöl.) Higyjék meg a képviselő urak, a kik támadnak, hogy tá­madásuknak egyik és másik pontját czélszerü előbb egymás mellé állítani, mert máskép, ha ugyan engem támadnak, én fogom odaállítani és jóhisze­mííleg még maguk is kénytelenek lesznek elismerni, hogy vagy egyik állításuk nem felel meg a valódi helyzetnek, vagy a másik. (Derültség jobbfelöl.) Részemről azt hiszem, t. ház, hogy az államélet természetét ismerem. Maga Helfy képviselő ur is elismerte, hogy már akkor is reá mutattam, hogy nagyon hosszú ideig az államélet fejleményeit megszorítni nem lehet; de viszont azt merem állí­tani, hogy egy pár évi szűkebb korlátok közé szo­rítása a fejlődésnek bőven kifizetheti magát akkor, ha az egyik alapjául szolgál a pénzügyi rendezés­nek, mely ha sikerül, a tovább fejlesztés munkája sokkal könnyebben és kevesebb áldozattal lesz eszközölhető. (Helyeslés jobbfelöl. Ugy van!) Én , t. ház, nem akarok azokról sokat beszélni, a mik velem szemben szemrehányásképen felho­zattak. Horánszky képviselő ur azt mondta, hogy szakítva eddigi nézeteimmé], a vámszövetség és a védvámos rendszer híve lettem. A képviselő ur téved — csak azért hozom ezt fel. A vámszövetség­nek 1867. óta hive voltam mindig, tanúskodnak róla az országgyűlés napi ói.A véd vámrendszernek híve nem voltam,nem vagyok ma sem; de azt tar­tom,hogy ha egy országnak viszonyait rendezni kell épen ily tekintetekben, akkor ez a más szomszéd államokban történtek figyelembevétele nélkül nem lehetséges. (Ugy van! jobbfelöl.) Bármennyire nem akarja valaki ezen a téren is a háborút, ha fegy­verrel jönnek neki. kénytelen kötelessége fegyver­rel védekezni ugy, a hogy tud. (ügy van! jobbfelöl.) Ez az indoka, a miért ha már általános világrend­szer lett a védvám, mi egyes-egyedül a szabad kereskedés elvét nem hirdethetjük. Azaz hirdetjük, hirdetni in kell, mert ma is ezt tartom helyesnek; de az életbe át nem vihetjük, mert védeni kell magunkat azok ellen, a kik védvámosak. (Helyes­lés jobbfelöl.) És bocsásson meg nekem Helfy képviselő ur, épen azon viszonyok között — ezt csak említem, mert kifejtettem már máskor — sokkal szüksége­sebb, mint e nélkül volna azon általa és úgy látom, Horánszky képviselő ur által is annyira perhorres­calt vám- és kereskedelmi szövetség fentartása. Mert belkereskedelmet csinálni akkor, midőn előbb ipart akarnánk, tehát mesterségesen csinálni és a gazdát, kinek forgalma már az európai általános vámpolitika által megvan rontva, jövedelme csök­kentve, még oda akarni szorítani, hogy a mire pedig szüksége \*an, azt drágábban vegye; hogy ez azután minő felvirágzása volna, akár a gazda­ságnak, akár az országnak, akár pénzügyeinknek, azt magyarázni nem akarom, mert a kép, melyet ennek alapján festenem kellene, valóban csakis igen szomorú lehetne. (Élénkhelyeslés a jobboldalon.) De a t. képviselő ur sokat beszélt a szabad­éi vííségről is. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Annak magyarázatát, hogy szabadelvű vagyok, nem fogják hallani, mert nem tartom szükségesnek. Hogy az én köztéren való működésem szabadelvű irányú volt-e vagy nem, (Egy hang balfelöl: Volt!) egész életemről szólok, még nem haltam meg : (Derültség jobbfelöl) arról ítélhetni fognak azok, a kik elég tárgyilagosak lesznek megnézni az álta­lános irányzatokat az egész világban, megnézni azután, hogy mi történt az alatt, mig én voltam a

Next

/
Oldalképek
Tartalom