Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-54
-s "374 54. országos fiién február 1-én, szerdán. 188$. Németország, nem tudom, hogy e felfogással kinek használ: azoknak-e, kik a békét akarják vagy azoknak, a kik a további harczot kívánják? Mert ha magunk hirdetjük ellenségünk erősségét velünk szemben, nem lehet reményünk, hogy mai politikájával fel fog hagyni. De azt mondja t. képviselőtársam, hogy azért sem bizik mindezekben, mert mi nem nyújthatunk Németországnak semmit; nyújthatnánk csak az esetben, ha önálló vámterülettel bírnánk. Az nagyon világos és tiszta dolog, hogy arra az esetre, ha nem képeznénk Austriával közös vámterületet, Kémetországnak sokkal többet tehetnénk, mint igy, midőn Austriával együtt egy vámterületet képezünk. A kérdés csak az, vájjon mi kedvezőbb •reánk nézve: az-e, hogy Austriával kötünk ily szerződéses viszonyt, vagy pedig az, ha Németországgal kötünk V És a ki ismeri a mi viszonyainkat, azt hiszem, igazat fog nekem adni abban különösen, ha összes kereskedelmi viszonyainkat áttekinti, hogyha Németországgal való barátságos gazdasági viszonyunk egyedüli feltétele az, hogy Austriával szakítsunk, akkor bármennyire óhajtandó v©lna ránk nézve a Németországgal való kedvezőbb viszony, nem hiszem, hogy a magyar gazdaközönség ezért az árért a Németországgal való kedvezőbb gazdasági viszonyok bekövetkeztét óhajtaná. (Ugy van! jobbfelöl.) Ezek alapján nem kívánom a t. ház becses figyelmét, a melylyel engem megajándékozni szíves volt, tovább is igénybe venni s azt a vita ez előhaladott folyamában igyekezem meghálálni avval, hogy a j'avaslatot, a melyet a különböző oldalak szónokai is elfogadásra ajánlottak, részemről is egyszerűen elfogadásra ajánlom. (Helyeslés jóbbfélől.) Elnök: Ellenindítvány nem lévén, azt hiszem kijelenthetem, hogy a Németországgal 1887. deczember 8-án kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat általánosságban elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. JosipOVich Géza jegyző (olvassa a czímet, a bevezetést, az 1. és 2. czikket, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: A törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium költségverésének folytatólagos tárgyalása. Tibád Antal jegyző: Gróf Andrássy Manó! Gróf Andrássy Manó: T. ház! Nem azért írattam fel magamat, hogy e tárczánál hiábavaló szónoklatot tartsak, de csak azért akarok szólni hozzá, hogy őszintén megmondjam: miket tartok jónak, miket igényel földmívelésünk, iparunk és kereskedelmünk fejlesztése. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, ha azok, a miket mondani fogok, helyesek és hasznosak, a ház minden része elfogadhatja azokat, az ellenzék ép ugy, mint a kormány. A miket mondani akarok, azok mind arra vonatkoznak, mily eszközökkel lehetne ez ország anyagi jólétét emelnünk, a mire oly nagy szükségünk van. (Igaz! Igaz!) Gróf Károlyi Sándor t képviselőtársam tegnap itt a hitelszövetkezetek kérdéséről szólt Ez intézetek alapja az volna, a mire mi alapítottuk annak idején — mikor többen összeállottunk — a magyar földhitelintézetet. Azt hiszem, hogy az állam érdeke az volna, hogy a már létező intézetre, a magyar földhitelintézetre iparkodnánk inkább bizni azt a feladatot, hogy az ország minden részéből támasztott hitelszükségleteket lehetőleg fedezze. (Helyeslés.) A magyar földhitelintézetnek úgyis ez volt a czélja és azért fogadták el annak idejében és azért támogatták eddig is azon példára, a mit ily földhitelintézet Észak-Németországban keresztül vitt, a hol a vidéki birtokosok nagy részét, a kik különben tönkre mentek volna, 30 év alatt megmentette, tökéletesen helyreállította. Ezt vártam én a mi földhitelintézetünktől is. A mi földhitelintézetünk statútumaiban ez szintén bent foglaltatik, de az intézet nem járt el statútumainak ezen intézkedése szerint. Én tehát bátor vagyok a t. kormányt figyelmeztetni, hogy a földhitelintézetet utasítsa statútumai azon intézkedésének megtartására, melyek az országnak és az egyesek hitelének nagyobb hasznára vezetnek (Helyeslés) s a mely szerint az észak-németországi földhitelintézet eljárt s törekedjék azon intézményeket, melyek Észak-Németországban hasznosak voltak, itt is életbe léptetni (Helyeslés) és ez az, hogy tudniillik az intézet adósát, ha két, három, négy törlesztést elmulaszt, azonnal ne exequáltassa. (Helyeslés.) Miben állanak a németországi földhitelintézet jótékony intézkedései? Abban, hogy ha valamely adós nem képes fizetni — g ez benne van statútumaiban — de benne van a magyar földhitelintézet statútumaiban is, az illetőt az intézet •mintegy gondnokság alá helyezi s a vagyon kezelését olyanokra bizza, kikben több garantiát lát. Ezen eljárás következménye az, hogy az, a ki talán egyik rossz évben nem volt képes fizetni, a következő jó évben teljesíthette fizetési kötelezettségét ; továbbá az által, hogy az a hitelintézeti kiküldött, ki a megyékben működik, látván, hogy az illető adós törekszik kötelezettségének eleget tenni, időt enged neki a fizetésre, vagy ha mást nem tehet, alkalmat, segédkezet nyújt jószágának eladására, szóval egy nemét a gondnokságnak gyakorolja fölötte. Ily módon mentette meg a pusztulástól ez intézet a földbirtokosokat Észak-Németországban. (Helyeslés a bál- és szélső baloldalon.)
