Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.
Ülésnapok - 1887-50
50. országos ülés január 27-én, pénteken. 1SS8. 285 JosipOVich Géza jegyző (olvassa): Az 1887-ben szerkesztett gyógykönyv nyomtatási költsége fejében 3000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Az összes m. kir. csendőrségi kerületi parancsnokságok állományának 1 alantas tiszt, 1 őrmester, 6 őrsvezető és 60 csendőrrel; alosztályaik számának pedig 13 gyalogőrssel leendő szaporítása esetén egyszersmindenkorra felmerülő költségekre 10,749 frt. Balogh Géza jegyző: Báró Prónay Dezső! Báró Prónay Dezső: T. képviselőház! Az átmeneti kiadások Il-ik ezíme a csendőrségről szólván, mivel az igen t. belügyminister ur felszólalásom egy részét, nem mondom, félre értette, de mégis oly consequentiákat vont belőle, melyek szerintem nem felelnek meg egészen intentióimnak: engedjék meg, hogy a tárgy azonosságánál fogva ezen czímnél még egyszer röviden felszólaljak. Tehettem volna azt is, hogy szavaim félremii gyarázási czímén szólaljak fel; de megvallom azon vagyok, hogy e czím minél ritkábban vétessék igénybe és inkább akkor szólaljak fel, midőn a "tárgysorozat erre különben is alkalmat nyújt. A t. belügyminister ur ugyanis azt mondta, hogy az általam a csendőrség költségeinek fokozatos emelkedéséről tett azon állítás, hogy ha egy intézmény, mely a köztörvényhatóságok keretében volt, azokból kivonatván, állami intézménynyé tétetik: a költségek szükségképen tetemesen és folytonosan emelkednek, nem áll; még pedig azért nem, mert a csendőrségnél a költség emelkedésének oka a létszám szaporítása volt. Igaz, hogy az 1888-iki költségvetésben a 69,000 forintnyi költségszaporulatnak és eme 10,000 forintnak is ez az oka. De nem ez az oka, hogy az 1885-iki költségvetésben a költségek 2.600,000 forintról 2.700,000-re, a 1886-ban pedig 2.700,000-ről 3.200,000 forintra emeltettek. Ebben egyszerűen az a törekvés nyilvánul, hogy mihelyt egy intézmény állami lesz, azt a költségre való tekintet nélkül mindinkább ki kell fejleszteni. De a t. belügyminister ur egyáltalában nem reflectált arra, a mi felszólalásom főtárgya volt: azon visszaélésekre, melyek a csendőrségnél a büntettek nyomozása közben előfordulnak. Nem akarok e tárgyra bővebben kiterjeszkedni, hanem a t. minister ur hallgatása arra indított, hogy alkalomadtán adatokkal, még pedig adatok egész halmazával leszek kénytelen fellépni. (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök: Maga a tétel meg nem támadtatván, a 10,749 frt elfogadtatik. JósipOViCh Géza jegyző (olvassa): Beruházások. Á nemzeti színház faalkotású színpadának vasszerkezetű gépezetekkel kicserélési költségekre II. részlet összesen 8,020 frt. Elnök: Megszavaztatik. JosipOVich G£za jegyző (olvassa): Öszszeseu 8,020 frt. Átmeneti bevétel: járulék a földtehermentesítési alapból az igazoló bizottság költségeinek megtérítése fejében 2,988 frt. Elnök: Megszavaztatik: JosipOTiCh Géza jegyző (olvassa) : A kiadásnál előforduló gyógyszerkönyv példányai egy részének el árusításából bevárandó VI. évi bevétel 1,000 frt. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Öszszesen 3,987 frt. Elnök: T. ház! Ezzel a beliigyministeri tárcza költségvetése le tárgyaltatván, következik a napirend szerint a közmunka- és közlekedésügyi mínisterium költségvetésének tárgyalása. (Gróf Bánffy Béla elfoglalja az elnöki széket.)' Baranyi Ignácz előadó: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy a közmunka- és közlekedési minister ur költségvetését röviden előadva terjesztem a t. ház elé. Mindenekelőtt bátor vagyok utalni azon változásokra, mélyeket a költségvetés felmutat, melyekhez a pénzügyi bizottság azon indokokból, melyek a ministeri jelentésben foglaltatnak, hozzájárult. A mi a költségvetés számszerű illetmé- < nyeit illeti, a rendes kiadások kevesebb összeget mutatnak fel az 1887. évi előirányzattal szemben 1.819,230 frttal, a nyugdíjak többet 64,400 írttal; a rendes bevételek kevesblete 115,800 frt, a beruházások szintén kevesebbek 3.084,740 frttal. Az összes kiadásokat egybehasonlítva a bevételekkel, az 1887. évi előirányzatai szemben 1888-ra előirányoztatik feleslegül 3.436,642 forint. A mi már a költségvetés egyes czímeit illeti, a központi igazgatás czíme, igaz, hogy 128,615; frttal az 1887-iki előirányzathoz képest nagyobb tételt mutat fel. De ezen többlet, t. ház, csak látszólagos és különböző áthelyezésekből ered. Névszerint a posta- és távírda-czímből átvétetett a szakszámvevőség a központi igazgatásba 91,615 frttal; azonkívül a vizi utak czíméből a térképezési költség tétele átvétett 34,000 frttal; hozzájön a műszaki kiképzésre felvett összeg, a mely azelőtt külön czímen szerepelt volt. Világos tehát, hogy a központi igazgatásban mutatkozó 128,615 frt túlkiadás a czímek áthelyezésében találja magyarázatát. A postatakarékpénztár czímen 13,000 frt többkiadás vétetett fel, de e részben arra kell felhívnom a t. ház figyelmét, hogy a bevételeknél is ugyanezen czím 13,000 frttal magasabban van előirányozva. Meg kell továbbá jegyeznem, hogy a posta forgalmi pénzéből venni szokott előleg, mely a múlt évi költségvetési előirányzatban 67,698 irtot tett, a folyó évre. 61,798 frttal vétetett fel, e szerint itt is kedvezőbb a heíyzet 5,900 frttal. Meg kell jegyeznem azt is,:
