Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-39
S9.orsgágos Illés január 12-én cs«5rt5k5n. 18S8. Sv venni, addig is, a mig ez a kérdés ismét föl fog itt vettetni. Ezek után — ismétlem — felszólalásom bevezetésében előterjesztett azon kérésemet, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassanak. Elnök: Szólásra senki sem lévén félj egyezve, a vitát bezárom. Miután az előadó ur sem kivan szólási jogával élni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom s kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő, a helyi érdekű vasutakról szóló 1881. évi XXXI. törvényczikk módosítását és kiegészítését tárgyazó törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk !) Azt hiszem,kijelenthetem, hogy a t. háza törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Szathmáry György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1 — 4. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa az 5. §-t). Széll Ákos: T. ház! Aszóban forgó szakasz 1880: XXXI. törvényczikk 5. szakaszában az építés tartamára adott bélyeg- és illetékmentességet a vasutak üzletének megnyitásától számított két év múlva megszünteti, de nem tesz különb séget semmiféle bélyeg- és illetékköteles szerződés és okmány közt. Én, t. ház, tekintettel azon körülményre, hogy ugy a t. minister ur, mint a pénzügyi bizottság indokolásában el van mondva az az intentiója a jelen törvényjavaslatnak, hogy az eddigi kedvezmények ne megszorittassanak, hanem bővebben meghatároztassanak, ahhoz, hogy az illetékmentesség az okmányokra és a kölcsönök bekeblezésére nézve két évre határoztassék meg a a vasút üzletének megnyitásától, hozzájárulok. Azonban tekintettel azon körülményre, hogy azon hozzájárulások, melyekkel a helyi érdekű va-mtak létesítését a törvényhatóságok, községek és magánosok előmozdítják, leginkább hosszabb lejáratú kölcsönökben érvényesülnek és ezen kölcsönök rendszerint be is kebeleztetnek: kivétetni kívánom azon kölcsönöket, amelyek bélyeg-és illetékmentességi határidő alatt telekkönyvileg biztosítva voltak. Azt hiszem, ez bővebb indokolást nem igényel, mert a gyakorlat szerint mindig ugy magyaráztatott a bélyeg és illetékmentesség, hogy az eredetileg bélyegmentesen bekebelezett tétel a kikebélezésnél is bélyegmentes marad. Ennélfogva a következő módosítást vagyok bátor a szakasz végére pótlásul indítványozni (olvassa) : „valamint a bélyeg- és illetékmentesség kedvezményére szolgáló határidő alatt bélyeg- és illetékmentesen bekeblezett tehertételek kitörlésére vonatkozó okmányokra és beadványokra is". Kérem a t. házat, méltóztassék módosítványomat elfogadni. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa a módosítványt). Darányi Ignácz előadó: Miután az 1880: XXXI. törvényczikk 5. §-ának a) pontjában a bélyeg- és illetékmentesség a kölcsönöknek be- és kitáblázására egyaránt ki van terjesztve; miután továbbá Széll Ákos képviselő ur módosításának az a czélja, hogy a hozzájárulásnak ne csak bekebelezése, hanem annak idején telekkönyvi törlesztése is bélyegmentes legyen: azt találom, hogy az 5. §. ezen módosítás által szabatosabban van meghatározva, a miért is részemről e módosításhoz hozzájárulok és kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. Elnök: Ha nincs észrevétel, az 5. §-t elfogadottnak jelentem ki. Már most kérdem a t. r házat, méltóztatik-e azon toldást, amelyet Széll Ákos képviselő ur adott be, elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a beadott toldást elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a 6 —11. §-t, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, annak végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. A mai ülés napirendje ki van merítve. Méltóztatott a t. ház abban megállapodni, hogy az 1888. évi állami költségvetés tárgyalása a hétfőn tartandó ülés napirendjére tűzessék ki. Addig, minthogy más tárgy készen nincsen, érdemleges ülés nem tartható. Számos tárgy van azonban a bizottságoknál, a miért is felszólítom az illető bizottságokat, hogy méltóztassanak ezen időközt felhasználni és e tárgyakat a ház tanácskozása alá előkészíteni. Ugy gondolom, a t. ház méltóztatik beleegyezni abba, hogy a ma letárgyalt törvényjavaslatnak harmadszori megszavazása végett külön ülés ne tartassák, hanem az a hétfői ÍN és napirendjének első tárgya legyen. (Helyeslés.) Ennélfogva kijelentem, hogy a hétfőn délelőtt 10 órakor tartandó legközelebbi ülés tárgyát a ma megszavazott törvényjavaslatnak végszerkezetben való megszavazása, második tárgyát pedig az 1888. évi állami költségvetés általános tárgyalásának megkezdése képezi. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik déli 13 órakor.)
