Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-48

48, országos ülés január 26-én, szerdán. 1888. 217 vetkeztében indíttatva érezte magát a bizottság, hogy a kérvényezés és vizsgálat folytán felmerült költségeket illetőleg, a volt választási elnököt Haskó József dunaszerdahelyi plébánost kötelezze, hogy -azokat a házszabályok 100-ik §-ának c) pontja értelmében a kérvényezőknek megtérítse. Végül pedig, minthogy ezen ügy tárgyalása folytán oly elvi jelentőségű körülmények merültek fel, melyekre nézve a bizottság szükségesnek találta, hogy a t. ház elé jelentést terjeszszen, hogy esetleg a t. ház, ha szükségét látja, ezek iránt intézkedjék: van szerencsém a bizottság ebbeli jelentését bemutatni, kérvén, méltóztassék a t. ház elrendelni, hogy az felolvastassák és azután a szükséghez képest intézkedés történjék. Elnök: A jelentés fel fog olvastatni. Tibád Antal jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: A VIII. bíráló bizottság ítélete értelmében Szabó Lajos képviselő választása mégse mmisittetvén, méltóztassék a ház elnökségét felhatalmazni, hogy Pozsony megye dunaszerdahelyi választókerületében az lij képviselőválasztás iránta szükséges intézkedéseket megtehesse. (Helyeslés.) •" A felhatalmazás megadatik. A bíráló bizottság felolvasott jelentését a t. ház — ugy hiszem — tudomásul venni méltóztatik, Madarász József: T. ház! (Halljuk!) Tudom, hogy nevezetes kérdésekben nem jó hamar s meggondolás nélkül végezni, de mégis azt hiszem, hogy midőn ily nevezetes eset jelentetik be a biráló bizottság által, ha mi — mint én óhajtanám — most ezúttal nem is intézkedünk érdemileg, de mindenesetre oly nevezetes a tárgy, hogy egyszerűen elejtését én nem látnám indokoltnak. (Helyeslés.) Azért az én véleményem az, hogy ha a t. képviselőház máskor kivan e felett intézkedni, az ellen nem volna ellenvetésem. En különben ajánlom a t. képviselőháznak, hogy adatnék ki a biráló bizottság jelentése a közigazgatási bizottságnak, mely az ilyen vitás választási ügyekkel különben is foglalkozni szokott, a végett, hogy e tárgyban véleményes jelentésével járuljon a ház elé. (Helyeslés.) Elnök: Ha a t, ház méltóztatik beleegyezni, ugy a jelentés a közigazgatási bizottsághoz utasittatik. Több előterjesztés nincsen. Következik az indítvány és interpellatiós könyv felolvasása. Tibád Antal jegyző: Van szerencsém jelenteni a t. háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpellatióskönyvben következő újabb bejegyzések foglaltatnak: „Január 24. Szentiványi Kálmán. A volt maKÉPVE. NAPLÓ 1887—92. II KÖTET. | rosszéki havas birtokosság ügyében, a belügyj ministerhez." „Január 24. Papp Elek. A felsőhortobágyi csatornák és hortobágyi belvizek szabályozása tárgyában, a közmunka- és közlekedésügyi ministérhez. " Elnök: Az interpellatiók az ülés végén fognak előterjesztetni. Következik a napirend: a közös hadsereg tartalékosainak és a szabadságolt állományú honvédeknek az új lőfegyverrel való begyakorlása czéljából 7 napra való behívásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Balogh Géza jegyző : Bolgár Ferencz ! Bolgár Ferencz: T. ház! (Halljak!) Midőn ez alkalommal fölszólalni bátorkodom, azt nem azért teszem, mintha a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatban foglalt követelményeket nem helyeselném. Ellenkezőleg, elismerem azon követel, menyek szükségességét és czélszerűségét és a törvényjavaslatot el is fogadom, mert tudom, hogy ha egy hadsereg egy új fegyverrel lesz ellátva, ezzel még nincs minden megtéve, hanem szükséges az is, hogy a katonák ezen fegyverrel való kiképeztetésben részesüljenek és ne csak akkor lássanak először fegyvert, midőn felhívják őket, hogy az ellenség ellen induljanak. (Helyeslés halfelöl.) Az ismétlőfegyvereknél ezen előleges kiképeztetés még szükségesebb, miután az ismétlőfegyverek behozatala az egész gyalogsági tfízharcz világában nagy változásokat idézett elő és kiváltkép a tíízfegyelemre nagyon nagy figyelmet kell fordítani. Epén ezen okból mindazon hatalmak, melyek az ismétlőfegyverekhez folyamodtak, első sorban a két nagy hatalom, Franczia- és Németország, a tartalékosokat az ismétlőfegyverekkel való gyakorlathoz behívták, Kémetország a múlt tavaszszal, Francziaországban pedig, ha nem csalódom, épen jelenleg van egy hadtest behiva,hogy az ismétlőfegyverekkel magát kiképezze. Francziaország ugy járt el, mint mi: a tartalékosokat successive hivja be. Midőn egy parthie fegyver készen van, az a csapatoknak kiosztatik és azon csapatoknak tartalékosai, melyek a fegyverrel el vannak látva, behívatnak. Németország nem ugy járt el. Bevárta mig a fegyverkészlet a gyalogság részére megvan és csak akkor hivta be egyszerre a tartalékosokat, de politikai okokból, mert ezzel megakarta lepni a világot, a mely meglepetés sikerült is neki. Különben is Németországnak sokkal könnyebb volt helyzete, mint a miénk és Francziaországé, mert nem új ismétlőfegyvert fogadott el, hanem a régi Mauser-féle fegyvert alakította át ismétlőfegyverré. Nálunk, t. ház, a Mannlicher-fegyverrel való fegyvergyakorlás még sokkal szükségesebb, mert a Mannlicher-fegyvernél a ttízfegyelemre kiváló Ü4S