Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-48

23 6 48. országos ülés jsnaár 25-én, hétfőn. 1888. Ti bád Antal jegyző (olvassa): A polgáro- i sított Horvát-Slavon határőrvidék beligazgatási szükségletének fedezésére 2.200,000 fit. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Összesen ó.054,134 frt. Állami számvevőszék. Eendeskiadá­sok: XI. fejezet és VI. fejezet. 2. czím. Rendes bevételek : II. fejezet. Kiadás. Személyi járandó­ságok 105,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Dologi kiadások 5.100 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Nyugdíjak: 14,178 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa) : Bevétel. Ház­bérjövedelem a bérbeadott helyiségek után 1,795 forint. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Minister­elnökség. Rendes kiadások: Xll. fejezet, 1—3. czím és VI. fejezet, 3. czím. Kiadás. A minister­elnökség költségei: Személyi járandóságok 73,100 forint. Irányi Dániel: T. ház! ügy a kormány tagjai, mint a pénzügyi bizottság azt vitatják, hogy a költségvetés összeállításánál a takarékos­ság legvégső határáig mentek el. Én e nézetben nem osztozhatom, legalább nem olyan mértékben, íme itt van a ministerelnök javadalmazása. Ez természetbeni lakáson kiviil nem kevesebb, mint 20,000 frt fizetés és 12,000 frt tiszti, működési és személyi pótlék. Ez összeget más kevésbé súlyos körülmények közt is túlságosnak tartottam, (He­lyeslés a szélső balon) a mint hogy évről-évre ily értelemben fel is szólaltam. Annál súlyosabbnak, annál kevésbbé megengedhetőnek tartom akkor, mikor az országgyűlés igen sok oly költséget kénytelen akár egészben törölni, akár nagyban leszállítani, melyek a nemzet művelődésére, to­vábbi fejlesztésére szükségesek. Méltóztassék figyelembe venni, t. ház, hogy az osztrák minister­elnöknek összes fizetése 20,000 írtban van megálla­pítva, minden tiszti pótlék kizárásával. Már pedig a ki ismeri Bécs viszonyait, nem fogja azt állítani, hogy a bécsi élet olcsóbb a Budapesten való lakásnál. Körülbelül egyformán drágák. Azt is számba kell venni, hogy az osztrák birodalom költségvetése a mienket mintegy 200 millióval meghaladja és az osztrák nép ezt is könnyebben birja el, mint a magyar azt a költségvetést, melyet mi megszavazunk. A t. ministerelnök ur tegnap, midőn Helfy t. képviselőtársamnak válaszolt, a többi közt állította és igen helyesen, hogy Olasz­ország, midőn a hatvanas évek elején a nemzet egysége végett vívott háború következtében igen nehéz pénzügyi és közgazdasági körülmények közé jutott, azonkívül hogy igen sok, a nemzet fejlesztésére szükséges kiadást törölni, illetőleg elhalasztani volt kénytelen, nagyon súlyos áldo­zatokat kívánta nemzeötől. IgazlEzigy történt. De ugyanekkor, midőn ily nehéz áldozatokat kívánt a nemzettől maga a kormány, a király vezetése alatt elől ment. Méltóztatik tudni, hogy a király a maga civillistájából, mely 17 millió lírát tett, 3 milliót a haza oltárára letett, azt elengedte. Kö­vették a ministerek, kik fizetésöknek, ha jól em­lékszem egy negyedrészét szintén elengedték. 40 ezer lirát irányoztak volt elő előbb, akkor 30 ezer lirára szállították le önként. A ki áldozatot kíván másoktól, menjen maga is elő jó példával. (Helyes­lés a bal- és szélső haloldalon). A jó hadvezér, mikor a sereg válságos viszo­nyok közé kerül, nem azt mondja, hogy előre, hanem azt, hogy utánam fiaim! Ehhez képest én a következő módosítványt vagyok bátor benyújtani ezen tételhez (olvassa): „A ministerelnök tiszti pótléka 4,000 frtra ezállit­tassék le." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! Ha végig tekintünk törvényeinken, azt látjuk, hogy akár a törvény­szék, akár a közigazgatási tisztikar, vagy az ál­lamnak bármely hivatalnoka, hogy ha állását el­foglalja, esküt tesz le és ezen esküforma i ovid kivonatát, rövid tükrét képezi rendszerint az or­szág alkotmányos helyzetének. A mint mindenki tudhatja, hogy nálunk bármily hivatalnok, vagy tisztviselő, a milyen esküt tesz le, ép oly kevéssé tudhatni azt. hogy a minister urak, midőn állá­sukat elfoglalják, milyen esküt tesznek le. T. ház! Ha valamit, akkor azt az esküt, an­nak szövegét, teljtartalmúlag ismerni a törvény­hozásnak s az egész országnak elkerülhetetlenül szükséges, (ügy van! a szélső baloldalon.) Mert a ministerek helyzete a korona és a parlament kö­zött való közvetítés, az ő helyzetük az, a melyben a parlaruentarismuy a legpraegnansabban dombo­rul ki. Azért az ő eskűformáj'uk nem tartalmazhat semmi olyat, mi őket több kötelezettségre késztet­hetné, mint a mennyit törvényeink megengednek, de másfelől nem tartalmazhat olyat sem, mi alkot­mányunkkal összeütközésbe jöhetne. Ha nincsen ezen esküformában semmi, a mi az alkotmányos­ságot és közérzületet sérti: akkor nincsen ok arra sem, hogy a t. kormány ezt továbbra is titokban tartsa, meg kell ismertetnie a nemzettel. (Helyeslés a szélső balon.) De ha azon esküformában oly kifejezések foglaltatnak, a melyek nem felelnek meg Magyar­ország közjogi helyzetének, nem felelnek meg a mi alkotmányunknak, nem felelnek meg a törvé­nyes állapotoknak : akkor igen is van értelme, hogy a t. kormány ezen csküformát továbbra is titokban tartja. (Helyeslés a bal- és szélső balol­dalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom