Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-39

St. országos ülés január IS-én, osfttl>rí,BW5u, 1S8S. 51 hiányokat és hézagokat, melyeket a 7 évi gyakorlat kimutatott, pótolni, illetőleg kiegészíteni iparkodjék. A törvényjavaslat megbirälását főleg két szempontbői kell és lehet eszközölni. Az egyik szempont az, hogy vájjon a törvényjavaslat megfelelő tekintettel van-e az állameszmére és azon forgalmi politikára, melyet évek óta követünk, mely már jelentékeny eredményeket mutat fel, de a mely eredmények elérése az országDak tetemes áldozatába is került. Másfelől az a kérdés lesz megbírálandó, hogy vájjon azon könnyítések és kedvezmények, melyek a törvényjavaslatban a helyi érdekű vasutak részére biztosittatnak, elegendők-e arra, hogy az ez irányban megindult örvendetes mozgalom ne csak a jelenlegi fokon maradjon meg, hanem mindig magasabb és magasabb fokra is emelkedjék. Es ha igen, akkor még az a kérdés lesz megbírálandó, hogy vájjon a törvényjavaslat és az ebben foglalt intézkedések megfelelő tekintettel vannak-e az ország jelenlegi pénzügyi helyzetére. A mi az állameszme érvényesítését illeti, a helyi érdekű vasutakkal szemben ez annál fontosabb, t. ház, mert a helyi érdekű vasutak fogalmát sem a különböző törvényhozásoknak, sem magának a szaktudománynak teljesen és tökéletesen megoldaniok nem sikerült. Maga az a fogalmi meghatározás, mely az 1880: XXXI. törvényczikkben foglaltatik, inkább nemleges természetű, inkább azt mondja meg, hogy mely vonalak azok, melyek nem esnek a helyi érdekű vasutak fogalma alá, mintsem hogy a helyi érdekű vasutak fogalmát magát kimerítőleg volna képes meghatározni. És ámbár ez a nemleges meghatározás a jelen törvényjavaslattal még szabatosabb körülírást nyert: mégis kétségtelen, hogy eddig is épültek helyi érdekű vasutak és ezentúl is fognak épülni olyanok, a melyek a helyi érdeken túlmennek s a melyek a helyi érdekű vasutakon ál nagyobb jelentőséggel fognak birni és a melyekkel szemben már ennélfogva is nagyobb befolyás lesz biztosítandó az állam részére. De joga is van az államnak ahhoz, hogy e vasutakkal szemben nagyobb befolyást biztosítson és hogyne engedje, hogy annyi áldozatok árán létesített vasúti politikáját s annak eredményeit ilyen mellékes úton paralizálni lehessen. Jogosítva van erre az állam már azon áldozatoknál fogva is, melyeket — eddig ugyan nem közvetlenül — de mégis nagy mérvben s inkább közvetve, a helyi érdekű vasutak érdekében meghozott. Ha most azon kérdés vettetik fel, hogy az állameszmének, a helyi érdekű vasutakkal szemben, ezen törvényjavaslatban érvény miképen szereztetik : akkor ki kell emelnem azon rendelkezést, mely szerint az üzlet a kormány engedélye nélkül át nem ruházható, hogy a megváltási jog, mely már az 1880-iki XXXI. törvényczikkben is ineghatároztatott, szabatosabban iratik körül és hogy 30 év multával az állam megváltási jogának feltétlen érvényesíthetése,bizonyos kárpótlási évjáradék mellett, melyet a pénzügyi bizottság még közelebbről határozott meg, kimondatik. De foglaltatik benne még más intézkedés is ez irányban és ez az, hogy az állam nemcsak kötelezve van önköltségen a helyi érdekű vasutat üzletbe venni, hanem a maga részéről jogosítva is van közforgalmi szempontból követelni az üzlet átadását. Áttérek most azon könnyítésekre es kedvezményekre, melyek a törvényjavaslatban a helyi érdekű vasutak érdekeit biztosítják. Itt mindjárt felmerül a rendőri és felügyeleti díjak elengedése, nemkülönben felmentése a helyi érdekű vasutaknak azon kötelezettség alól, hogy az 1884 : XIV. törvényezikk 15. §-a és a vizjognak 110. §-a értelmében az ármentesítési töltések költségeihez járuljanak. Ezen hozzájárulás egy igazságos elvnek kimondása volt annak idejében a törvényhozás részéről; de nem lehet elzárkózni az elől, hogy a mi általában igazságon is, az adott viszonyok között könnyen igazságtalanná lehet. A helyiérdekű vasutak létesítése ugyanis ezen rendelkezés fentartásával igen meg volna nehezítve, de nem is kívánhatja senki, hogy az ármentesített területek érdekei, a melyeknek meg kell egyezniök az azokon keresztül vonuló helyi érdekű vasutak érdekeivel, ezekkel mesterségesen ellentétbe helyeztessenek. Intézkedés történik az iránt is, hogy a bélyeg- és illetékmentesség szabatosabban Írassék körül és hogy az állam a helyi érdekű vasutak üzletbe vételét megtagadhassa akkor, hogy ha azok létesítéséhez az illető érdekeltség legalább is 25%,-kal nem járult. E rendelkezés felvétele nem az állam szempontjából történt első sorban, hanem maguknak a vasutaknak szempontjából, nem mindig kívánatos az, hogy a helyi érdekű vasutak létesítéséhez minél nagyobb mértékben az érdekeltek maguk járuljanak és hogy a helyi érdekű vasutak ügyeire azontúl is az érdekeltségnek kezében maradjon a túlnyomó befolyás. Intézkedés történik az iránt is, hogy az államvasutak gépgyára és a diósgyőri vas- és aczélgyár mozdonyokat és felépítményeket több évre terjedő hitelezés mellett adhassanak a különböző vasutaknak. Ezen intézkedés a vasutak részére nagy kedvezményt jelent; de meg kell jegyeznem, hogy ez sem kizárólag a helyi érdekű vasutak érdekében történt, hanem történik az állami gépgyárak érdekében is, mert ha az állami gépgyárak nem adhatnak több évi hitelt: akkor nem képesek a külföldi gyárakkal a versenyt kiállani. Már pedig szerintem minden eszközzel előmozdítandó a kormánynak, különösen