Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-49

í%. országos ülés január 12-én, csütörtökön. 1888. §47 gyobb tevékenységgel, a legszilárdabb jellemmel fognak a közigazgatás érdekében valósággal dol­gozni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A második hiány, a mi szintén a szervezet lényegében fekszik, a mai tisztviselői apparátusnak összealkotása. A kik az állami igazgatást behozni kívánják, t. képviselőház, azok kinevezni akarják a tisztviselőket, kinevezni akarják egyszer és min­denkorra. Akarják a szolgálati pragmatikában és fegyelmi törvényekben nyújtott azon biztosítékot, hogy ezen tisztviselők bizonyos tekintetben föggetlenittessenek az államhatalom kezelőinek lefolyásától, hogy ez által a szabadság és alkot­mányosságra való káros befolyás csökkentessék. De ma, t. képviselőház, mivel állunk szemben? Azzal, hogy a mindenkori kormány bizalmi emberei € évről 6 évre a választás ürügye és álarcza alatt kinevezik a tisztviselőket. Nem adják meg a tisztviselőknek azon bizto­sítékot, melyet talán egy állandó kinevezés mel­lett azoknak függetlensége megadna; nem adják meg nekik, sem rendszerint szegényebb viszonyok közt levő családjuknak azt az existentiát, melynél fogva függetlenül állásukban megmaradhatnak, csupán csak a diseiplinaris és törvényes esetekben való elmozdítás alkalmaztathatván ellenük: ha­nem, t. képviselőház, a Damokles kardját folyton lejük fölött tartják és nem a törvény és igazság­félelmét csepegtetik lelkükbe, hanem az ő urok é& megteremtőjük, a kormánynak félelmét. (Ügy van! Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt kér­dezem tehát, t. képviselőház, milyen rendszer ez ? Az állami közigazgatás rendszere, vagy az önkor­mányzat rendszere? Tagadom, hogy egyik is volna, hanem azt állítom, hogy ez a közigazgatás servilismusának rendszere. (Helyeslés a bal- és szélső báloldalon.) En, t. képviselőház, nem akarom ezt politikai szempontból kizsákmányolni, a szabadság szem­pontjából való káros hatását sem kívánom érin­teni, csupán közigazgatási szempontból szólok e kérdéshez. Milyen lesz ezen közigazgatási appa­rátus ? Teljesen méltó önmagához, fölfelé megfé­lemlített és hízelkedő, lefelé pedig elbizakodott és erőszakos. (Helyeslés a bal- és szélső balon.) Az ilyen szervezet nem áll az érdekharczok felett, hanem áll azok kellő közepében, mely harczok eldőlése nem közönbös többé reá nézve, mert sorsa is ezen érdekharczok eldőléséhez van kötve. {Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És, t. képviselőház, habár a mint mondám, e kérdést hosszasabban is lehetne fejtegetni, én át­megyek ezen, csak azt emelem ki újólag, hogy sok rendszerre lehet legalább képzeletben jó köz­igazgatást alapítani, de a közigazgatás servilis­masára jót építeni képzeletben is lehetetlenség. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A harmadik szervezeti hiány, t. képviselőház,. az önkormányzati erőknek a közigazgatás teréről való leszorítása. Itt is egy különbséget kivánok tenni. Én nem azt kívánom itt említeni, hogy vájjon az önkormányzati erők, az önkormányzati fel­adatok teljesítésénél mennyire használhatók fel, hanem kizárólag az önkormányzati erőknek a köz­igazgatás terén leendő felhasználásáról akarok néhány szót szólani. Azt mondják, hogy most a nobile officium ideje lejárt és hogy most a közigazgatás sokkal bonyolultabb, annak gépezete sokkal complieál­tabb, semhogy azt önkormányzati erőkkel végez­tetni lehetne. Én mind a két állításnak igazságát bizonyos mértékig elismerem. A nobile officium ma nem létezik oly irányban és oly értelemben, hogy az egyén teljes munkaerejét és összes élettevékeny­ségét a köznek ingyenesen hozza áldozatul. Ilyen nobile officium ma nem létezik, de az én vélemé­nyem szerint, legalább Magyarországban, nem is létezett az sohasem. Igenis volt az, hogy az élet­tevékenységnek bizonyos részét, az időnek bizo­nyos összegét szentelték egyesek ingyen a köz­ügynek, de a többi időt még a régi rendszer mellett is fentartották az ő patriarchális életmódjuk foly­tatására. És ha azt mondjuk nobile officiumnak, hogy a polgárok idejüknek bizonyos részét a köz­ügy számai a feláldozzák : akkor én azt mondom, nem annyian vannak ma, a kik erre vállalkozná­nak, mint voltak a régi rendszer mellett, hanem vannak legalább is tizannyian. (ügy van! a bal-és szélső baloldalon.) A közügyek iránti érdeklődés, habár talán nem is abban az arányban, mint óhaj­tanok, de emelkedett; emelkedett azon értelmes emberek és elemek száma, kik a közügyek szol­gálatában ma hasznosíthatók, (ügy van! a bál- és szélső baloldalon.) És ha a másik kérdésnek és állításnak igaz­ságát is elismerem bizonyos szempontból és bizo­nyos mértékig és ha be kell vallanom, hogy én is azt találom, miszerint a közigazgatás nagy egé­szének, alapjainak ellátása végett egyenesen erre nevelt, rendszeresen képzett administrativ tiszt­viselők szükségesek, (Helyeslés a szélső balon.) de, t. ház, azt megint állítom, hogy a közigazgatás egyes részeinek ellátására helyes munkamegosztás mellett, helyes terv és czélszerű szervezet mellett az önkormányzat erői sikerrel felhasználhatók. És hogy ezt részemről, hogy contemplálom, annak megvilágítása végett rámutatok a városi szerve­zetre. A városi szervezetekben minden törvényes intézkedési szabvány nélkül azt látjuk, hogy a közigazgatás részei tagozva, darabokra osztva az önkormányzat erői által sikeresen végeztetnek. Ott van a tanügy kérdésének vezetése a városi

Next

/
Oldalképek
Tartalom