Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-40
m 40, országos ülés január 18-án, hétfőn. 1SS8. irányzat. Hogy nagyon messzire ne menjek vissza, csak azt említem fel, hogy a pénzügyi törvényeket véve alapul— mert az előirányzatnál az összehasonlításnak más tárgya nem lehet, ámbár számadásokban még kedvezőtlenebbnek fog feltűnni az eredmény — az 1883-ik évről 1884-re 5.800,000 forinttal; 1884-ről 1885-re 8.900,000 forinttal; 1885-ről 1886-ra 5.500,000 forinttal és 1886-ról 1887-re 6 és háromnegyed millió forinttal emelkedtek a kiadások. Ez utóbbi számot azért kell kiemelnem, mert az általános jelentésben egy fatális sajtóhiba következtében ennél 2 millióval több van feltüntetve. Ezen jelentékeny kiadási emelkedésekkel szemben határozottan kedvező jelnek lehet mondani azt, hogy az 1888-iki előirányzatban a kiadások ily mértékben távolról sem emelkedtek, ámbár most oly kiadások fedezéséről is kellend gondoskodni, melyek természetüknél fogva rendkívüli mértékben vették igénybe az államháztartást, úgyszólván a kormány akaratán kivül függő okokból. Ezek között különösen két tényező szerepel Az egyik a közösügyi kiadások növekedése főkép az új fegyverek rendkívüli költségei folytán ; a másik az államadósságok kamatainak emelkedése. Ezekre vonatkozólag is az általános jelentésben foglalt számok illustrálására a részletezés helyett azt kötelességem felemlíteni, hogy az összeg, mely 8.650,000 forintban tünteti fel e czímen az emelkedést, abban leli magyarázatát, hogy az új fegyverekre felvett quota és az államadóssági kamatok emelkedése együttesen vannak felvéve, mert maguk a közösügyi kiadások kisebb quotát adnak, mivel a bosniai kiadások kevesebbre vannak előirányozva. Hogy azonban minden félreértésnek már az első perczben eleje vétessék, felemlítem, hogy quotánk, melylyel a közösügyi kiadások terhe ránk nézve jár, most nem számítható ugy, a mint ezt eddig számítottuk. Összehasonlítás alapjául pedig azon quotát, mely nettó marad meg a közösügyi kiadások fedezésére terhünkre, nem lehet venni, mert az kevesebbnek fog feltűnni az új törvényes intézkedések folytán. Ha a mostani előirányzatban lévő quotát együtt veszszük, az 29.641,000 forintot fog feltüntetni, holott az tényleg nagyobb. De az 1887: XXIV. törvényczikk értelmében most a közösügyi kiadások fedezeti módja eltérő az eddigitől, mert a fogyasztási adók restitutiója a közös háztartásba nem vétetvén fel, igen természetes, hogy azon összeggel a vámjövedékek fedezete nem fog apadni és igy a quota, mely a vámjövedék bruttó eredményének levonása után a közösügyi kiadásokból Magyarország terhére marad, kisebbnek fog feltűnni. így tehát, ha egyenlő alapon akarjuk ezen czímen terheink helyzetét és arányát összehasonlítani: a legezélszertíbb azt a bruttó alapra fektetni a fedezetnek, mely különben is Magyarország hozzájárulásával eszközöltetik a vám jövedékben is, tekintetek kivül hagyása által. Ezen alapon közösügyi kiadásaink quotája 1888-ra 41 és háromnegyed millióban tűnik fel, a mi jelentékeny emelkedést jelent a megelőzött években e czímen viselt terhünkhöz képest; mert hogy nagyon messze ne menjek vissza, csak azt említem fel, hogy 1876-ban 39 millió, 1877-ben 38.800,000 és 1880-ban 37.500,000 frt volt e czímen quotánk. A két háborús évet, az 1878-iki és 1879-iki éveket természetesen tekinteten kivül kell hagyni, mert ezek rendkivtili kiadásokkal jártak, a melyek következtében quo_ tank 1878-ban 69.700,000 és 1879djen 43.750,000 forintot tett. Ha tehát a rendes éveknek quotéját hasonlítjuk a legutóbbi években az előirányzatban foglalt közösügyi kiadáshoz: akkor ugy fogjuk találni, hogy az 1888-ik évi quota az utóbbi években legkedvezőbb quotához, az 1880-ikihoz képest 5 és egy negyed millióval nagyobb, az 1876-ikihoz képest 2 és háromnegyed millióval nagyobb. Ebből látszik tehát, hogy mily kiadások fedezéséről kellett gondoskodni e kereten belül, daczára annak, hogy a többi kiadások nem növekedtek oly mértékben, mint eddig. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezen főleg hadi kiadásokra igénybe vett nagy költségek által előidézett kedvezőtlen helyzet, mely különben köztudomású és általában ismeretes, még sem tünteti fel e czímen az ország által viselt terhet oly kedvezőtlennek, mint az az első perczben látszik; mert az összes közösügyi, tehát diplomatiai és katonai kiadások, ha hozzátesszük még a honvédség czímen is nagyobb mértékben igénybe vett kiadásokat: ezek együttvéve kerek számban 50 millióra mennek Magyarország terhére és ez az egész államháztartásban 14-4%-ot tesz ki. Ha ezt az arányt keressük más államok háztartásában, ugy fogjuk találni, hogy a legújabb időben ugyanezen kiadásoknak fedezésére Francziaország 27-63°/o-kal, Anglia 24-947°-kal, Németország 24-35°/<>-kal volt igénybe véve; tehát a legkedvezőtlenebb helyzetben is e kiadások, melyeket általában meddő kiadásoknak szoktak nevezni — noha nézetem szerint helytelenül — általában véve kedvezőtlen arányt, még e legkedvezőtlenebb perczben is — mire súlyt fektetek — államháztartásunkban nem mutatnak fel; bár tagadhatatlan, hogy államadóssági kamatainknak tetemes növekedése szintén igen nagy terhet képez államháztartásunkban. De ha a fentebi) említett összes kiadásokhoz az államadóssági kamat által igénybe vett összes kiadásokat hozzáadjuk, akkor is államháztartásunknak egész szükségletéből e két czímen e két csoportban 177 millió forint van igénybe véve, a mi
