Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-53
854 53. orszásros »!es január 31-én, Ír fiadén 1888. a termelők, képezzenek bizottságot és keressenek ügynököket, eladókat. így történt 1883-ban, hogy bor többé nem adatott el a pineze által, hanem a termelők által választott és termelőkkel szerződött ügynökök által mind Magyarországon, mind a külföldön. Ez volt a mintapineze második stádiuma. Most következett a harmadik. A ministerium látván, hogy az; ügy elég jól folyik a termelők ellenőrzése mellett, az a terv közöltetett velük: vájjon nem volna e ezélszerű, hogy ezen kezde ményezés lassanként menjen ki a kormány kezéből és menjen át az érdeklődő és az érdeklett termelők kezébe ? Ez volt az a stádium melyet a múlt év alkalalkalmával a budget tárgyalásakor a kereskedelemügyi minister jelzett, hogy az ügy a következő évben átmegy erre a stádiumra, tudniillik lassanként átvétetik az intézmény a termelők részéről és a kormányintézményből lesz magánintézmény. S a ministerium a költségvetés indokolásában tényleg be is jelenté azon intézkedését, mely szerint szerződés köttetvén az illető termelőkkel, 10 év alatt lebonyolítja a kormány az eddigi kezelést s azután átmegy a pineze a termelők kezébe. (Általános helyeslés.) A képviselőház már a múlt évben helyeselte a mini^ternek ezen eszméjét sazt a minister ezen évben keresztül is vitte. Most azonban a kereskedelmi kamarák részéről különböző kifogások tétetnek s bizonyos érdekellentétek hozatnak létre termelők és kereskedők között. T. ház! Én azokból a kérvényekből, melyek a ministeriumhoz beérkeztek, nem látok egészen tisztán. Először az mondatik, hogy a mintapineze borzasztó concurrentiát csinál a termelőknek ; másodszor meg az, hogy milyen csekélység az, mit a mintapineze évenként előállít. Tehát ha az egyik igaz, a másik nem igaz. Mert ha a mintapinczének csakugyan oly kevés forgalma van s olyan kevéssé érdemes, hogy országos szempontból felkaroltassék: akkor honnan van az a nagy concurrentia, mely a kereKkedőket sújtja? Tényleg nézzük a számokat; a mintapinczének legnagyobb forgalma egy évben, ha jól emlékszem, valamivel több, mint 200,000 írt. Ezzel szemben az országban termelnek évenkint 40—50 millió forint értékű bort és az országból kivitetik évenkint 14—15 millió forint árú bor; hogy ezzel a 14—15 millióval szemben a 200,000 frt milyen óriási concurrentiát csinálhat, azt nem értem. (Helyeslés jobbfelől.) Történtek hibák és ezekről a hibákról a kormány, mihelyt értesíttetett, gondoskodott, hogy azok elkerültessenek. így tudomására jutott, különösen külföldről, hogy ott egyes czjégek akként hirdetnek, hogy csakis náluk lehet tiszta és hamisítatlan magyar bort kapni s minden más bor, mely magyar név alatt a külföldön eladatik, nem valódi, nem igazi magyar bor, őrizkedjenek az illető vevők stb. Mindannyiszor, a mikor a kormánynak ilyesmi tudomására jutott, meggátolta, hogy ezen hirdetések tovább is terjesztessenek. (Helyeslés jobbfelől.) Azok az urak, a kik a mintapineze intézményét kifogásolják, mondják meg minden esetben azon concret kifogásokat és concret eseteket, melyek ellen panaszuk van és meg lehetnek győződve, hogy a kormány intézkedni fog, hogy ezen concret esetek megszüntettessenek; de általánosságban azt mondani, hogy nagj 7 a concurrentia, hogy a pineze tönkre teszi a borkereskedést, ezek az általános phrasisok, mint egyáltalán a phrasisok, nem vehetők komolyan figyelembe. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Áttérek most azon kifogásokra, melyeket a kecskeméti szőlőtelepre vonatkozólag tett Szalay t, képviselő ur. Itt tulajdonképen az ő szavaival védelmezhetem a kormány intézkedéseit. 0 azt mondja, hogy nem látja át, hogyan lehet az az eljárás Kecskeméten, hogy ott nagyon pontos statistikai adatokat mutatnak ki, hogy ott annyira ügyelnek arra az egy millió vesszőre, hogy megvan-e: és másrészt ismét azt mondja,hogy ő maga meglátogatta a telepet és azt a bizonyságot adhatja, hogy ez mintaszerűen kezelt telep. Hát mi czélja van annak a telepnek? Annak az a czélja, hogy ott minden egyes szőlőfajnak, minden egyes szőllővesszőnek életműködése folytonos figyelemmel kisértessék. Azért van ott különböző fajú, igen sok fajú szőlő, hogy minden egyes szőlőfajról constatáltassék, hogy melyik és mi módon fogamzott meg és ini egyáltalában a kilátás. Én tehát azt gondolom, hogy ha a telep igy jár el, csakis mintaszerű kötelességét teljesíti és ez ellen kifogást tenni nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) Kárhoztatja a t. képviselő ur, hogy a minister ur az 1887-iki termést eladta és nem csinált abból ott Kecskeméten bort. Méltóztatik tudni, hogy az a szőíőtelep hol van, azt is méltóztatik tudni, hogy az egy homokos talajon fekszik, a melyen pinczét építeni, a mint szintén méltóztatik tudni, sem nem könnyű, sem nem olcsó dolog. A tervezetek szerint, melyek beérkeztek, a hogy a kecskeméti telepnek megfeleltek volna — a pineze 4,000 hektoliterre volt tervezve •— körülbelül 160,000 frtba került volna ott egy pinczének építése. Mit mondott volna a képviselő ur, ha a minister azt a pinczét megépíttette volna? Nem azt mondta volna-e, hogy minő alkotmányos érzés .az egy ministertől, hogy egy 160,000 frtba kerülő pinczét építtetett a nélkül, hogy a költségvetést a házhoz beadta volna ? Kern maradt egyéb hátra, mint a szőlőtermést, mely készletben volt, eladni és nem csinálni belőle bort. Ez az oka, hogy miért járt el ily módon a minister. (Helyeslés á jobboldalon.)
