Képviselőházi napló, 1887. II. kötet • 1887. deczember 21–1888. február 1.

Ülésnapok - 1887-46

46. országos ülés január 25-án, hétfőn. ISSS. jgg titkár urnak is — mintha talán a többieket köte- I lességszerűen nem tartanám méltóknak arra, hogy azokra kiterjeszkedjem, hanem teszem azért, mert t. képviselőtársam felszólalása az, mely nemcsak részleteiben, hanem a maga egészében is felölelte a kérdést. (Halljuk!) T. képvisetŐtársam a költségvetés realitása ellen tett kifogásomra válaszában azt mondja, hogy van e nekem jogom a költségvetésre ily kifogást tenni akkor, midőn azt látjuk, hogy én, ki a zárszámadások alapjára helyezkedtem, az 1886-iki zárszámadások szerint a rendes kiadásoknál csak 1 és fél millió túlkiadást látok. Megjegyzem itt rögtön, a kiadási tételeknél nem helyes az az álláspont, ha valaki csak a rendes kiadásoknál mutatkozó túlkiadást említi fel. (Helyeslés hal felöl.) Mert én a költségvetést a maga egészében bírálom és ha igy bíráljuk meg, akkor a túlkiadások összesen 2.800,000 forintot tesznek. Itt egy rövid észrevételre kitérek a t. előadó ur beszédére, mert abból az előadói székből nem volna szabad, t képviselőház, oly észrevételeknek elhangzani, mint a minő erre vonatkozólag is tétetett és legkevésbbé az előadó úrtól, kinél ez nem tévedés, mert ő nagyon alaposan ismeri a költségvetést és a zárszámadás tételeit. A t. előadó ur ugyanis azt mondja, hogy rögtön készen vagyunk a túlkiadásokkal, ha számba vesszük, hogy például a rendőrségi palotára a közösügyi póthitelekre és még valamire, a mit nem hallottam Hegedüs Sándor előadó: Vasúti kamatgarantiára! Horánszky Nándor: Tehát vasúti kamatgarantiára vonatkozik az a 2.800,000 frtnyi összeg. Ebből, t. ház. egy betű sem való ! (Derültség bálfélöl.) Itt van előttem a zárszámadás, méltóztassék megnézni, hogy ezen tételek közül csak egyetlen egy is van-e a túlkiadások közt felhozva? Nincs! Megmondom miért. Mert a zárszámadás nem csupán a költségvetési törvényt öleli fel, hanem azokat a törvényeket is., melyek később hozattak és a melyekre a fedezet is megszavaztatott s mert a fedezet és kiadás együtt tárgyaltatik a zárszámadásban és mert ez nemcsak a költségvetési törvényt, hanem a később megszavazott törvényeket is tekintetbe veszi és ezek is substratumát képezik a zárszámadásnak, igen természetes, hogy abban a felsorolt tételek is benne vannak, bár mint túlkiadások felemlítve nincsenek, mert nem azok. Az a 2.800,000 forint túlkiadás egész más, kisebb — vagyis összegükben ugyan fontos, de számos — tételekből van összealkotva és nem azokból, melyeket a t. előadó nr felhozott azért, hogy vagy ő tévedjen, vagy mást megtéveszszen. Ezt csak kitérésképen mondom. Azonban* Láng Lajos t. képviselőtársam még ha az ő álláspontjára helyezkedem is, elfeledte megvizsgálni a túlkiadásoknak és kevesebb kiadásoknak természetét. Mert ha azt megvizsgálja, azt fogja találni, hogy a kevesebb kiadások meglehetősen reálisáivá vannak; a költséiívetésben azonban a túlkiadási tételekben van aggodalom. Es épen itt fordul elő a baj. De jól van, én elfogadom az ő álláspontját, hogy csak másfél millióról van szó. — De midőn azután már a t. képviselő ur tovább megyés a bevételeket is említi, hogy ime itt 6 milló a különbözet, egyszerre keresztül ugrik az okoskodáson és erről egy betűt sem említ, csupán csak az átmeneti kiadásokról szól. Ha már most nem birja indokolni, hogy hogyan találkozunk ezen 6 millió visszamaradással; akkor méltóztassanak ezen 6 milliót a másfél millió több kiadáshoz hozzáadni és oda jutnak az én álláspontomra, hogy tudniillik e költségvetés legkevesebb 8 millióval irreális. De menjünk tovább Az 1888-iki költségvetésben a bevételek messze túl vannak előirányozva az 1886-iki számadási eredményeken is, mert 1886-ban 311.600,000 forintot tett valósággal a bevétel, mig az 188S-iki előirányzatban a bevétel 319.900,000 forintban van felvéve, tehát itt a különbözet 8.300,000 forint. Ezek után ne méltóztassanak elfelejteni azt sem, hogy a bevételekben nem szerepel a fogyasztási adó visszatérítésénél azon 4 millió négyszázezer forint, mely az 1886-iki bevételekben még szerepelt. Ha e kettőt összeadjuk, a különbözet 12 millió 700,000 forint. Ha már most ebből levonjuk azon egyetlen egy és új ingredientiát, mely a szállítási adóból 1 millió 400,000 forintban van felvéve, akkor valóban azt látjuk, hogy az 1886-iki zárszámadásokkal szemben az előirányzat 11.300,000 forinttal több bevételt mutat fel a rendeseknél. De kérdem, t. képviselőház, hogy honnan és minden közbeeső intézkedés nélkül miként javult meg igy egyszerre az államháztartás? T. képviselőház! Ha képviselőtársam végig megy a saját okoskodásának egész fonalán lépésről-lépésre: legyen meggyőződve, hogy más coneequentiára nem juthat, mint a melyre én jutottam s hogy én most az 1886-iki zárszámadások után is nem 15 millió forintban jelzem a költségvetés irrealitását, annak oka az — mint azt jeleztem már első beszédemben és jelzem ma is — hogy bizonyos javulás mutatkozik. De ha már én ezen javulás fejében 8 milliót, vagy 77* millió, de kerekszámban 8 millió forintot concedálok, akkor talán megérdemlem, hogy az általam előadottak alapján 8 millió erejéig nekem is higyjék el a költségvetés irrealitását s legyenek önök is meggyőződve, hogy nem messze van az idő, mikor alkalmam lesz a képviselőházban önök fejére olvasni, hogy ime a vita